Rovat: Szomszédvár - Régió
2002. január 27., vasárnap 16:19
Kemény hangú csángó jelentés - A népszámlalás még megfordíthat mindent Friss hírek Erdélyből
Kemény hangú csángó- jelentés
(Bukarest) * Tegnapi számunkban tájékoztattunk arról a szerdai sajtóértekezletrôl, amelyen a romániai Helsinki Bizottság (APADOR) és a Pro Europa Liga beszámolt a múlt év decemberében végzett Bákó környéki vizsgálata nyomán született közös jelentésérôl, amelyet a csángó magyar vezetôk és egyes szülôk panaszai alapján készítettek, leleplezvén benne a jelenkori hatalom erôszakos asszimilációs politikáját a csángó népcsoporttal szemben. Mint kiderült: az anyanyelvi oktatás igényét félresöprô hatalmi válasz, az e törekvéseket erôszakosan elfojtó, megfélemlítô visszaélésekrôl tulajdonképpen a megye prefektusa is tudott, aki az egész helyzet megítélésében a csángók román eredetének axiómájából indul ki, s arra a teljességgel törvenytelen következtetésre jut ebbôl, hogy a magyar nyelv tanulására, gyakorlasára vonatkozó igenyek törvénytelenek, jogtalanok. A jelentés további fejezeteiben a szerzôk
lépésrôl lépésre bizonyítják,
hogy a mintegy 240 ezres moldvai római katolikus lakosságnak
csak egy töredéke vallja magát magyar csángónak,
használja a csángó dialektust a mindennapi kommunikációban,
ami az ötvenes évekbeli viszonyokhoz képest visszaesést
jelent, illetve azt, hogy az évtizedek folyamán rendszeres
asszimiláció folyt a csángók körében.
A csángók úgynevezett román eredete hivatalos
doktrínává lett az intézmények szemében,
s ezen az alapon következetesen elutasítják a mindegyre
zsugorodó magyar identitású csoport önazonossági
igényeit. A jelentés az emberi jogok felôl vizsgálva
a helyzetet, kijelenti: számszerűleg bármilyen kevesen
is legyenek a csángók, alkotmányos és törvérnyes
joguk van anyanyelvük tanulását kérni az oktatási
rendszeren belül. Csakhogy e jogtól rendszeresen megfosztják
mind az állami
A jelentés felhívja a figyelmet e tekintetben az Európa Tanács már ismert, 1521-es ajánlásának a fontosságára, mely elegendô olyan elemet tartalmaz, amelyek jóhiszemű alkalmazása megállíthatná a rohamosan fenyegetô asszimilációs folyamatot. Ám az európai intézmény kötelezô erejű intézkedési csomagját olyan politikusok is elutasítják, mint Ghiorghi Prisecaru SZDP-s szenátor, a román ET-küldöttség tagja, aki továbbra is kétségbe vonja az európai fórum kompetenciáját csángó-ügyben. A jelentés a továbbiakban részletesen foglalkozik annak a kodifikálásával, milyen nyelvnek is tekinthetô a csángó az európai kisebbségvédelem doktrínái alapján. Eszerint e kérdésnek semmi köze ahhoz, milyen eredetűek is a csángók, itt a tények döntenek: a csángók archaikus, középkori magyar nyelvdialektust beszélnek, amelyre rárakódtak a román nyelvi közegbôl átvett kölcsönszavak és egyéb nyelvi elemek. A Kisebbségi és regionális nyelvek európai chartája alapján a Bákó és Roman környékén beszélt csángó dialektus kimeríti a regionális nyelvek ismérveit és emiatt különleges védelem alá esik, a Charta által leszögezett elvek alapján pedig a román államnak nem csak hogy el kellene ismernie a csángó dialektusok hivatalos státusát, hanem magának kellene ösztönöznie annak mindennapi használatát, kezdetben legalább a vallásos szertartásokon és az oktatásban, de a törvény szerint akár a helyi közéletben is. A jelentés tovabbi részében igen fontos megállapítás olvasható arra vonatkozólag, hogy a román alkotmány értelmében a csángóság akár nemzeti kisebbségnek is tekinthetô és akként oltalmazható, egészen a parlamenti, illetve a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában való képviseletéig. A népszámlálási adatok között hivatalosan is szerepel magát csángónak valló 2165 fônyi kisebbség (1992), mely számszerűleg is nagyobb a hazai örmény kisebbségnél (2023). Persze, azon is sok múlik, hogy e csángó kisebbség kitermelje magából azokat a vezetôket, akik hivatalosan képviselik ôket. A két civil szervezet jelentése úgy véli: a magyar csángók identitási törekvéseit mindenképpen kisebbségvédelmi eszközökkel kell felkarolnia a román államnak ama nemzetközi elv alapján, hogy minél kisebb számú, minél védtelenebb egy kisebbségi közösség, annál erôteljesebb és határozottabb védelemre jogosult. Az idei népszámlálás fordulópont lehet a csangómagyarok sorsában - hangsúlyozzák a jelentés készítôi, ehhez azonban a csángó szervezeteknek párhuzamos megfigyeléssel nyomon kell kísérniük az egész számlalási folyamatot. Az APADOR és a Pro Europa mélységesen aggódik amiatt, hogy a hatóságok mai álláspontját ismerve, a népszámláláskor a csángó identitás megvallásával szembeni pressziók sem maradnak el. A csángóknak tudniuk kell: joguk van megvallani, amennyiben magyar identitásúak, hogy csángómagyarok, annak ellenére, hogy a biztosok számára csak a csángó kisebbség kodifikált változata ismeretes. Az identitás megvállása szabad és nem szabhat neki kánont a hatalom. Amennyiben a népszámlálás „próbáját" sikerül kiállni, a csángóság aktívabban léphet föl a 2004- es választásokon , s ha valamelyik szervezetük 1500 szavazatnál többet gyűjt be, parlamenti képviselethez is juthat. Innen már egyenes út vezet a kisebbségi státus hivatalos elismertetéséhez. A sajtótájékoztatón ismertetett legújabb, szokatlanul kemény és igazságos hangú csángó-jelentés a következô konklúziókkal zárul: a csángómagyar vezetôk és lakosok panaszai teljes mértékben beigazolódtak a vizsgálat nyomán. Különösen veszélyesnek tartják a jelentés készítôi a gyermekek megfélemlítését és a tanerôk ellenséges fellépését a magyar nyelvet tanulni óhajtókkal szemben. Jogtalannak vélik a csángó szervezetek tevékenységének akadályozását, az önkéntes magyar nyelvkurzusok hatalmi felfüggesztését, illetve a római katolikus egyház magatartását, amelynek autonóm volta dacára is kötelessége híveivel kapcsolatban az emberi jognak megfelelôen eljárni. "A Moldva vidéki csángók védelme
jelenleg a csángómagyarok védelmének a problémája
-szögezi le végül a jelentés. - A csángómagyarok
asszimilációjának megállítása
érdekében egyfelôl tiszteletben kell tartani a jogállamiságot,
ugyanakkor kedvezményes intézkedéseket kell hozni,
amelyek jogszerűsége a Kisebbségi és Regionalis
nyelvek európai chartája, más
|