Rovat: KultúrVáros
2002. június 16., vasárnap 17:58
Képek, versek 'könyv nélkül' - Rendhagyó író, olvasó találkozó kiállítás megnyitóval
Képek, versek "könyv nélkül" - Rendhagyó író-olvasó találkozó kiállítás megnyitóval Rendhagyó, kiállításmegnyitóval egybekötött író-olvasó találkozót – Földváry Györgyi, akit minden meghívó, plakát és Programajánló Gabriellának nevezett, Sulyok Gabriella és Gyurkovics Tibor részvételével – hirdetett meg a Széchenyi István Városi Könyvtár az ünnepi könyvhétre. ![]() S bár az esemény rendhagyó mivolta – a szervezők
szándéka szerint – Sulyok Gabriella grafikusművész az író-olvasó
találkozóval egyidejűleg tartott – Gyurkovics Tibor ajánlásával – történő tárlatmegnyitójából
következett volna, mégis a rendezvény mástól (is) rendhagyóvá sikeredett.
Nevezetesen attól – amit egyébként a rendezvény során Gyurkovics Tibor
a maga jellegzetesen egyéni stílusában nem győzött felemlegetni –, hogy
" olvasó van, író van, könyv nincs". Történt ugyanis, hogy a bemutatandó
könyvek nem érkeztek meg Sopronba.
Így alakult, hogy a jeles eseményre egybegyűltek igen élvezték Gyurkovics Tibor kiállításmegnyitóját, nem kevésbé Sulyok Gabriellának Földváry Györgyi-"Gabriella" és Gyurkovics Tibor legújabb könyveiről szóló "élménybeszámolóját", csupán a könyveket nem láthatták-olvashatták . Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az író a maga példányát készségesen körbehordozta (élmény volt ez is, a javából). Sulyok Gabriella kiállításának gyurkovicsos stílusú
megnyitóján kiderült, hogy az ihlettel való találkozáshoz nagyon sok életen,
emberen kell "keresztülutaznunk", begyűjtenünk élményeket, hangulatokat,
Sulyok Gabriellának mindez sikerült; az ő művészete hangulat,
szertartás, élet. Minden küzdelemben, alkotásban a legnagyobb oázis a szerelem
- mondta az ismert író, aki Sulyok Gabriella művészetének csodálójaként
méltatta a grafikusművész alkotásaiban megjelenő megszépített, átvilágított
életet, érzelmeket, a mindenkiben munkáló tüzet, az enyhítésre sóvárgó
enyhíthetetlent.
![]() Az Emberkert egy eleven folyondárként futó, nehéz kérdésekkel teli napló, amely az írónő 1962-től induló, megküzdésre való, nehéz emlékeit görgeti. Tizenkét évvel ezelőtt kezdte megírni őszinte – a magyar irodalomban eddig el nem fogadott című – művét az írónő, amellyel egyszerűen "nekimegy a homálynak". Gyurkovics újonnan megjelent verseskötete (Extázis) 107 világhíres és közismert festmény köré született. A képek karaktervonulataihoz nem magyarázatként, hanem külön önálló műként, szuverén élménygazdagsággal társulnak a versek, amelyek fogalmi többletekben sűrítenek, lazítanak – belső világ kivetítésére utaló, Fichte-szerinti gondolatokat sugallva az olvasónak. ![]() Gyurkovics Tibor lerohanja a verset saját látomásaival - mondta Sulyok Gabriella, ezúttal beszélgetőpartneri szerepében.
Nem a festmények – Matisse, Picasso, Modrian alkotásai – szülik a verset,
hanem saját látomásait adja közre a költő vers-formában; egyik a másikat
nem magyarázza és nem egészíti ki, türelmetlen vágy-halmazok, fények, illatok,
hétköznapi impressziók, groteszk, kesernyés, vagy örömteli pillanatok,
összevetített és – kép-vers viszonylatában – egymástól független gondolatok.
-TÉ- |