Szaku = Szirom
Szaku = Szirom
Bátorság, elszántság,
megszállottság, vagy a jó üzlet reménye.
Egyszerre mind, de legalább egy ezek közül bizotsan szükséges
- és valószínű, hogy nem csak és elsősorban
az utóbbi - ahhoz, hogy valaki manapság új folyóiratot
indítson. Ez jutott eszembe akkor, amikor először tudtam
meg, hogy Szaku címmel új magazin jelent meg; Sopronban.
Az első számban a lap főszerkesztője
Horváth Péter köszönti – keresetlen és
közvetlen stílusban – az olvasót, én
meg (majdnem hasonlóan) a főszerkesztőt kérdezem:
- Milyen céllal született a lap?
- Először is egy nyelvoktatást és -tanulást
támogató fénymásolt havilaptól ("Karin")
eltekintve nem találkoztam Magyarországon olyan magazinnal,
ami Japánnal foglalkozik. Másrészt másfél
éve rendezgetem írásaimat, amiből terveim szerint
előbb-utóbb egy Japánról szóló
könyv lesz. A könyv
folyamatosan hízik, de még távol áll a
nyomdakész állapottól. A Szaku magazinba az eredetileg
e könyvbe szánt írások egy része került
- sok, más
szerzőtől kapott cikkel együtt.
Ezek az írások elsősorban azoknak az olvasóknak
szólnak, akik a közhelyeken túl jobban meg szeretnék
ismerni a világ egyik legérdekesebb kultúráját
-
mindezt nem túl elvont, szórakoztató írások
segítségével.
- Milyen kultúrát terjeszt a Szaku és ki a célközönség?
- A – szó szerinti értett – kultúra terjesztése
talán kicsit erős kifejezés, mindössze, mind
az első szám bevezetőjében erről
bővebben is írtam, próbálunk átadni
valamit abból a csodálkozásból, amit nap mint
nap átéltünk, miközben összehordtuk a magazin(ok)
anyagát.
Célközönség: a téma annyira szerteágazó,
hogy szinte mindenki talál magának érdekességet
a Szakuban. Példaként említem, hogy az első
számban foglalkozunk Japán második világháborúban
betöltött szerepével éppúgy, mint azzal,
hogy hogyan kell ropogós tempurát sütni - kivesézünk
továbbá egy igazi japán témájú
kult-mozit, írunk az esküvői szokásokról,
bemutatjuk Jean Renót, amint viking sisakban japán üdítőt
reklámoz, elmeséljük, hogyan született a walkman,
írunk továbbá a Fudzsiról, a babonáról,
Taisó császárról, japán témájú
könyvről, honlapokról, közlünk egy japán
mesét és játékot is indítottunk.
Reméljük, hogy a fenti témák nem csak egy
szűk réteget érdekelnek...
- Miért éppen Japán, és hogyan
kerültél Te az egésszel kapcsolatba?
- Gyerekkorom óta foglalkoztat Japán. Néhány
éve tanulom a nyelvet is, a lehetséges négy nyelvvizsgából
kettőn már túl vagyok. Két éve volt
szerencsém Japánban tölteni egy hónapot - ez
az utazás adta meg a végső lökést, akkor
indultam meg az úton, ami a Szaku kiadásához vezetett.
- Hol és hogyan lehet a laphoz hozzájutni?
- A legegyszerűbb, ha meglátogatod a Szaku honlapját
a http://www.szaku.hu helyen, és
kérsz tőlünk egy próbaszámot. Ugyanis
minden kedves érdeklődőnek elküldjük az
első Szakut - ingyen. Ha megtetszett a lap, akkor a mellékelt
csekk befizetésével bárki előfizetővé
válhat; a Szaku újságárusoknál nem kapható.
A másik megoldás, ha ellátogatsz Sopronban az Erzsébet
u. 6 szám alatti Pannon Bemutatóterembe vagy a vasútállomással
szemben található Biofarm boltba. Ebben a két üzletben
ugyanis január eleje óta megvásárolható
a magazin.
- Igen esztétikus a lap külleme, jó kézbe
venni.
- Néhány szó a Szaku paramétereiről:
borítója kívül-belül színes, a belívek
fekete-fehérek. Mérete B5-ös (ez valamivel kisebb, mint
az A4-es), és 24
oldalas. Ára 300 forint. A lappal kapcsolatban bátran
írjatok az info@szaku.hu e-mail
címre.
Én meg, nagyon köszönöm, hogy bemutathattam Nálatok
a Szakut.
té
|