|
Közgazdász foglalkoztatási kilátások
Közgazdász foglalkoztatási kilátások A Nyugat-Magyarországi Egyetem Vezetés- Szervezés Intézetének munkatársai és a IV. éves marketing főszakirányos közgazdász hallgatók a közgazdász területen végzettek elhelyezkedési lehetőségeinek feltárása céljából munkaerő-piaci kutatást végeztek, amelynek eredményeit június 5-én tartott sajtótájékoztatón ismertették. 
Egyed László, Pakainé Dr. Kováts Judit, Dr. Gidai Erzsébet Dr. Gidai Erzsébet a közgazdaság-tudományi
kar dékánja bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a évről-évre egyre nehezebb
a frissen végzett közgazdászok – pénzügyi- és bankszektorban, biztosítási
területen vagy, az egyébként legnagyobb munkaerő-keresletet mutató, köz-szektorban
való – elhelyezkedése. A frissen végzett közgazdászok külföldi munkavállalása
pedig nem lehet érdeke az országnak.
 Dr. Herczeg János, az egyetem vezetés-szervezés intézetének igazgatója azt is hangsúlyozta, hogy a kutatás eredménye arra is példa, hogy a főiskolai és egyetemi hallgatók szellemi kapacitása – megfelelő módon meghatározott diplomatémákkal – komoly stratégiák és tanulmányok elkészítésére alkalmas, és a profitorientált cégekkel ellentétben nem milliós költségekkel. 
Dr. Herczeg János A kutatást végző diákok Hegyi Barbara, Török
Veronika és Egyed László kérdésekre válaszolva azt is elmondta,
hogy a felmérés eredményeinek ismeretében, elhelyezkedésük tekintetében
nem szemlélik optimistábban jövőjüket, de legalább tudják, hogy mire számíthatnak.
 Munkaerő piaci kutatás
Munkaerő piaci kutatás
2002. tavaszán a Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar IV. évfolyamos marketing szakirányos hallgatói személyes megkérdezéses módszerrel kutatást végeztek a lehetséges álláshelyek, a friss diplomás közgazdászokkal szembeni elvárások, és a lehetséges munkaadók által kínált lehetőségek megismerése céljából. Nyolc megyében (Győr- Moson Sopron, Pest, Fejér, Zala, Vas, Baranya, Komárom- Esztergom, Bács- Kiskun megyében), 134 cég felkeresésével végzett alapkutatás bemutatja a gazdálkodási területen végzett, fiatal (kezdő) közgazdászok lehetőségeit. A kutatás mind a profitorientált, mind a non- profit gazdálkodó szervezetekre kiterjedt.
A megkérdezett 134 cégnél az elkövetkező 3 évben összesen 191 fő közgazdász felvételét tervezik. A válaszadók többsége azonban nem tudott pontos információt adni erre a kérdésre vonatkozóan. A tervezett felvételek megoszlása a közgazdász szakma különböző területeit illetően nagyon eltérő. A feldolgozott adatok alapján megállapíthatjuk, hogy elsőként pénzügyi és számviteli területen mutatkozik nagyobb kereslet, a második helyen pedig a marketing-, értékesítési- valamint logisztikai szakterületeken találhatnak várhatóan maguknak állást a végzett közgazdászok. A minta reprezentativitása ugyan nem teljes, azonban az arányszámokból arra következtethetünk, hogy olyan területeken, mint a termelés-szervezés, non-profit terület, vagy humán menedzsment- sokkal alacsonyabb kereslet mutatkozik. A felmérés adatai alapján a felvételnél a kérdezettek közel 50%-a (48,5%) tesz különbséget az egyetemi diploma javára. A levelező és a nappali tagozaton szerzett oklevelek között különbség vizsgálata során a kérdezettek harmada válaszolta, hogy a nappali képzést preferálja. A diploma minősítése a megkérdezettek 27,6%-a körében lényeges szempont, míg a potenciálisan betöltendő munkahelyeken az elbírálás feltételei között egyre nagyobb szerepet játszik a szakmai gyakorlat, vagyis az, hogy a végzett közgazdászok az elméletben megszerzett ismeretek mellett mennyi gyakorlati tapasztalatot szereztek tanulmányaik alatt.(80,6% részesíti előnybe a szakmai gyakorlattal bírókat) A munkaadók döntését új munkavállaló felvételénél a kérdezettek harmadánál befolyásolja az, hogy a jelentkező hol végzett. Megállapíthatjuk, hogy a frissen végzett közgazdászokat leginkább középvezetői státuszban (válaszadók 51,5%-a), illetve beosztott értelmiségiként (70,1%)kívánják alkalmazni. * A felmérésből kiderült, hogy a munkaadók új munkatársaikat leggyakrabban
újsághirdetés és szakmai gyakorlati teljesítmény alapján választják ki.
