CyberPress.Sopron

A gazdálkodó szervezetéknél folyó gyakorlati képzés

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2001. szeptemberében adta ki A 200/2001-es tanévben a gazdálkodó szervezetéknél folyó gyakorlati képzés ellenőrzésének szakmai elemzésének tapasztalatait összegző tanulmányt, amely tartalmazza a gyakorlati képzések országos összesítését : az ellenőrző munka módszere, a képzőhelyek által reprezentált szakmastruktúra, a gazdasági szférához kapcsolódó iskolák, a képzés jogi formái, a szabad képzési kapacitás, a tárgyi és személyi feltételek, a képzés tevezettsége, a munka minőségére vonatkozó országos adatokat, valamint a területi kamarák ellenőrző adatfelvételeit és elemzéseit.

A megyei kamarák elemzései mellett két városi – Dunaújváros és Sopron – kamara által készített elemzés külön is megjelenik a kötetben.
Ezúttal a Sopron Városi Kereskedelmi és Iparkamara gyakorlati szakképző helyeket ellenőrző munkájának elemzését adjuk közre.

    Sopron megyei jogú város közigazgatási területén három önkormányzati fenntartású szakképző intézményben összesen 683 szakmunkástanuló képzése folyt a 2000-2001-es tanév során. A három intézmény összesen 17 szakma elsajátítására készíti fel a tanulókat; ezen belül meghatározó a szolgáltató, az építőipari, a vendéglátó és az idegenforgalmi, valamint a gépjárműjavító, illetve az informatikai szakmák szerepe.
    A szakmák egy részénél évek óta mutatkozó túlképzés mellett sajátos jelenség, hogy a gazdálkodó szervezetek által igényelt szakember utánpótlást a tanulni vágyók jelentkezésének hiányában Sopronban nem lehet biztosítani, például szerszámkészítő, illetve egyéb műszeripari szakmákban. A soproni szakképzés másik jellemző sajátossága továbbá, hogy markánsan megfigyelhető: a leendő szakemberek egyre jelentősebb részét már közvetlenül a nyugat-európai munkaerőpiac számára képzik; ez utóbbi jelenség különösen a vendéglátó-ipari valamint az építőipari szakmáknál mutatkozik meg.
    Az elmúlt években a szakmunkástanulók gyakorlati képzését vállaló gazdálkodó szervezetek számának drasztikus visszaesési folyamata megállni látszik, bár növekedésről sem nagyon beszélhetünk. Az összes tanulólétszámból 219 fő tanuló gyakorlati képzése folyt gazdálkodó szervezetnél az időszak során. A képzőhelyek összlétszáma 159 volt, ezen belül meghatározó mértékű a vendéglátó és az idegenforgalmi vállalkozások részvétele, hiszen ezen szakmákban minden egyes tanuló valamilyen egyéni vagy társas vállalkozásnál sajátítja el a gyakorlati ismere-teket. Figyelemre méltó a Soproni Vas- és Villamosipari SZKI módszere - a nyári gyakorlatra kihelyezett tanulókat fogadó gazdálkodó szervezeteket szinte kivétel nélkül sikerült rávenniük, hogy a következő szorgalmi időszakban vállalják a tanulók gyakorlati képzését. A képzőhelyek között meghatározó a soproni székhelyű vállalkozások aránya.

    Kamaránk első ízben végezte önállóan a képzőhelyeknél folyó gyakorlati képzés helyszíni ellenőrzését, ez a munka azonban nem volt előzmény nélküli Sopronban, hiszen a korábbi években a Győr-Moson-Sopron megyei Kereskedelmi és Iparkamara nevében és megbízásából a helyi kamarai szervezetek már eddig is végeztek ilyen tevékenységet. Így a munka megszervezésében és lebonyolításában már rendelkeztünk bizonyos tapasztalatokkal.
    A felügyeleti tevékenységet kamaránk nevében minden esetben egy három fős csoport végezte, melynek tagja volt a kamara által megbízott szakember, az érintett szakképző iskola képviselője, valamint a kamara szakképzési referense. Ebben a munkában összesen 11 fő vett részt. Olyan személyeket kértünk fel, akik már eddig is végeztek hasonló tevékenységet és kellő tapasztalatokkal rendelkeztek, de volt közöttük néhány új arc is, akikre a jövőben is támaszkodni kívánunk lelkiismeretes, hozzáértő munkájuk alapján.
    A látogatások előkészítését, megszervezését előzetes telefonon történő időpont-egyeztetést követően írásbeli értesítés formájában végeztük. A kiértesített gazdálkodó szervezetek szinte kivétel nélkül kedvezően fogadták a bizottság érkezését, néhány elhanyagolható kivételtől eltekintve készséggel álltak a kérdezők rendelkezésére. Megállapítható volt ugyanakkor, hogy a jövőben egy-egy látogatás előkészítésére az eddigieknél hosszabb szervezési időt kell hagyni. Ki kell emelni az érintett szakképző intézmények igen rugalmas és segítő hozzáállását - az ilyen formában végzett közös tevékenységünk vélhetően jótékony hatással lesz az ellenőrzések során tapasztalt és megoldandó kérdések rendezésére is.
    A szorgalmi időszakban 39 egyéni vállalkozó és társas vállalkozás összesen 39 képzőhelyén, az összefüggő nyári gyakorlaton pedig 10 vállalkozás 10 képző-helyén végeztünk ellenőrzést. A felügyeleti látogatások során összesen 10 szak-mában 67 tanulóra vonatkozóan értékeltük a gyakorlati képzés tapasztalatait. Ez az érintettek 31%-át teszi ki. Ugyanilyen arányú, tehát szintén 31%-os a gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezetek elérési szintje is.

