CyberPress.Sopron

Mikro-, kis-, és középvállalkozások kereskedelemfejlesztésének irányai az EU-tükrében

    Sopron Megyei Jogú Város Kereskedelmi és Iparkamarája és a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. Észak-Dunántúli Regionális Képviselete a Soproni Tavaszi Vásár ideje alatt, ahhoz kapcsolódva kereskedelmi szemináriumot szervezett a mikro-, kis-, és középvállalkozások kereskedelemfejlesztésének EU -csatlakozás által meghatározott irányai témában.
    Az előadást a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara a márciusi EU kiadványokat bemutató – a Gazdasági Minisztériummal közösen megrendezett – kiállítás és konferencia folytatásának szánta, mintegy a mikro-, kis-, és középvállalkozások jelenlegi helyzetének bemutatására és az EU-csatlakozáshoz való segítségnyújtás lehetőségeinek a megteremtésére.
    Az előadók között dr. Mészáros Tamás egyetemi tanár, a Kisvállalkozásfejlesztési Központ igazgatója az EU-tagságra való felkészülésről, Spányik Péter az ITDH vezérigazgató-helyettese az ITDH befektetésben és keresekedelem-fejlesztésben betöltött szerepéről, Grényi Gábor a Vállalkozások EU-integrációs Felkészítését koordináló Titkárság vezetője az EU integrációs felkészítések átfogó programjáról tartott előadást. A Széchenyi kártya bevezetésének aktuális kérdéseiről Kocsi János a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara titkára beszélt.

    A magyar vállalkozások uniós csatlakozásra való felkészülésére irányuló felmérésekből, ezeknek az EU tagországokhoz viszonyított összehasonlításából nem túl kedvező kép alakult ki. Dr. Mészáros Tamás előadása során elhangzott, hogy 406 magyar vállalkozás körében végzett felmérésből kiderült, hogy azoknak mindössze 18,7 %-a használja az internetet; tény, amely az EU-val összevetve alacsony értéket jelent, akárcsak az, hogy ugyan a vállalkozók 56 százaléka rendelkezik az információs technológia valamely eszközével, de csupán minden ötödik tudja azt használni. Magyarországon egyelőre a nagy cégekkel üzleti kapcsolatot fenntartó kisvállalkozók azok, amelyek "rákényszerülnek" az internet használatára. Míg az EU-s országokbeli kisvállalkozók 55 százaléka évi 2-5 millió forintnak megfelelő összeget költ információs technológiára, addig a magyar vállalkozások 0 -200 ezer forintot.
    A 90-es évek a kis- és középvállalkozások évtizede volt, amelyek a foglalkoztatásban és innovációban betöltött szerepük révén hangsúlyosabb gazdasági, társadalmi és politikai szerephez jutottak. Ugyanakkor a forrás- és információhiány rányomja a bélyegét a magyar vállalkozások tevékenységére, amely bizonyos-fajta EU- csatlakozással való kompetitívitás hiánya által keltett "félelmet" is jelent.
    Sok hozzászóló soproni kisvállalkozó, használható ötleteket is adott az előadóknak . Érdekvédelem kérdéskörében "érdekvédelmi technikákra" is megoldási javaslatok hangzottak el, valamint az, hogy a kereskedelmi kamaráknak az egyik fő feladata, az, hogy az érdekek megfogalmazását és védelmét keményebben és határozottabban érvényesítsék.
    A képzés területén is érzékelhetővé kell tenni a folyamatosság fontosságát.

    Több, különböző ágazatban érdekelt vállalkozó az EU-s csatlakozást segítő felkészítés ütemét és módját bírálta. Megfogalmazódott az is, hogy túl hamar liberalizálódott a kereskedelem. Felülvizsgálatra szorul a minőségbiztosítás nem megfelelően működő rendszere: Az EU országokban nem fogadják el a magyar minőségbiztosítást, a magyar vállakozóknak pedig az EU-követelményeknek megfelelőt nincs joga megcsinálni.
    Információ-, tudás-, és tőkehiányban szenvednek a magyar kisvállalkozások. Meg kell teremteni az információ áramlásának lehetőségét Ebben a feladatban a mindenkori magyar kormány mindenképpen számíthat a kamarákra, mondta Kocsi János titkár, aki előadásában a Széchenyi kártya a kisvállalkozások létkérdéseit megoldó szerepét is hangsúlyozta.
    A mikro-, kis-, és középvállalkozásoknak szóló, az EU-csatlakozásra való megfelelő felkészítésüket, az integráció kérdéseit átfogó programok megvalósítását segítő hasonló jellegű rendezvények szervezését a kamara mindenképpen folytatni fogja.