CyberPress.Sopron

Magyar adomány a Sapientiának - Kapcsolódás a tudományos világhoz

Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete jelenlétében adta át tegnap Kalmár István vezérigazgató a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem EMTE) marosvásárhelyi, illetve csíkszeredai karainak a Magyar Posta Rt. értékes adományát, egy-egy nagy teljesítményű számítógépet, illetve szoftvercsomagokat. Ezt megelôzôen a magyar delegáció a közigazgatási palotában találkozott a prefektúra, a megyei tanács és a polgármesteri hivatal vezetôivel. Ioan Toganel prefektus, Virág Görgy, a megyei tanács elnöke, Dorin Florea polgármester, Burkhardt Árpád alispán, Grozea Emil alelnök, Fodor Imre és Csegzi Sándor alpolgármes-terek üdvözölték a nagykövetet és a magyar Posta Rt. küldöttségét.

A megye és a város vezetôi egybehangzóan hangsúlyozták a román-magyar kapcsolatok erôsítésének fontosságát, valamint azt, hogy a decentralizácó és a estvérkapcsolatok nagyban segítették a megyét az EU felé való igyekezetünkben. Tájékoztatták a vendégeket az egyetem elôtti, valamint a felsôoktatás helyzetérôl, gratuláltak az adományhoz s a nagykövetet a gazdasági kapcsolatok bôvítésére kérték.

Íjgyártó István kijelentette, hogy a két ország között fejlôdô kapcsolatok alátámasztják a tegnapi akciót. A magyar állam célja, mondta, hogy a határain túl élô magyarok szülôföldön maradását segítse. Mint mondta, az anyanyelvű oktatás minden ország részérôl befektetés, hiszen a megye vezetôi által is emlegetett célokat csak jól képzett emberekkel lehet elérni.

A további kapcsolatbôvítésrôl szólva felvetette egy Romániában tervezett gazdasági konferencia lehetôségét, amelynek színhelye, a polgármesteri hivatal javaslatára, akár Marosvásárhely is lehet, amelyet egybeköthetnének a Vásárhelyi Napokkal.

    A Sapientia Tudományegyetemen dr. Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi, dr. Lányi Szabolcs, a csíkszeredai karok dékánjai köszöntötték a vendégeket.
    Íjgyártó István nagykövet emlékeztetett egy évvel korábbi látogatásukra, amikor még szakmai és lelki támaszt nyújtottak a még el nem indított egyetem megálmodóinak. Az akkor elhangzott ígéret, hogy a magyar állam támogatásban részesíti, valósággá lett.
Önmagát amolyan összekötô kapocsnak nevezte, akinek a szerepe immár lejárt, s elismeréssel méltatta azokat, akik merészen belevágtak ebbe a nagy horderejű vállalkozásba.
    Kalmár István, a Magyar Posta Rt. vezérigazgatója örömét fejezte ki, hogy a magyar állam támogatása mellett a magyar gazdasági élet egyik szereplôjének a Magyar Posta Rt. ajándékát adhatta át. Egy folyamat indult el, mondta, s reményének adott hangot, hogy ez nem áll meg, és mások is felismerik ezt a lehetôséget, és ugyanezt a felelôsséget érzik majd az itt élô magyarsággal szemben. Ezek után átadta a két dékánnak az ajándékokat szimbolizáló adományleveleket.

