|
Toronyba menjen, ki madarat figyel
Toronyba menjen, ki madarat figyel
Diplomamunkák mérnökjelöltektõl
A Nyugat-magyarországi Egyetemen befejezõdtek a diplomavédések.
A diplomafeladatok közül több soproni és Sopron környéki
munkával is találkoztunk.
 A faipari
mérnök hallgatók szívesen választanak
a faépítéssel kapcsolatos tervezési feladatot.
Ormos Tamás dr. Somfalvi György tanár úr irányításával
a Fertõ-Hanság Nemzeti Parkba tervezett faszerkezetû
madárfigyelõ tornyot: a bravúros konstrukciójú
építmény sajátos, 21. századi hangulatot
áraszt. Darázs István faszerkezetû híd
terveit készítette el: a Rák-patakot átívelõ
rossz állapotú vasbeton híd kicserélésére
tett javaslatot. Takács András lovarda lefedésére
alkalmas, nagyvonalú ragasztott-rétegelt épület
rajzait készítette el.
A favázas lakóépületek Sopronban is egyre
nagyobb közkedveltségnek örvendenek. Egyetlen hibájuk
az épületek nyári túlmelegedése: különösen
a tetõterek válnak elviselhetetlenné a forró
idõben. A kellemetlen felmelegedésnek gondos szerkezeti tervezéssel
és hõtechnikai elemzéssel lehet elejét venni.
Paksa Gergely és Zwickl Krisztián mérnökjelöltek
Szabó Péter építész adjunktus irányításával
ezeknek a problémáknak a megoldására dolgoztak
ki új módszereket.
A környezetmérnök hallgatók szülõvárosuk
településtörténetének egy-egy érdekes
fejezetét kutatták ki nagy tudományos igényességgel.
Oszvald Ferenc tanársegéd útmutatásai alapján
Biczó Kálmán Kapuvár történeti
településmagjának szerkezetelemzését végezte
el: a város történeti központjának „történeti
szemléletû” kiépítése nagy lehetõségeket
rejt magában: ezekkel az ottaniak csak részben élnek.
Tóth Virág a két világháború
között felépült pécsi északi kertváros
izgalmas történetét bogozta ki. Munkája során
számtalan érdekes eredeti épülettervet talált:
kutatásait a pécsi helytörténészek megkülönböztetõ
figyelemmel fogadták. A „lakóparkok” építésének
korában különösen érdekes az elõzményeket
– egykori kertvárosok építése – feltáró
tanulmány olvasása.
A szó legszorosabb értelmében „kényes”
feladat jutott Balogh Tamás faipari mérnökjelöltnek,
aki Szemerey Tamás tudományos munkatárs vezetésével
szekrénybe rejtett szobai árnyékszék restaurálását
végezte el példamutató szakszeruséggel és
nagy gondossággal. Ilyen „szekrénybútort” nem egy
soproni polgárcsalád használt a 19. század
második felében elegáns lakásában. A
bútorok közül alig egy-egy darab maradt fenn: a faipari
mérnökjelöltnek sikerült közülük egyet
az „örökkévalóságnak” megmenteni.
Winkler Gábor
|