Rovat: Nyugati Kapu
2002. április 27., szombat 17:40
A fertődi Haydn-kultusz nyomában - Emlékezés dr. Somlai Andrásra
A fertődi Haydn-kultusz nyomában
Nagy Alpár kollégánk Kodály-évfordulóhoz kötődő
múltkori írása a halhatatlan Mesterről felkeltette olvasóink érdeklődését.
Az íráshoz mellékelt egyik fotó 1959. május 31- én a megyei dalostalálkozón
készült az Esterházy-kastély udvarán, ahol Kodály Zoltán másfélezernyi
lelkes érdeklődő jelenlétében a több száz főnyi összkarral adta elő Magyarokhoz
című művét.
– Még tavaly Berta János, a fertődi zeneiskola igazgatója anyagot kért tőlem egy Fertődről készülő kiadvány zenei részéhez – mondta dr. Somlai Andrásné. – Ugyanakkor kiállítás is van Fertődön, ahol látható az a levél, amelyben a férjem felkérte Kodály Zoltánt, hogy tisztelje meg a találkozót. A férjem mindenütt kórust alapított, ahol megfordult. Fertődön, Kópházán, Fertőrákoson, Fertőszentmiklóson. Sopronban végiglátogatta az általános iskolákat, hogy a Wiener Sangerknaben mintájára fiúkórust alakítson. Az ő ötlete volt Fertődön a Haydn Kórus, amelyet négy esztendeig vezetett. Az ötletet támogatták. A helyi és a környékbeli falvak lakói, süttöriek, sarródiak, fertőszéplakiak álltak be énekelni. Még soproniak is jöttek. A repertoárban klasszikus és modern szerzők egyaránt szerepeltek. A Haydn Kórus fellépett a Zeneakadémián, országos fesztiválokon szerepelt. Voltaképpen az 1959-es megyei találkozóval kezdodött el Fertődön a Haydn-kultusz. A férjem a Soproni Liszt Ferenc Pedagógus Kórust is vezette egy ideig Nagy Alpár előtt. Újra visszatérünk a beszédes dokumentumokhoz. Somlai
András a gyermekkarok között a fertődi általános iskola énekkarát vezényelte.
Fellépett még a kapuvári II. számú általános iskola, a soproni Orsolya
téri iskola kara. A felnőtt karok között a Soproni Liszt Ferenc Pedagógus
Kórust és a Haydn Kórus közös műsorát vezényelte Törzsök Bélával.
A programot Kodály A szabadság himnusza, valamint Haydn Az aggastyán és
az Évszakok oratóriuma adta. A soproniak és a fertődiek mellett dobogóra
álltak öttevényiek, mosonmagyaróváriak, székesfehérváriak, győriek, kapuváriak,
hegykőiek. Aligha csodálkozik valaki azon, hogy ma már többségben az akkori
kórusok nem léteznek.
P. M.
|