Rovat: Szomszédvár - Régió
1999. június 13., vasárnap 00:00
|
HírTükör - benne: a román-magyar meccs utóélete Nagybányai tudósítóinktól
– ERDÉLY-SZERTE kisebb-nagyobb incidensekre, magyarellenes megnyilvánulásokra került sor a román-magyar focimeccset követően. Kolozsváron pénzérmékkel és kövekkel dobálták meg a magyar főkonzulátus épületét, kétszer is „megrohamozták" az Állami Magyar Színházat, magyarországi és székelyföldi gépkocsikat tettek tönkre, a tizenéves ifjak pedig fürtökben lógtak a Mátyás-szobron nacionalista szlogeneket skandálva. Az események miatt az RMDSZ tiltakozásának adott hangot a parlamentben. Gheorghe Funar szerint valójában a románok „érmeadományt" nyújtottak a "revizionista" zászlóval ékesített magyar főkonzulátus számára, a Fürdő utcai RMDSZ-székház ablakait pedig maguk az RMDSZ-esek törték be. – II. JÁNOS PÁL PÁPA lengyelországi zarándokútja alkalmából június 16-án Ószandecen (Stary Sacz) szentté avatja Árpádházi Boldog Kingát, IV. Béla magyar király feleségét. Ebből az alkalomból a Magyarok Világszövetsége – a varsói magyar nagykövetség kezdeményezésére – egy nagy méretű székelykaput adományozott az ószandeci önkormányzatnak és a klarisszák ottani kolostorának, amelyet a szentté avatási ünnepség színhelyén állítottak fel. II, János Pál pápa a kaput és annak háromszéki készítőit is megáldja. – HEVESEN BÍRÁLTÁK és súlyos tévedésnek minősítették ellenzéki politikusok a Legfelső Bíróság ítéletét, amellyel rehabilitálta Mihai Pacepa tábornokot. A PDSR vezetője, aki államfőként elutasította Pacepa kegyelmi kérvényét, úgy vélekedett, hogy a tábornok elsősorban Romániát és a titkosszolgálatot, és nem Nicolae Ceausescut árulta el. – Az állítás, hogy disszidens volt, aki a kommunista rendszer ellen harcolt, túlzás. A halálos ítélet megváltozatása normális, de attól ő még áruló marad, akiben senki sem bízhat meg – hangsúlyozta Iliescu. Pacepa a román kémelhárítás főnöke volt 1966-1978 között, majd politikai menedékjogot kért az Egyesült Államoktól. Később kétszer is halálra ítélték, az ítélet egészen mostanáig érvényben volt. – VALÓSZÍNŰLEG a magyarnyelv-tudás és a magyar állampolgárokhoz kötődő rokoni szálak is latba esnek annak eldöntésekor, hogy az anyaország határain kívül élő állampolgárok közül ki kaphat nemzeti vízumot. A magyar kormány és az RMDSZ azonban egyelőre azt szorgalmazza, hogy az EU vegye le Romániát a vízumköteles országok listájáról – hangzott el Budapesten Markó Béla és Németh Zsolt külügyi államtitkár találkozóján. Az államtitkár szerint a nemzeti vízum – amelyet a Magyarországgal szomszédos országok minden állampolgára igényelhetne – lehetőséget adna a kilencven napos magyarországi tartózkodásra, és megkönnyítené a munkavállalást. – CSURKA ISTVÁN SZERINT valamennyi magyar kisebbség által lakott országban az alapcél a magyarság kiszorítása, ami mindig összefügg az anyaország gyengeségével, önfeladásával. A MIÉP trianoni megemlékezésén a párt elnöke a népességfogyást nevezte a magyarság legnagyobb tragédiájának, ugyanakkor elítélően szólt arról, hogy "a MIÉP barátai, ellenfelei és ellenségei" egyaránt elhatárolódtak a Vajdaság kapcsán felvetett „nagyon szerény terület-kiigazítás" gondolatától. A magyarországi Szarvason rendezett megemlékezésen Tőkés László püspök üzenetét is felolvasták. |