Rovat: Szomszédvár - Régió
1999. július 04., vasárnap 00:00
|
Kínai bevándorló-árusok Pesten Kolozsvári tudósítónk riportjaKínai bevándorló-árusok Pesten Fiatal kolozsvári tudósítónk - miközben szorgalmasan látogatta az újságírók nyári továbbképzőjét - nyitott szemmel és témára igencsak éhesen, mi több: egészséges kritikával megáldva (ezt előző, "Üdvözlet Budapestről" c. írásából is láthattuk) járta fővárosunk utcáit. Persze mi mást láthatott, mint amit a sokat megélt pestiek. Az immár három éve publikáló, de még egyetemre járó Kollégánk egy diáklapot is szerkeszt, és a lakóhelyén megjelenő Szabadság napilap munkatársa. Ezúttal sem könnyű témát dolgozott fel riportjában. (A rovatvezető előszava.) Magyarország az utóbbi években - sokak szerint - kompországgá alakult át. Sok a bevándorló, elsősorban a kínaiak áru-dömpingje szembetűnő. Kíváncsi voltam, az anyaországi magyarok mit szólnak mindehhez, mi a véleményük a kínai bevándorlókról? Elsőként egy nyugdíjas válaszol: - Egy a véleményem, menjenek haza! Én sem vándorlok ki, ők is maradjanak ott, ahol vannak. Nem járok kínai étterembe, és kínai árut sem veszek. Vállalkozó a foglalkozása annak, akinek így teszem fel a
kérdést: - Nem zavarna. De hozzáteszem, marhák voltunk, hogy beengedtük őket. Újra egy nyugdíjas szól hozzá: - Utálom őket... Mindenbe beleütik az orrukat, az összes üzletben benne vannak. Nem szoktam tőlük vásárolni. Mérnökként dolgozik, aki másképp fogalmaz: - Nem zavarna, sőt, szeretem a kínai konyhát. A bevándorlásról pedig annyit, hogy hadd jöjjenek, mert olcsóbb az árujuk és mindenki számára elérhető. Háztartásbeli a következő alanyom: - Tőlem ezek a kínai bevándorlók itt lehetnek, de már sokan vannak. Nagyon ritkán vásárolok tőlük árut. Ismét egy nyugdíjas: - Engem nem zavarnak, mert szerintem kétféle ember van, rendes vagy nem rendes. Teljesen mindegy a neme, bőrszíne, ha becsületesen végzi a munkáját, szívesen látom őket. Diák jön, szintén megkérdezem a témáról: - Nincsenek faji előítéleteim. Nem érint az ügy, ismeretlenül nem tudok véleményt mondani róluk, hogy egyáltalán jó-e az, hogy itt vannak, vagy sem? Ritkán, da szoktam vásárolni tőlük árut. Jó, hogy vannak, mert bár nem ugyanaz a minőség, mint a márkás áruk esetében, de az alacsony árak miatt könnyen elérhetőek a lakosság számára. Negatívum annyi, hogy most már mind több és több van belőlük, aztán meg minket fognak szépen kitúrni az országunkból. Az utolsó előtti nyugdíjas véleménye: - Már nagyon sok a bevándorló és kevés a magyar. A harmincas években több volt a magyar, ma meg már egyre kevesebb... Mivel a textiliparunk szinte teljesen megszűnt, jó, hogy hoznak be olcsó árut. Tanárember is véleményt alkot: - Tisztelem a kínaiakat, mert mind szorgalamsak. Amott van egy kínai vállakozó, nagyon rendes, miért zavarna a jelenléte? Kicsi fizetésemből csak néha telik arra, hogy kirohanjak a piacra vásárolni. A kabátom például kínai. Utolsó nyugdíjas alanyom így fogalmaz: - Nem zavarnak a kínaiak. Nagy részük a Kínához visszacsatolt részből jött. Ezek nem törnek be, nem verekednek, mint egyesek. Végül egy vállakozó, aki kínaiaktól vásárolja az árut: - Munkakapcsolatban vagyok velük, nincs semmi véleményem róluk. Szőcs Andrea Enikő, Kolozsvár (Románia) |