|
Szeptemberi Horgász Hírek Nagy harcsa a Balatonból
Havonta kívánok ezen a helyen beszámolni a horgászatra érzékenyek
részére a Magyar Horgászban közölt érdekesebb eseményekről. Ezen
túlmenően, ha valamelyik kedves horgász társnak lenne mondanivalója,
nyugodtan keressen meg e-mailen, szívesen megjelentetjük írását vagy
fényképét, illetve mindkettőt. Segítsetek kedves horgásztársak
változatosabbá tenni ezt a rovatot!
KÉREM FOLYAMATOSAN FIGYELNI EZT AZ OLDALT, MERT A CIKKEK EGYMÁS UTÁN KERÜLNEK RÁ, AHOGY IDŐM ENGEDI. Németh János tatabányai horgász a Tatabányai II. Erőmű Hűtőtavában május 9-én kereken 18 kg-os (85/76 cm) pontyot fogott. A szerencsés horgász este indult hallesre. 0,25-ös zsinórján kínálta fel a három szem kukoricát. Az óvatlan tükrös ezt szippantotta be, és megkezdődött a fárasztás. 15-20 perc után a ponty fáradt el jobban. A szomszéd horgászok ráadásul még segítettek is a kimerítésében. Ilyen a szegény halak sorsa.
Borbáth Balázs balatonfűzfői horgász május 6-án a helyi NIKE kikötőben 20 librás bottal, multiplikátoros orsóval és 52-es fonott zsinórral indult harcsázni. 4/0-s hármashorgára piócacsokor csalit tűzött, s végólommal rögzített úszós készségét a tökleveles, fűzfabokros ívóhelyre vetette be. A harcsa este fél kilenckor vette fel a csalit, a bevágás utáni első ijedtében vagy 40 m-re elúszott. Egy vitorlás rögzítőkötelén az erős zsinór elszakadt. Újraszerelés után alig egy órával már jött a következő kapás. A fárasztás végén a harcsa kénytelen volt engedni az erőszaknak. Akkor jött az igazi meglepetés. A harcsa hátában ott fityegett a nem sokkal korábban beszakadt horog egy kevés zsinórral. A második kapásnál már szabályosan elnyelte a csalit. A mérlegelésnél derült ki, hogy a harcsa 80,50 kg (220/112 cm) méretű. Gratulálunk a gyönyörű fogáshoz!
Ajtai József Hódmezővásárhely-csikáncsi horgász április 30-án este 11-kor az atkai Holt-Tiszán szép amurt fogott. Úszós szerelésén konzervkukorica volt a csali. Ezt kívánta meg életében utoljára a 18,20 kg-os (96/67 cm) amur. Kemény fárasztás végén került szárazra, majd forró olajba.
Németh Csaba zalaegerszegi horgász június 7-én délután 10 perccel 7 óra előtt 12,50 kg-os (106/53 cm) csukát fogott. A horgász pontyot szeretett volna fogni, amit az is mutat, hogy horgára 4 szem csemegekukoricát tűzött. A 0,35-ös zsinóron 10 percig fárasztotta már a halat, amikor kiderült, hogy a remélt ponty helyett termetes csuka van a horgon. A fárasztás végén egy önzetlen horgásztárs kézzel emelte a halálra rémült halat partra. Hogy hol élt eddig a peches hal, nem tudjuk.
Tóth Zoltán bélavári horgász a helyi tóban május 25-én 2,20 kg-os (47/37 cm) fekete sügért fogott. Napsütéses meleg idő volt aznap, reménykedve dobálta 0,22-es zsinórra kötött Rapala wobblerét. A ritka ragadozó hal nagyon éhes lehetett, mert szinte a vízből kiugorva rabolt a műcsalira, nehogy elvétse a jó falatnak vélt mozgó micsodát. Már későn jött rá tévedésére.
Balázs Piri és Botár Gábor írt élvezetes cikket és Botár Gábor fényképezett Kelet-Magyarország ezen térségéről, ahol bizony nagyon szép és halban gazdag tavakat is találhatunk. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei tájegység főleg folyóvizeiről ismert: a Tiszáról, a Szamosról, a Krasznáról, a Túrról, valamint csatornáiról, mint a Nyugati-, a Keleti, a Lónyai főcsatornáról. Ezeken kívül azonban számos kitűnő állóvíz is található. A megyeszékhely északi határában terül el a város üdülő központja, a Sóstófürdő. A csónakázó és strand tó valaha egybefüggő 9,5 ha-os vízterület volt. Az idők folyamán egy gáttal két részre osztották a víztükröt, elválasztva a strandolásra és csónakázásra szolgáló területeket. Ez a leválasztás a horgászokat nem érintette, mivel mindkét vízen lehet horgászni. A fő szerepet a ponty játsza, de van ott busa, amur is. A legfigyelemreméltóbb fogások a 4,22 kg-os kárász és a 3,8 kg-os dévér voltak. Rendszeresen telepítik, de szaporodik is a süllő. Eddigi legnagyobb süllő fogás 4,8 kg-os volt. 20 kg feletti harcsák is élnek a tavakban és csuka is található. A sóstói horgászok szerint etetés nélkül is jól lehet fogni, az éves 40 kg-os átlagos fogás is erre utal.
Az Apagyi-tó elvadult, szinte összefüggő náddal, hínárral borított víz volt. Kotrás, partrendezés és az amur telepítés biztosította a kellő nyílt vízfelületeket. A tó déli része megmaradt ősállapotban. A 3,5 ha-os tó déli és középső része 1,2-1,8 m, míg északi területe 2 m-nél mélyebb. A meder változatos, de akadómentes. A halfauna részben az őshonos fajokból, kárászok, vörösszárnyúak, bodorkák, compók, sügerek, áll. A dévért és a pontyot, amurt mesterségesen telepítették. Süllőt és csukát is évek óta telepítenek. Az Apagyi tavon egész évben lehet horgászni. Az elszaporodott ragadozóhal állomány a lékhorgászatot is meghonosította. A Leveleki víztározó belvízvédelmi célokat szolgál és 240 ha területű. Levelek polgármester asszonya egyben a horgászegyesület elnöke is. A víztükröt mind a négy oldalon gát veszi körül. A Máriapócsi csatorna gyűjti egybe a környék vizeit és vezeti a tóba, majd az északi oldalon kilépve folyik tovább a Lónyai-főcsatorna és a Tisza felé. A meder délről észak felé mélyül, így a békés halak és a ragadozók fogása ketté válik. A tározóban szinte valamennyi hazai halfajunk megtalálható. A ponty, az amur telepítéssel kerül a vízbe, míg süllő részben előnevelt állapotban, részben természetes szaporulat révén. A csuka külön fejezet a tározó életében, mivel hosszú ideig abszolút rekord volt az a 19,6 kg-os példány, amelyet Ivány Sándor fogott 1989-ben. A 40-50 kg-os harcsák sem ritkák, de kevesen horgásznak rájuk. Természetesen a kárászok és dévérek is megtalálhatók a tározóban.
Tvordy György |