Rovat: Diákélet - diákszáj
2000. március 21., kedd 00:00
Piroska és a villamos előreugró szemöldökcsontok, előreugró járomcsontok ...
Piroska és a villamos Budapesten metró is van, meg repülőtér is, meg trolibusz is, meg földalatti is, a vonatokról nem is beszélve, de azért mégiscsak a villamos a legjobb - mondá öcsém, és igaza lőn. Negyvenkilences villamos. Velem szemben ül Piroska. Nem azért Piroska, mert ez a neve, hanem a haja piroska. Ráadásul a képe (bocsánat arca) is annyira jellegzetes, hogy ezer közül ki tudnám szúrni: előreugró szemöldökcsontok, előreugró járomcsontok, előreugró alsó állkapocs, minden más hátraugrik. Pólóján tenyérnyi betűkkel a következő felirat díszeleg: "áj lav marihuána". Egyszóval Piroska emlékezetes látványt nyújt, mintegy félórán keresztül. Piroska: …és akkor má majnemaszhittem ******* (cenzúrázva), hogy ebbőmámeginsemminemlesz ******, de akkó jöttazafeketecsávó oszt jött valami jó cuccot hozott … Ismeretlen beszélgetőtárs: …mija volta mija, füves cigi, ****** ??? na mijen voot… Piroskánk: na figyejjémá ***** me'most mondom… (szipp) Ismeretlen ismerős: …de buli az voot mi? aszhittemabbólse leszmásemmi ******, me a Mara aszmonta **** hogy ***-*****… Piroska-vöröske: … na az asztán *****jó buli voot, asztan az a pasiadta eztet a polot is… Három nap múlva, Kálvin téri aluljáró. Békésen caplató, mit sem sejtő jómagam elé úgy ugrik-vetődik-robban be a jó öreg Piroska, mint jeti szokott a gyanútlan erdőjáró elé. A hatása is körülbelül hasonló. Mielőtt még szóhoz juthatnék, elrebegi kicsinyke kérésecskéjét: adjommáhúszforintot meemindjáréhenhalok napokótanemettem. Piroskának ma szörnyen rossz napja van, vizenyőskék szemecskéi csaknem valóban vízzé válnak, általam való kikaparás útján. Hiába, én talán jobban emlékszem rá, mint ő énrám. Ami talán nem is akkora baj. Rékahref="mailto:rtoth@sopron.hu">Réka |