CyberPress.Sopron

Püspök-vendégek a Kálvin Körben

    A Soproni Kálvin Kör meghívottjaként a soproni Deák téri református templomban a Református Egyház jelenlegi helyzetéről tartott előadást dr. Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, dr. Kálmán Attila a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnöke, és dr. Márkus Mihály a Dunántúli Egyházkerület püspöke.
    Jeremiás könyve 42-43. részének alapján dr. Márkus Mihály tartott áhítatot. Aktuális helyzetünkre jellemző történet a Jeremiás korabeli, amelyet a történelem távlatából szemlélve nem nehéz megértenünk. Viszont a jelen kérdése a mai társadalom számára ugyanolyan nehéz, mint a többezer évvel ezelőtti: választás előtt állunk: mi az, amit Isten szerint és megmaradásunk érdekében cselekednünk kell? Felismerjük-e, megértjük-e és ha igen azt tesszük-e?

Sümeghy József nyugalmazott evangélikus lelkész és Bölcskei Gusztáv református püspök

    A magyarországi és azon belül a dunántúli reformátusság jelenlegi helyzetét elemezte Bölcskey Gusztáv püspök. A népszámlálás részben ismert adataira hivatkozva – 1.600.000-en vallották magukat Magyarországon reformátusnak –hangsúlyozta, hogy a megkérdezettek közül többen jelölték meg vallási hovatartozásukat, mint ahányan megnevezték a munkahelyüket A püspök szerint mindebből két fontos – egy pozitív és egy negatív – előjelű következtetés vonható le: egyrészt, az hogy manapság bárki szabadon, félelem és következmények nélkül megvallhatja hitét, másrészt a templomokban, a református egyház munkájában és feladatai körül mégsem látni másfélmillió református hívő embert.
    Az ismert számadatok tükrében az is elmondható, hogy a többi kelet-európai szocialista-tömb egykori országaihoz viszonyítva, a magyarországi népszámlálás református vonatkozású eredményei meglepően nagy számoknak mondhatók. S hogy nyugat fele jövet a reformátusok száma csökken, az nyilván annak tudható be, hogy, mint a püspök mondta " az egyháztörténelmet nem lehet az életből kiiktatni". A számadatok átrendeződést is tükröznek: csökkent a falvak lakossága, ahol a gyülekezet fenntartása mindinkább nehezen hordozható teherré válik. A Magyar Református Egyház Zsinatának munkáját értékelve Bölcskei Gusztáv szerint a Zsinaton belül ugyan léteznek – különböző személyek és érdekek közötti – ütközések, a gond mégis az, hogy a Zsinat ezeket nem tudta jól és érthetően elmondani, amelyeket azután többször rossz és hamis beállításban tálalt a sajtó. Az egyházi vezető személyek átvilágításával kapcsolatban kifejtette: a Zsinat az önkéntes átvilágítás lehetőségét tudomásul véve, nem teszi azt kötelezővé. A lelkészek politikai szerepvállalása kérdésében elmondta, hogy miután a politikai életben pártok delegáltjai vesznek részt, a református egyház nem tartja megengedhetőnek, azt, hogy politikai tevékenységet kifejtő lelkészei az református egyházzal legyenek azonosíthatók, úgy hogy parlamenti munkájukat nem a református egyház, hanem egy politikai párt képviseletében teszik.
    A reformátusság helyzetének megítélése attól függ, hogy azt mihez – saját múltunkhoz, más felekezetek vagy a határon túli reformátusok helyzetéhez – viszonyítjuk - fejtette ki Kálmán Attila világi elnök, akinek véleménye, hogy a leghelyesebb, ha saját lehetőségeinek tükrében értékeli jelenlegi helyzetét a Magyar Református Egyház.

Kálmán Attila a MRE Zsinatának világi elnöke

    Kálmán Attila az egyház elmúlt tizenkét évét a nagy lehetőségek, a nagy eredmények és a nagy mulasztások időszakának nevezte.
    Templomépítésekről, iskolákról, a misszió működéséről jó beszámolókat lehet írni, mert sok eredmény született, viszont az elvégzett munka töredéke annak, amit el kellett volna végezni és a református egyháznak csupán az emberek töredékét sikerült elérnie. Összetett megoldandó problémák sorozatát sorolta az elnök: az abortusz kérdésében való állásfoglalást, a belső konfliktusok rendezését, templombajárók száma (az egyháztagok 10-12 százaléka jár rendszeresen templomba), megkereszteltek és hittanosok száma közötti összefüggést.
- Ha az elvégzett munka minőségét és a tömegbázisát vesszük figyelembe, nem lehetünk elégedettek - jelentette ki Kálmán Attila, aki azon a véleményen van, hogy a vezető lelkészek átvilágítását kötelezővé kellene tenni.
- Fontos az értelmiség, de nem csak őket, hanem a kevésbé képzetteket is meg kellene az egyháznak szólítania, a református hitben élőknek pedig a naponkénti bibliaolvasás és imádkozás is életük szerves része kell, hogy legyen. Kálmán Attila bírálta az egyházfenntartói járulék fizetésére irányuló hajlandóságot, szólt a korkövetelményeknek megfelelő szintű diakónia szükségességéről, a hitoktatói díjak alacsony mértékéről.
    A jelen helyzetelemzéséből következő jövőbeni feladatok nem kevesek. A múlt tanulsága egyértelmű: Azok a gyülekezetek, akik arra törekedtek, hogy fent tudjanak maradni, szétestek; azok pedig, akik azt nézték, hogy hol van szükség a szolgálatra, munkára - fennmaradtak. Az emberek után kell menni, őket meg kell keresni, és meg kell őket szólítani.
    A Magyar Református Egyház egyetlen feladat előtt áll: döntenie kell Jézus Krisztus mellett, ha ezt megtette, akkor mindent megtett, ha ezt nem, akkor semmit sem - foglalta össze mondanivalójának lényegét Kálmán Attila a Zsinat világi elnöke.

té