    Az ellenőrzött gazdálkodó szervezetek közül senki nem állt csőd- vagy felszámolási eljárás alatt. Egy gazdálkodó szervezet kapott fejlesztési támogatást a szakképzési alapból, amely azt rendeltetésének megfelelően használta fel.
    A tanulói juttatások közül elfogadhatónak lehet ítélni a tanulók étkezése meg-oldását. Az általunk ellenőrzött gazdálkodó szervezetek egynegyede természetben biztosítja az étkezést, de a többiek közül is csak 10% nem ad hozzájárulást. Probléma, hogy sok helyen a kötelező nyári gyakorlat idejére fizetendő juttatást nem dokumentálják kellőképpen. Ezekre a hiányosságokra mindenütt felhívtuk a figyelmet, pótlásukra a következő ellenőrzések során természetesen rákérdezünk.     Szerencsés körülménynek számit, hogy a felelősségbiztosítás Sopron város területén megoldottnak tekinthető, hiszen a város önkormányzata a helyben oktatott valamennyi tanulóra egységesen megkötötte a felelősségbiztosítást. Sőt, nem egy helyen tapasztaltuk, hogy ettől függetlenül a gazdálkodó szervezet maga is kötött biztosítást tanulójára.
    A tisztálkodási eszközök, a munka- és védőruha biztosításával általában nem volt gond, viszont a munkaruha juttatás adminisztrációja sok helyütt nincs rendben. Erre a következő ellenőrzések során vissza kell térni.
    A képzőhelyeken rendelkezésre álló dokumentumok kérdésében meglehetősen nagy a szóródás a képzőhelyek által alkalmazott gyakorlat terén. Általánosítható tapasztalat, hogy az elméleti képzést nyújtó iskola ezzel kapcsolatos hozzáállása, segítőkészsége meghatározó. Jó példaként említhetjük a Handler Nándor SZKI gyakorlatát, amely intézmény a fodrász szakmára vonatkozóan egységcsomagot állított össze a szükséges dokumentumokból, és azt minden képzőhelynek eljuttatta.
    Az együttműködési megállapodásokat minden képzőhelyen megtaláltuk. A szakmai és vizsgáztatási követelményeket, a gyakorlati képzés központi és helyi programját a vizsgált képzőhelyek mintegy kétharmada tudta csak megmutatni, mintegy egyharmaduk nem rendelkezik ezen dokumentumokkal. Foglalkozási naplót csak az ellenőrzött képzőhelyek 38%-a vezetett a képzésről.
    A tanulók által vezetett munkanaplót a legtöbb helyen rendben találta az ellenőrzés, de sok helyen fel kellett hívni a figyelmet az oktató által végzendő rendszeres kontroll fontosságára.
    Az ellenőrzött képzőhelyek 20%-ánál nem volt rendben a munkavédelmi nap-ló, ezzel együtt a rendszeres munka- és tűzvédelmi oktatás dokumentálása. Megfigyeltük, hogy a hatályos munka- és tűzvédelmi szabályozással sok munkahelyi vezető nincs tisztában. Ezekre a problémákra mindenhol határozottan felhívtuk a figyelmet, kérve a hiányosságok utólagos pótlását. Érdekes tapasztalat, hogy a személyi szolgáltató szakmáknál (kozmetikus, fodrász) általában magas színvonalon végzik ezt a tevékenységet, ebben a körben adtuk a legtöbb “kiválóan megfelel" minősítést.
    A vizsgált szakképesítés tárgyi felszereltségét minden képzőhelyen megfelelőnek ítélte a bizottság. Az eszközlista forrása túlnyomórészt OKJ központi program, illetve korábbi OSZJ tantervi melléklet.
    A tanulókkal foglalkozó oktatók szakirányú végzettsége és szakmai gyakorlata - egy kivétellel - mindenütt megfelelt. Pedagógiai vagy szakoktatói végzettséggel senki sem rendelkezett közülük. Örvendetes tényként is felfogható, hogy viszont az oktatók kerek 50%-a mestervizsga birtokában gyakorolja tevékenységét. Megállapítható, hogy a gyakorlati képzés színvonalának is előnyére válna, ha a mestervizsga kötelezettség általánossá tétele újra napirendre kerülne, az új rendszerűi - emelt szintű - mesterképzés pedagógiai ismeretekre is felkészít.
    A gyakorlati képzés tervezését a legtöbb képzőhelyen az ütemtervnek megfelelőnek ítélte meg a bizottság. A foglalkozási napló vezetésével kapcsolatosan tapasztalt komoly hiányosságok miatt viszont felvetődik annak a kérdése, hogy az oktatók felkészítésére nagyobb hangsúlyt kell fektetni a jövőben. Az ellenőrzés eredményeként kiderült, hogy a képzőhelyek 63%-ánál nem vezetik a foglalkozási naplót.
    A tapasztalt hiányosságok miatt az ellenőrzött képzőhelyek 13%-ánál meg kell ismételni a látogatást. Az ismétlési okok között legnagyobb arányban a képzési dokumentumok hiánya, ebből következően a nem megfelelő tervezés jelentkezett.
    A képzőhelyek minősítésénél is jellemzően a fenti problémák miatt adtunk olyan értékelést, hogy a képzőhely hiánypótlás után felel meg a követelményeknek. A hiányosságok között döntően a képzési dokumentumok nem megfelelő voltát, a foglalkozási napló vezetésének elmaradását, és sok esetben halmozottan a rendszeres munka- és tűzvédelmi oktatás hiányátjelöltük meg. Egy fodrászüzletben ehhez járult még a megfelelő személyi feltételek hiánya is, emiatt ezen az egy képzőhelyen “nem megfelelő" minősítést adtunk ki.

