|
Bujtás András feléleszti apja mesterségét
Újságcikk jelent meg május 30-án a "The Hickman Courier" -ben, néhány ezer kilométerre Soprontól. Hickman város Kentucky állam legnyugatibb – Tennessee- vel határos – részén fekszik, a Mississippi folyó mentén, sz Egyesült Államokban. A cikk a soproni származású Bujtás Andrásról szól. Bujtás András feléleszti apja mesterségét Andy Bujtás óvatosan végiglapozza a fotóalbumot, és elhunyt édesapja több képénél is elidőz. Szigorú kinézetű ember: Bujtás apja soproni boltjában egy gyalu előtt áll büszke pózban; egy kerti padon, néhány fából készült alkotása látható.  Ő ragaszkodott ahhoz is, hogy a fia a nyomába lépjen, és megtanulja a fafaragás mesterségét. “Más gyermekek homokozóban játszottak; én fűrészporban” – emlékszik Bujtás Abdrás. S bár még tizenéves korában, famunkásként fejezte be a szakiskolát, Bujtás András mégsem tett eleget apja kívánságának. Amerikába ment, hogy álmait valóra váltsa, és saját cégének – a precíziós alumíniumöntvényeket gyártó Bermag Corp., egy Hickman cég – elnöke lett. De a kreativitás szikrája, amelyet apjától kapott, soha nem hunyt ki benne, és újra felfedezte magában a fafaragás iránti elhivatást és a tehetséget. A lakása melletti kis üzletben Bujtás András simára csiszolt, rendkívüli fafaragásokat alkot, amelyek közül soknak akár egy-egy művészeti galériában is helye lehetne. “Szeretem a szép dolgokat nézni, látni”, mondja Bujtás. “Szeretek szép dolgokat alkotni”. “A fának”, teszi hozzá, “megvan a saját élete. Élőlény a fa. Szeretem, amikor repkednek szilánkjai.” Bujtás lámpaállványokat, vázákat, dobozkákat, és egyéb tárgyakat farag. Faragásait többféle fából – többek között – cseresznyefából, juharból, mogyoróból, és zebrából készíti. Kiállítási terme a saját háza, alkotásai csaknem minden szobájában jelen vannak. “Olyan sokat farag, hogy azt sem tudom, hova tegyem őket” , mondja Anneliese, Bujtás felesége.  Alkotásai nem eladóak – néhány darabot időnként elajándékoz. Munkájával csupán megbecsüli azt a képességét, hogy “képes valami művészit alkotni, valamit, ami kellemes a szemnek és az érzékeknek” Ezért a tehetségért köszönettel tartozik apja hajlíthatatlanságának. “Ő kényszerített arra, hogy használjam a tehetségemet, a művészi hajlamaimat.”  Köszönet Bujtás András úrnak a segítségért. |