Gyakori a mások ajánlása általi kiválasztás, egyre ritkábban folyamodnak azonban fejvadász cégekhez illetve állásbörzékhez-a megkérdezettek 44%-a soha nem alkalmazza ezt a módszert. A felvételnél alkalmazott módszer tekintetében leggyakrabban a többlépcsős személyes elbeszélgetést kedvelik, még mindig nagy arányszámban, és egyre kevesebben használják az egy lépcsős személyes elbeszélgetést. * A foglalkoztatási preferenciák vizsgálatának eredménye megerősíti az
előbbiekben említett szakmai gyakorlat fontosságát, hiszen a megkérdezettek
mindössze 23,9%-ban alkalmaznának szívesen pályakezdő közgazdászt, sokkal
inkább preferálják a néhány éves szakmai gyakorlattal rendelkező jelentkezőket.
A leginkább keresettek a 3-5 év szakmai múlttal rendelkező, fiatal értelmiségiek.
Természetesen az 5-10 éves szakmai gyakorlattal rendelkezők is óriási előnyt
élveznek a munkakeresésnél.
* Az elvárások a felveendő munkatárssal szemben nagyon széles skálát alkotnak,
fontosság tekintetében azonban rangsorolhatók. A kapott válaszok alapján
a munkaadók nagy része (67-68%-ban) nem tesznek különbséget a jelentkezők
neme illetve a családi állapot tekintetében. Férfi jelentkező esetén azonban
nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a potenciális férfi munkatárs
már katonaviselt legyen (40,3% a nagyon fontos és a fontos kategória együtt).
Megoszlanak a vélemények a tekintetben, hogy a jelentkező dohányzó v. nemdohányzó
legyen. A jogosítvány léte nagy szerepet játszhat a döntésnél, míg a saját
gépkocsi illetve a vállalkozói igazolvány nem dominánsak. A felhasználói
szintű számítástechnikai ismeretek elengedhetetlen fontosságúak, azonban
a programozói számítástechnikai ismeretek megléte bizonyos foglalkozási
ágakban létfontosságú.
Foglalkoztatási tulajdonságok fontossága. A megkérdezett cégek képviselői szerint egy közgazdász munkavállalónak
mindenek előtt jó kommunikációs képességekkel kell rendelkeznie, elengedhetetlen
a rugalmasság és a kreativitás, a legfontosabb tulajdonságok közé tartozik
azonban a szakmai felkészültség és a naprakész ismeretek megléte is. A
kiválasztás során nagyon fontos szerepet játszik a megbízhatóság és a felelősségvállalás
is. Az általunk felsorolt tulajdonságokat a következőképpen rangsorolták
a válaszadók:
* Nyelvtudás tekintetében a leginkább szükséges az angol és a német nyelv középfokú ismerete, ugyanezen nyelvek minél magasabb szintű ismerete előnyt jelent. Növekszik a fontossága az olasz és a francia nyelveknek, főleg az anyaországban ilyen nyelvet használó multinacionális vállalatoknál. * A közgazdász munkavállalóknak a következő képzési-továbbképzési lehetőségeket nyújtják a cégek: -a továbbképzéseket a cégek mintegy 50%-a alkalmazza, hiszen ezek az
ösztönzési rendszer részét képezik,
* A megkérdezettek 29,1%-ának megítélése szerint nagyon fontosak a pályakezdő közgazdászoknál az Európai Unióval kapcsolatos ismeretek, hiszen ezek felhasználásával a munkavállaló könnyebben felismeri az adott vállalkozás külpiaci lehetőségeit, segíthet az EU-s csatlakozáshoz szükséges alapfeltételek megteremtésében. Meglepő eredmény született azonban arra vonatkozóan, hogy mennyire változik a közgazdászok iránti kereslet az EU-s csatlakozást követően: a válaszadók mindössze 14,2%-a véli úgy, hogy növekedni fog, 70,9% szerint pedig nem változik majd a kereslet. * Köszönjük a NYME Vezetés- Szervezés Intézete munkatársainak segítségét. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
