|
A Terror Háza múzeum
Vasárnap 2002. február 24-én 17.00 órakor – Orbán Viktor miniszterelnök
emlékező és köszöntő szavaival – nyitotta meg kapuit a Terror Háza Múzeum
A következőkben bemutatjuk a Terror Háza múzeumot. Az épület
Bár a Horthy-rendszer bebörtönözte Szálasit, hívei 1940-ben történt szabadulásáig is zavartalanul tartották gyűléseiket az Andrássy úti villában, amely 1940 után lett a főhadiszállásuk, és Szálasitól a Hűség Háza nevet kapta. 1944 őszén a sikertelen kiugrási kísérlet után a nyilasok vették át az uralmat Magyarországon. A Hűség Háza ekkor már begyűjtőhely és börtön is lett, itt tartották fogva és kínozták a fasiszta rendszer ellenségeit. 1945 tavaszán, a szovjet csapatok bevonulásával véget ért a II. világháború és a nyilaskeresztes párt uralma is. Az Andrássy úti ház új gazdát kapott. A kommunisták hatalmát biztosítani hivatott politikai rendőrség vezetője, Péter Gábor kifejezetten ezt a villát kérte főhadiszállásnak a szervezet számára. A későbbi ÁVO és ÁVH emberei átalakítási munkálatokba kezdtek. Ennek oka az volt, hogy az egyre növekvő számú fogvatartottat nem tudták a cellákban elhelyezni. A környező épületek alatti pincéket is birtokba véve, pincebörtön labirintust alakítottak ki az Andrássy út 60. szám alatt. A kommunista rendszer ellenségeinek kikiáltott embereket itt kínozták, ölték meg és csikartak ki belőlük vallomásokat. Az egykor Hűség Háza, majd ÁVH székház 1956-ig szolgált az állami terror központjaként. Ezt követően az épületet átalakították, majd különböző cégek székházaként, illetve irodaházként működött. A pincében minden nyomot eltüntettek és KISZ klubot rendeztek be. A múzeum A két terrorrendszert túlélt Magyarországon mára érkezett el az idő,
hogy méltó emléket állítsunk az áldozatoknak, és azt is bemutassuk, hogy
mit jelentett honfitársainknak azokban az időkben élni.
Az egy éves munka során az Andrássy út 60. szám alatti épület kívül-belül teljesen megújult. A belsőépítészeti tervek, a múzeum kiállításának arculata és a külső homlokzat F. Kovács Attila építész munkája. A Terror Háza múzeum rekonstrukciós terveit Sándor János és Újszászy Kálmán építészek készítették, a kivitelező az Architekton Rt. volt. A kiállítás zenéjét Kovács Ákos szerezte. Történelmi tárlathoz illő, letisztult, időtlen hangszerelésű, több tételes vonószenekari mű hangzik fel a múzeumban, különleges térhatású keverésekkel és hanghatásokkal. Az átalakítás során az épület emlékművé vált, a fekete paszpartu (díszpárkány, pengefalak és gránitjárda) keretbe foglalja, kontrasztjával kiemeli a múzeumot az Andrássy úti épületek sorából, és történelmi súlyának megfelelően a figyelmet magára a házra irányítja. A 2002. február 24-én 17 órakor nyíló, a maga nemében egyedülálló Terror Háza múzeum az épületben fogva tartott, megkínzott és meggyilkolt honfitársainknak kíván emléket állítani, a borzalmak kézzelfogható bemutatása mellett azonban azt is példázza, hogy a szabadságért hozott áldozat nem volt hiábavaló. A XX. század két legkegyetlenebb rendszere elleni harcból végül a szabadság és függetlenség erői kerültek ki győztesen. A kiállítás
A tárgyi anyagokon kívül az épületben alkalmazott multimédiás eszközök is hozzájárulnak a kiállítás hitelességéhez és hatásának fokozásához. Az egyes termekhez kapcsolódó archív hangfelvételek korhű telefonkészülékeken hallgathatók meg. A termekben és a közlekedőkben elhelyezett plazmatévék képernyőin folyamatosan megtekinthetőek a korszak filmfelvételei és interjúi. A kiállított témákról elnevezett termeken végigsétálva kronologikus
sorrendben ismerkedhetünk meg előbb a nyilas, majd a kommunista rémuralommal:
Kettős megszállás Magyarország egymást követő két megszállását mutatja be. A terem egyik felén a náci Németország által megszállt, a terem másik felében pedig a szovjet uralom által megszállt Magyarország látható. Nyilas folyosó Korabeli dokumentumok és fotók láthatóak a falon.
Nyilas terem Egy nyilas tanácstermet mutat be a kiállítás e része. A hátsó falon a nyilas párt mozgalmát bemutató fotók, többek között Szálasi Hitlernél tett látogatásán készült kép, illetve a házról készült felvétel látható. A monitorokon korabeli klipek, filmanyagok láthatók. A monitorok alatt a nyilas pártszolgálatosok egyenruhái, illetve a végén két SS egyenruha található. A hangszórón a Hungarista Híradó műsorából hallhatunk részleteket. Gulag terem Ez a terem a szovjet kényszermunka-, rabszolgatáborokat jelképezi. A földön található szőnyegtérképen olyan lágerpontok vannak megjelölve, ahol magyarok raboskodtak. Átöltözés terem 1945 után, Rákosi és a Moszkvában képzett magyar kommunisták hazatérésekor
a Magyar Kommunista Párt taglétszáma minimális volt, ezért a pártba fel
kellett venniük egykori kisnyilasokat is. A terem azt is jelképezi, hogy
a társadalom minden rétege “átöltözött”, teljesen új világba lépett.
