CyberPress.Sopron

Április 22-24: Jazz-fesztivál Kolozsváron!

Ez év júniusában

Vannai István a kolozsvári Gyermekpalota zenetanára, rövid ideje pedig a Gheorghe Dima Zeneakadémia jazz-modulját is oktatja. 1980-ban nonprofit ökológiával és jazzal foglakozó társaságot alapított: az Eco-Jazz Napocensist, amelyben 180 egyetemista, diák, munkás, technikus tevékenykedik. Mintegy másfél évtized koncertszervezés után sikerült összehozniuk egy nemzetközi jazzfesztivált Kolozsváron, ahol ilyen sohasem volt korábban. Mindehhez azt is hozzátette előzményként, hogy a forradalom után igény alakult ki arra nézve, hogy jobban megismerjük más országok jazz-realitását.

- Tanár úr, kikből sikerült összetoborozni a rendezvény segítőit?

- Elsőként említeném a Francia Kultúrközpont volt igazgatóját, Matthiew Royet urat, aki oroszlánrészt vállalt a szervezésből, értékes jazz-zenészeket hozott Franciaországból. Felkarolt bennünket dr. David Millbourn, a West-Virginiai kollégium jazztanára, aki nemrég gyönyörű jazzpartítúrákkal és stimekkel látott el minket, aztán szólnék Jürg Soll Thurmann művész úrról Svájcból, aki a Pro Helvetia Alapítvány támogatását ajánlotta fel, Cambridge-ből pedig Allen Tongue nevét kell kiemelnem. A kolozsvári Dákművelődési ház igazgatója pedig a termet biztosítja majd a június hónapban tartandó nemzetközi jazzfesztivál előadói számára.

- A hazai és külföldi zenekarok közül kik jelezték részvételi igényüket?

- A String Jazz Quartett együttessel egy görögországi fesztiválon ismerkedtünk meg, ők, nagy örömünkre, kicsi gázsiért is eljönnének muzsikálni. Mellettük Franciaországból és Németországból várunk együtteseket. Az éppen USA-ban koncertező kecskeméti Bohém Raggtime Jazzband is méltányos gázsiért jön, ismerik a hazai siralmas helyzetet és tudják, szerény összegért lépnek fel. Harry Tavitian zenész érdeme, hogy egy tető alá tudta hozni a kolozsvári Zeneakadámián belül működő Shaba együttes, Garbis Dedeian együttesének, az Orient Express zenészeinek elképzelését a jazzről. Fellép még a Gaio Big Band is, amely egyetlen amatőr Big Band Romániában és maholnap a 20. évfordulóját ünnepli.

- Errefelé számos együttesnek nincsen próbaterme, rengeteg fiatal szívesen használná fel szabadidejét értelmes dolgokra, de ezt a tevékenységet hely- és hangszerhiány miatt nem sokan engedhetik meg maguknak...

- Éppen ilyen körülmények miatt dícséretre méltó a magyarfenesi, és a szentlászlói ifjúság alkotóműhelye! Egy hónapja foglalkozom az utóbbiak kultúrotthonának fúvós zenészeivel. Az ottani kultúrélet nagyon pezsgő. Guttmann Mihályt mindenki nagyon jól ismeri, kitünő szakember, kórusának meghívásai vannak külföldre. Fiataljai most tanulnak különféle hangszereken, hogy egy könnyűzene-együttest alakítsanak, van tánccsoportjuk is, sőt, egy operett-együttesük is. Balha István a közösség kultúréletét szívügyének tekinti és rengeteget tesz azért, hogy ez a művelődési élet minél hasznosabb legyen. Fontos volna hasonló amatőr kultúrmozgalom minden nagyobb közösségben, városkában. Sajnos, ma a kultúrotthonokat csak esküvőkre, vagy igénytelen diszkózásra használják. A művelődési házak, kultúrotthonok azért többre hivatottak, szerepük ennél sokrétűbb kellene, hogy legyen.

- A könnyűzenei irányzatok az elektronizált "mű-zene" felé tértek el. Hogy tud az igényes jazz-műfaj a sok "divatvacak" mellett létezni?

- Úgy, hogy ebből lehetetlen megélni, ez olyan szenvedély, amely egy életen át végigkíséri a zenészt, és csak igazi odaadással lehet csinálni. Egyre kevesebbet hallgatunk élő zenét, a szólisták nagy része az előre felvett zenei megoldásokat részesíti előnyben. Az eféle zenei kíséretek kizárják azt a lehetőséget, hogy a fiatalok hangszereken tanuljanak meg játszani. A jazz csak felhasználja az elektronika adta lehetőségeket, a jazzcsoportok kettéválhatnak electric- és akusztik banddé. Az elektronikus hangszereknek itt nincs akkora jelentősége. Nagyon jó dolog, hogy a Yamaha, Casio cégek olyan elektronikus zongorát készítettek, amellyel lehet jazz-koncerteket rendezni, könnyen oda szállítható és bérelhető egy ilyen elektronikus zongora. Mert a jazz-klubbok, művelődési házak zongorái siralmas állapotban vannak, nem használhatóak. A jazz-zenészek még a hangerősítéssel sem mennek túlzásba. Az elektonika tehát részben segít nekünk, de nem tölt be fontos szerepet.

- A techno, a rap, és hasonlók sem szoríthatják ki a jazzt a zene világából?

- Nem tudják. Tavaly nyáron a korinthosi jazzfesztiválon például egy görög együttes nagyon érdekes stílust alkalmazott, az ún. "rapp- jazzt", amely itt Romániában még nem ismert. Nagyon tetszett az új stílus. Úgy, ahogyan az annak idején kialakult jazz-rocknak is az volt a célja, hogy a jazzt szerettesse meg a rockrajongókkal. Most a görög fiatalok a rapperekkel tették meg ezt. A jó értelemben vett ötvözésre mindig van lehetőség a zenei életben.

Szőcs Andrea Enikő, Kolozsvár (Románia)