    10 gazdálkodó szervezetnél végeztük el az összefüggő nyári gyakorlati képzés helyszíni ellenőrzését.
    A megállapítások döntően azonos jellegűek a szorgalmi időszakra vonatkozóan tett észrevételekkel. Legtöbb helyen azt rögzítette a bizottság, hogy a nyári gyakorlat idejére a tanulónak kötelezően fizetendő jutatást mindenütt megadják, sőt általában az előírtnál többet fízetnek, ennek dokumentálására azonban nem fordítanak gondot. Többen az ellenőrzést végzőktől hallottak először erről a kötelezettségről.
    A hiánypótlásra felszólító minősítést ezeknél a gazdálkodó szervezeteknél is többnyire a képzési dokumentumok hiánya, valamint a foglalkozási napló vezetésének elmaradása miatt adtuk ki.

III. Az ellenőrzések tapasztalatainak összegzése javaslatok a felügyeleti munka hatékonyságának növelésére

    Általános tapasztalatként értékeltük, hogy a tanulóképzéssel foglalkozó egyéni és társas vállalkozások igen nagy hányada nincs tisztában a tanulótartással járó törvényi háttérrel, a képzőhely és a tanuló jogaival illetve kötelezettségeivel. A kamara számára adódik a feladat: a jövőben a képzésben részt vállaló kamarai tagok felkészítésére nagyobb figyelmet kell fordítani, de a nem kamarai tagok számára is valamilyen módon meg kell oldani a rendszeres és folyamatos képzést, tájékoztatást. Ezzel kapcsolatban kamaránk mindegyik elméleti képzést folytató intézménnyel is együtt kíván működni a helyzet javítása érdekében.
    Különösen fontosnak és szükségesnek ítéljük a képzés tanulószerződéses formájával kapcsolatos tájékozatlanság eloszlatását. Ennek érdekében is történt a közelmúltban, hogy a helyi sajtó felhasználásával a nyilvánosságot PR-cikkben tájékoztattuk a soproni kamara előtt megkötött első tanulószerződésről.
    Végül a tapasztalatok alapján szükségesnek és indokoltnak tartjuk a városban központilag beszerezhető, a képzés dokumentálását segítő, egyszerűsítő egység-csomag (foglalkozási napló, munkanapló, munka- és tűzvédelmi oktatási napló minta stb.) elkészítésének és kiadásának kezdeményezését.