CyberPress.Sopron

(http://www.cyberpress.hu/)

Rovat: Lélektől lélekig

2002. jĂşnius 22., szombat 22:53


Bizalmunk a Gondviselésben

Bizalmunk a Gondviselésben

Jézus szavait hallottuk: Nektek pedig minden szál hajatokat számon tartják! Ne féljetek hát: sokkal többet értek ti a verebeknél! Sok mai ember kérdezi: Valóban nem történik semmi Atyánk tudta nélkül? Akkor miért engedi … kérdéssel kezdjük aktuális problémáinkat. Mit válaszoljunk?
Ha visszanézünk a múltba, akár az ószövetségre vagy Egyházunk kétezer éves történetére, hívő szemmel felismerhetjük, valóban Isten gondviselése van velünk, még akkor is, ha rendelkezéseit nem mindig értjük. A baj az, hogy sokszor mi keresztények sem igazán hívő szemmel nézzük az életet, sem népünk és a népek történetét, sem saját életünket.
Először tisztáznunk kell, valójában mit is jelent a gondviselés. Sokan úgy vélik, a gondviselés azt jelenti: Isten hozzásegít ahhoz, hogy itt a földön emberhez méltó módon, ne érjen bennünket nagyobb baj… Valóban ez lenne a gondviselés, hiszen annyi gondunk bajunk van, azok és olyanok amiért panaszkodni szoktunk.
A Magyar Katolikus Katekizmus megfogalmazásában: A remény az az isteni erény, amelyben elfogadjuk Isten kinyilatkoztatott ígéretét, hogy megadja az örök üdvösséget, és mindazt, ami annak elnyeréséhez szükséges. Ennek megfelelően a gondviselés azt jelenti, hogy Isten a mi Atyánk úgy irányítja az életünket, hogy valóban el tudjunk jutni az örök életre. Jézus senkinek sem ígérte meg, hogy áldozatok és gondok nélkül fog élni, épp az ellenkezőjéről beszélt, amikor azt mondta, aki utánam akar jönni, vegye fel keresztjét és úgy kövessen.
Próbáljuk meg valóban hívő szemmel nézni saját életünket. Lehet, hogy sok mindent nem értünk, de előbb utóbb mindig rádöbbenhetünk arra, hogy valóban Isten gondviselő szeretete alakítja életünket, és nekünk vállalni kell életünk keresztjét, még akkor is, ha nem az valósult meg, amit terveztünk: Isten a mi Atyánk ugyanis jobban tudja mint mi magunk hogy mi jó nekünk és mi nem.
Ez a keresztény remény, aminek alapja: Jézus feltámadása, ami azt bizonyítja, hogy Ő valóban legyőzte a bűnt és a halált, hiszen kereszthalála után harmadnapra valóban feltámadt. Tudnunk kell, hogy itt a földön marad a remény, végső megbizonyosodásunk pedig majd a boldog feltámadásban lesz.


A Soproni Városplébános tájékoztatója
Ezúton is tájékoztatom mindazokat akik ismernek, hogy Dr. Pápai Lajos püspök úr augusztus 1-i hatállyal felmentve a Soproni Városplébánia vezetése alól kinevezett plébánosnak a Győr-Szabadhegyi plébániára.
A Soproni Városplébánián utódom Horváth Imre, eddigi büki esperesplébános úr lesz, akinek lelkipásztori munkáját Henzel Szabolcs segédlelkész úr fogja segíteni. A kinevezetteknek új állomáshelyükre való tényleges átköltözésének időpontját még időben közölni fogják.
Bizonyára többen nem tudják, hogy 1997-től a Győri Hittudományi Főiskola tanszékvezető tanára lettem. Ez jelentős többletfeladatot jelentett a városplébánosi feladatok mellett, ami további megterhelést is magával hozott, tekintettel arra, hogy főiskolai feladataim ellátására általában hetenként kellett Győrbe utaznom. Ezért a magam részéről teljes egyetértéssel fogadtam el a Püspök atya döntését, amellyel a rendszeres győri utazás terhét levette rólam azzal, hogy Győrbe helyezett át plébánosnak.
Mindenkit kérek, hogy utódom iránt legyen ugyanolyan bizalommal, mint amilyen bizalommal irántam voltak. Külön örömömre szolgál, hogy abban a tudatban adhatom át soproni hivatalomat, hogy olyan papot nevezett ki a Püspök atya utódomnak, akinél alkalmasabbat magam sem tudtam volna jelölni.
Sopron, 2002. június 22.
Dr. Rédly Elemér, pápai prelátus