|
A média szerepe az EU-csatlakozás előkészítésében
A média szerepe az európai csatlakozás előkészítésében Gyakorlatban jelentkező kérdések és tapasztalatok alapján megvalósult példák is elhangzottak azon a közös konzultáción, amelyet Sopronban a TIT székházában dr. Asbóth Tibor és dr. Henye Nándorné az Európa Mozgalom Magyar Tanácsa két előadója és a soproni média képviselőinek részvételével a "Mit tesz és még mit tehetne a magyar média a magyar társadalomnak az európai csatlakozásra való felkészítésében?" címmel tartottak. A rendezvény díszvendége dr. Szájer József országgyűlési képviselő az Európai Integrációs Bizottság elnöke volt. 
A felvételen: Dr. Henye Nándorné, dr. Szájer József és dr. Asbóth Tibor Dr. Asbóth Tibor az Európa Mozgalom Magyar Tanácsának főtitkára a soproni írott és elektronikus média képviselőinek Magyarország Európa Mozgalomban és az európai egyesítésben betöltött szerepét ismertette, amelyet követően a résztvevők a kommunikációs stratégia aktuális formájáról és feladatáról szóló vitájára került sor. A vita moderátora dr. Henye Nándorné a "To Write & To Speak About Europe" című lengyel-cseh-magyar közös projekt koordinátora volt. Dr. Asbóth Tibor előadásában elmondta, hogy az Európa Mozgalom civil társadalmi szervezkedésként a II. világháború után reflexióként jött létre, és a berlini fal kettéosztottságát követően annak megszűnéséig Európa nyugati felére korlátozódott tevékenysége. Mára már az összes európai ország a mozgalom tagja, amely - a problémafelvetéseivel a politikai tevékenységet megelőző - olyan társadalmi szervezkedés, amelyben a többi államhoz hasonlóan Magyarország is egyenrangú félként az európai társadalmakkal azonos jogokkal és kötelességekkel vesz részt. Dr. Asbóth Tibor utalt a 2000-ben tartott nizai találkozó, illetve a 2001-es laekeni találkozó okmányaiban foglaltakra. Európa válaszút előtt áll, és meg kell alkotni azokat az együttműködési formákat, amelyek a kapcsolatot zökkenőmentessé teszik. Amennyiben megvalósul, a 2004-es csatlakozás mindenképpen kategorikus fordulópontot jelent majd Európa életében, amellyel tulajdonképpen Európa mesterséges megosztása szűnik meg. Ugyanakkor az ír, a dán reakció mindenképpen arra a felismerésre kell, hogy késztesse a politikusokat, hogy a csatlakozást nem csak a magas politika szintjén kell előkészíteni. Ezért a Közép-Kelet-Európai régiók csatlakozását előkészítő - öt éves gyakorlati tapasztalatra alapozott - kommunikációs stratégia, a "To Write & To Speak About Europe" című lengyel-cseh-magyar közös projekt egyik legfontosabb pontja a média - mint kommunikációs eszköz - szerepe a csatlakozást megelőző társadalmi információközvetítésben. A vita során szó esett a médiában megjelenő tényekről, látszatokról és viszonyulásokról, valamint azoknak új fajta kifejezési eszközöknek szükségességéről, amelyek a kommunikációt a kreatív civil szervezetek szintjén valósíthatják meg, értelmi megközelítéssel, érzelmi kapcsolatokon keresztül hiteles személyiségek bevonásával. A társadalom, politika és média viszonyának kérdésköréről beszélt dr. Szájer József országgyűlési képviselő. Kifejtette, hogy az EU csatlakozással kapcsolatosan felmerülhet a létező alternatíva kérdése, amelyet történelmi értelemben azokkal az előnyökkel kell mérni, amelyektől elesne Magyarország, ha nem lépne be az EU-ba, illetve viszonyítani a saját lehetőségek körének korlátozódásához. Így másfajta megvilágításba kerülnek azok az érvek, amelyek az EU-csatlakozás mellett szólnak. Hangsúlyozta, hogy egyrészt azzal, hogy Magyarország az EU csatlakozás mellett dönt, nem jelenti a teljes érdekazonosságot. Természetes, hogy vannak érdekellentétek és érdekkülönbségek. Gyakran kerül a sajtó olyan szerepbe, amelyben az EU-s álláspontokat védelmezi. A magyar médiának az a felelőssége, hogy egyrészt érthető módon fogalmazza meg az EU csatlakozással kapcsolatos kérdéseket. Másrészt az Európai Unióról, mint nemzeti programról való kommunikációnak, a hazai érdekek képviseletében folytatottnak kell lennie, amely esetleges kritikus helyzetekben semmiképpen sem gyengítheti a magyar tárgyalási pozíciókat. Az Eu-ról való kommunikáció új lehetőségeket, új problémákat jelent, és nem kizárólag az EU-ról szóló kommunikációt jelenti, hanem mindazokat az eszközöket, lehetőségeket, amely az EU-s csatlakozással kapcsolatosak. A vita további részében a csatlakozás negatívnak tartott elemeiről is szó esett, amelyekkel kapcsolatosan dr. Szájer József kifejtette, hogy az EU csak pozitív színben való feltüntetése egy un. rendszerváltási mentalitás következménye. Az EU-hoz való csatlakozást a realitásokkal együtt kell szemlélni, amelyekhez hozzátartoznak azok a nehézségek is, amelyekkel Nyugat-Európa is küszködik. té |