    Lányi Szabolcs köszönô szavaiban az adomány szimbolikus értékét emelte ki, mondván, hogy azt jelenti, odafigyelnek a munkájukra. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az adomány kötelezi ôket, hogy a majdan képzett végzôseik megfeleljenek az elvárásoknak.
    Hollanda Dénes elmondta, az ajándék értéke kb. 15 milliárd lej (125 millió Ft), olyan ajándék, amirôl egy évvel korábban még álmodni sem mertek. Ugyanakkor szólt a magyar kormány azon ajándékáról, amely lehetôvé tette, hogy a Sapientia Tudományegyetem is belépjen az európai információs szolgáltató rendszerbe, ami hatalmas segítséget jelent számukra a kutatás terén.
    Dávid László szakemberként méltatta az adományt. Kijelentette, a Sapientia és Marosvásárhely elsô ízben vállalta fel a magyar nyelvű műszaki felsôoktatást, amely megfelelô számítástechnika nélkül elképzelhetetlen. Ezért fontos a kapott ajándék.
    Az ünnepélyes átadás után rövid sajtótájékoztatót tartottak, ahol az újságírók kérdéseire válaszoltak.

Népújság: Minden jel arra mutat, hogy a Magyar Posta Rt. jelenleg jóval több feladatot lát el, mint a klasszikus értelemben vett postai szolgálat. Mégis meg kell kérdeznem a vezérigazgató úrtól: mi tennivalója van a Magyar Postának az oktatásban?
Kalmár István: Egy gazdasági társaságnak, amely ma valamilyen formában szereplôje a piacnak, fel kell ismernie azt, hogy a tudás a legnagyobb érték. Ahhoz, hogy a társaság, így a Magyar Posta is jól működjön, tudásra van szükség. A Magyar Posta egyébként óriási oktatási apparátussal is rendelkezik. Ugyanakkor hatalmas hálózat, 3250 postahely van Magyarországon. Igyekszünk elérni azt, hogy ezek mindegyike egy informatikai végpont legyen, egy kapocs az emberek felé. Azt gondoljuk, hogy ez a hálózat minden, az informatikához kapcsolható szolgáltatást felvállal, az emberek komfortérzését megteremtendô. Ennek az alapja a tudás, a tudást pedig oktatással lehet elérni.
Szűts Ildikó igazgató elmondta, hogy hét regionális központjuk van, s 250 körül van a szaktanárok száma. Éves szinten kb. 1 milliárd forintot költ a Magyar Posta oktatási tevékenységre. Az oktatóik száma meghaladja a tízezret, de szinte mind a 44 ezer dolgozójuk valamilyen oktatásban részesül. Integratív szerepet vállaltak a magyar felsôoktatási intézmények és az erdélyi egyetemek között. Jó néhány magyar felsôoktatási intézménnyel együttműködési egyezményt kötött, s azt szeretnék, ha ezek és az erdélyi magyar egyetemek kapcsolatrendszere élôvé válna.
Végül dr. Böröcz István igazgató hozzátette, hogy nem jótékonysági akcióról van szó. A Magyar Posta Rt. gazdasági érdekeivel is tökéletes szinkronban van. Sokféle szerepet vállal a magyar gazdaságban, s mint nyereséges önálló vállalat, a közeljövôben fokozni fogja a nemzetközi gazdasági vérkeringésbe való bekapcsolódást. A helyi egyetemek segítségével hatalmas tudásbázis létrehozásához tud hozzájárulni, ami a késôbbi gazdasági jelenlétét is meg fogja erôsíteni.

Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere csütörtökön kijelentette, hogy kérni fogja az illetékes szerveket, rendeljék el az ország egyes településein eddig elhelyezett kétnyelvű táblák eltávolítását. Funar szerint a kényelvű táblákat törvénytelenül helyezték el, mivel "az 1206-os Rendelet nem a múltra, hanem a jelenre vonatkozik, az 1992-es népszavazás pedig már nem érvényes".
A polgármester hangsúlyozta: nem engedélyezi a kétnyelvű táblák elhelyezését Kolozsvár területén a népszámlálás eredményeinek megismeréséig. Funar szerint Kolozsvár magyar lakosságának számaránya csupán 11 százalék, "ezek közül egyik sem fordult a polgármesterhez azzal, hogy nem ismeri a román nyelvet", ezért a román "marad az egyetlen hivatalos nyelv" a kolozsvári helyi közigazgatásban.