50-es évek terme A magyarországi kommunizmus legvadabb korszakát mutatja be a terem. A monitorokon 50-es évekbeli híradórészleteket láthatunk. A fejhallgatókból 50-es évekbeli hanganyagok szólnak, korabeli vezetők politikai beszédeiből (Farkas, Révai, Gerő.) A díszes kulisszák mögött korabeli lehallgató berendezések láthatók. A vitrinekben egykori személyes okmányok, és olyan tárgyak is találhatóak, melyeket az ÁVH emberei a kihallgatások alkalmával vallató eszközként használtak. Szovjet tanácsadók terme 1945-50-es években a magyar politikai elit vezetői fölött Szovjetunióból ideküldött tanácsadók álltak, akik ellenőrizték a magyar kollégák munkáját, illetve folyamatosan részletes jelentéseket írtak a Szovjetunióba. Az ő tevékenységüket illusztrálja a terem. Kisemberek ellenállása 1945-ben, a II. világháborút követően új ideológiai-politikai rendszert erőltettek Magyarországra. Erre válaszul széleskörű ellenállási mozgalmak szerveződtek hazánkban, melyekben minden társadalmi réteg részt vállalt a maga módján. Kitelepítés terem 1951-ben emberek tízezreit telepítették ki, űzték el az országból. Az ő sorsukat mutatja be a terem, korabeli fotókkal, dokumentumokkal. A kiállított híres ZIM típusú autó félelmetes emléke a kornak: felidézi a hírhedt “fekete autót”, amivel sokszor éjnek idején vitték el a rendszer ellenségeit. Kínzószoba Ez az egyetlen terem, ami eredeti formájában megmaradt, tornateremnek hívták. A falon speciális kínzóeszközöket láthatunk: szöggel kivert bot, ólomfejű bambuszbot, nyilaskeresztes bambuszbot, bőrrel bevont ólomrugós bot. Beszolgáltatás terem Azt az időszakot mutatja be, amikor a parasztság arra kényszerült, hogy megtermelt javainak jórészét beszolgáltassa az államnak. A termény a városokban élők ellátására szolgált, illetve külföldre szállították. Péter Gábor szobája Az ÁVH vallatási módszereiről számolnak be az áldozatok, s az is kiderül: hogyan falta fel a rendszer saját gyermekeit. Igazságszolgáltatás terem A szoba borítása korabeli iratokból áll, a falon elhelyezett tartókban is dokumentumok vannak. Propaganda terem  Mindennapi élet Plakátok, fényképek és használati tárgyak láthatók ebből a korszakból. Alumínium szoba A tárgyak “magyar ezüst”-ből készültek. A terem közepén bauxit található, az alumínium alapanyaga. Felekezeti terem Az ajtón elhelyezett monitorokon üldözött egyházi személyekről készült dokumentumfilmek láthatók. A teremben elhelyezett fülkékben pedig az ő hagyatékukból származó tárgyakat állítottunk ki. Mindszenty terem A szoba Mindszenty hercegprímásnak állít emléket. INTERNÁLÁS A politikai rendőrség Recsken, Kistarcsán, Tiszalökön és Kazincbarcikán internáló táborokat állított fel, s tucatnyi zárt tábor is működött az ország keleti felében. A szoba Recskről származó csillét és követ mutat be, de helyet kaptak a táborban készített emléktárgyak is. 1956 A szoba a forradalom történéseit eleveníti fel, méltó emléket állít a harcokban elesett magyar hősöknek. Többek között korabeli filmek és visszaemlékezések, Pongrácz Gergely kabátja, Mosonmagyaróvári sebesült bőrdzsekije láthatók itt. MEGTORLÁS A teremben hat darab stilizált bitófa van kiállítva, melyeken jegyzőkönyvek, elutasított kegyelmi kérvények olvashatók. KIVÁNDORLÁS TEREM Több százezer ember hagyta el Magyarországot a diktatúra idején. Az általuk küldött képeslapok borítják a falat. KÖNNYEK TERME Itt az 1945 és 1967 között politikai okból kivégzett emberek neve olvasható. BÚCSÚ 1989-es tömegdemonstrációk és az orosz csapatok kivonulásának dokumentumfelvételei láthatók. A bejárás során végül a rettegett pincebörtön rekonstrukcióihoz jut el a látogató. Itt azt mutatjuk be, milyen viszonyok között tartották 1945 és 1956 között a politikai elítélteket. A lelki és testi megtörésre szolgáló csak ülésre, illetve csak állásra alkalmas cellákat a különböző vallatási eszközökkel és módszerekkel együtt mutatja be a kiállítás. A Terror Háza több látványos múltidézésnél – egyedülálló információforrás a múlt század közepének tragikus magyar történelméről, olyan hely, ahol a látogatók mellett a korszak kutatói is bővíthetik ismereteiket. |
Budapest,
Andrássy út 60. A háromemeletes, neoreneszánsz épület 1880-ban Feszty Adolf
tervei alapján polgári lakóháznak épült. 1937-ben új lakók béreltek helyiségeket
a házban, a magyar nemzetiszocialista mozgalom Szálasi-féle szárnya, és
ez az esemény előrevetítette az elkövetkező két évtized kegyetlenségeit,
amelyeknek az épület szemtanújává vált.
A
kiállítás installációit az épület földszintjén, első és második emeletén,
valamint a hírhedt pincékben, illetve a lépcsőházban és a belső udvarban
helyezték el. A látogatók tájékozódását tíz érintőképernyős terminál segíti,
amelyeken megtekinthetőek a kiállítás szintjei és a termek.