Közép Európai Statisztikus Fizikai Együttműködés (MECO) éves konferenciája
Közép Európai Statisztikus
Fizikai Együttműködés (MECO) éves konferenciája.
A MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet
szervezésében, március 7-9. között Sopronban tartották a Közép
Európai Statisztikus Fizikai Együttműködés (MECO) éves konferenciáját.
A közel másfél száz résztvevőt dr. Gimesi Szabolcs Sopron polgármestere
köszöntötte a soproni volt Vármegyeháza dísztermében. A vendégek ünnepi
köszöntését követően Dr. Iglói Ferenccel a szervezőbizottság elnökével
és dr. Fáth Gáborral a szervezőbizottság titkárával, az MTA Szilárdtestfizikai
Kutatóintézetének tudományos főmunkatársával beszélgettem a tudományos
élet jelentős jelentős nemzetközi eseményéről.
- A Magyarországon eddig kétszer megrendezett MECO konferenciasorozat
1974-ben indult - mondja dr. Iglói Ferenc egyetemi tanár, a Központi Fizikai
Kutatóintézet Szilárdtestfizika és Optikai Kutatóintézetének tudományos
tanácsadója, a magyar szervezőbizottság vezetője.
A most megrendezett rendezvény a huszonhetedik.
A sorozatot a magyar fizika indította el. A legelsőt, amelyet Budapesten
1973-ban rendeztek, még nem MECO-nak hívták. Egy Ausztriában dolgozó amerikai
doktorandusz adta a MECO nevet, az első MECO rendezvény Bécsben volt 1974-ben,
viszonylag jelentős létszámú résztvevővel. A mostani a legnagyobb az eddigi
rendezvények közül: körülbelül 140 résztvevővel, kilenc meghívott előadóval,
20 rövidebb, fiatalok által tartott előadással, 100 poszter formájában
bemutatott eredménnyel.
- Mi az irányultsága, a célja a rendezvénynek?
- A rendezvény a fizika – az utóbbi években egyik legdinamikusabban
fejlődő ágazatával – a statisztikus fizikával foglalkozik. Míg száz évvel
ezelőtt a statisztikus fizikusok arról értekeztek, hogy hogyan működik
a gőzgép, mitől olvad meg a jég, addig mára ez teljesen átalakult interdiszciplináris
irányba: biológiai, közgazdaságtani, társadalomtudományi alkalmazások jelentek
meg.
Ebben az évben a fő témák egy része a hagyományos értelemben vett statisztikus
fizika, mint például a rendezetlen rendszerek – üvegszerű anyagok – viselkedésének
tanulmányozása, de a ma divatos interdiszciplináris terület is jelen van:
közgazdaságtani, társadalomtudományi, biológiai alkalmazások.
- Befolyásolja-e a tudományos szintű fizikai kutatásokat a piacgazdaság?
- A statisztikus fizikában nagy hangsúlyt kap az elmélet, ami az oktatáshoz,
kutatóintézeti tevékenységhez kötődik; nem lévén közel az ipari alkalmazáshoz,
így mindig szponzorálásra, állami támogatásra szorul - magyarázza dr. Fáth
Gábort a szervezőbizottság titkára.
A források egy részét a szervezők egyike, az MTA Szilárdtestfizikai
Kutatóintézete, valamint az Oktatási Minisztérium, az Országos Tudományos
Kutatási Alap biztosítja, ugyanakkor más forrásokat – EU-s keretprogramokat
– is igénybe veszünk.
- Kik ők és honnan jöttek a konferencia résztvevői?
- A MECO mint a neve is mutatja Közép-európai. Kezdetben a Pozsony-Bécs-Budapest
háromszöget jelentette; ez rövid idő alatt kiszélesedett és európai jellegű
rendezvénnyé vált. Az utóbbi években az európai keret is egyre tágult,
itt Sopronban már vannak brazil, mexikói és japán résztvevők is.
- A magyarok ebben a tudományágban, és általában a fizikában hol
helyezkednek el a nemzetközi élvonalhoz képest?
- A magyarokról kialakult az a vélemény, hogy az elméleti fizikában
nagyon erősek. Azok a magyarok, akik a II. világháború alatt és után az
Egyesült Államokba kerültek és Nobel-díjat kaptak, vagy a Nobel-díj közelébe
kerültek, egy fél évszázadra meghatározták a magyar fizika megítélését.
Az elméleti fizika, a matematika azok a területek, amelyekhez nincs szükség
nagy anyagi erőforrásokra. A kísérleti fizikában, ahol például milliárd
dollárokból kell megépíteni a részecske gyorsítót Magyarország nem versenyképes,
de azokon a területen, ahol elég egy papír, meg egy toll, esetleg egy számítógép,
a magyar fizikusok nagyon jók.
- Miért éppen Sopron a konferencia helyszíne?
- A helyszín kiválasztásában mindig van egy véletlen és egy szisztematikus
elem. Szerettük volna Nyugat-Magyarországra hozni a rendezvényt, mivel
a legtöbb résztvevő Németországból, Olaszországból és Ausztriából érkezik.
Nyugat-Magyarországon négy-öt lehetséges helyszín közül választottuk ki
Sopront.
- A fizika egy dinamizmukus tudományág. Milyen tanulságokkal szolgált
a jelenlegi rendezvény?
- Az első nap három előadása a statisztikus fizika több szeletét mutatta
be, elsősorban a biológiához kötődő dolgokkal.
- Említene néhány, a fizikával nem tudományos szinten foglalkozók
számára is érthető kérdéskört
- Eyatan Domany úr arról beszélt, hogy a különböző sejtekben
a gén kifejeződést hogyan lehet statisztikus módszerekkel elemezni; megállapítani
azt, hogy bizonyos tumoros betegségekben melyek azok a gének, amelyek felelősek
a betegségért.
Olyan jellegű modellekről is szó esett, amelyek
a tőzsdén az árak mozgásának okait kutatják, az azok mögötti szocio-fizikai
jelenségeket. Például, hogy egy tőzsde-crach kialakulása hogyan értelmezhető
a kereskedő-emberek egymással alkotta hálózatában; vagy statisztikai vizsgálata
annak, hogy a sejtdifferenciáció mögött milyen modellek vannak: az ember
minden sejtjében benne van a teljes biológiai információ és mégis a különböző
sejtek különbözőképpen működnek, és a géneknek csak egy nagyon kis része
aktivizálódik. Vicsek Tamás akadémikus arról beszélt, hogy hogyan
alakul ki a vastaps a színházban, milyen fizikai, matematikai módszerekkel
vizsgálható hatások húzódnak meg a színházi vastaps mögött.
Dr. Fáth Gábor kérdésemre azt is elmondta, hogy
ő poszteren mutatta be, azt hogy mi történik az árakkal az internetes vásárláskor.
Mindenki azt gondolná, hogy idővel csökkennek az árak, mert könnyebb a
piacon információhoz jutni, és mert nagyobb az eladók közötti verseny.
A bemutatott matematikai modell az mutatta be, hogy lehetséges olyan helyzet,
amikor a piacon kialakult nagyobb verseny ellenére az árak felfele mozdulnak
el.
A fotón: Dr. Iglói Ferenc egyetemi tanár és Dr.
Gimesi Szabolcs polgármester
A MECO honlapja
té
|