Rovat: Szomszédvár - Régió
1999. augusztus 17., kedd 00:00
Bemutatkozik a Windows Commander Rendhagyó tudósítás belföldről!
...a parancsnok benéz az ablakon A Windows operációs rendszer immár a 2000–s verziójához közeledik, de valljuk be őszintén, igazán jól használható fájlkezelőt nem igazán sikerült a rendszerbe építeni. A „DOS generáció” nagy mágusa, Peter Norton, megalkotta a legendás Norton Commandert (NC), mely a felhasználók nagy örömére átláthatóbbá, rendszerezhetőbbé és könnyebben kezelhetővé varázsolta a barátságtalan parancs-soros munkát. A grafikus Windows megjelenésével nagy űr támadt a jó fájlkezelők tekintetében, mivel NC-"klónok" eleinte csak DOS –hoz készültek. Christian Ghisler, svájci programozó által fejlesztett Windows Commander megjelenése hozott áttörést ebben a tekintetben. A NC-ben megszokott kétpaneles fájlkezelő végre grafikus felületen nyújtotta mindazt, amit a DOS-ban már megszoktunk. A 3.0 –ás verzió óta 16 és 32 bites formában is megjelenik. A program több mint tíz nyelven „beszél”, köztük magyarul is. A program indítása után, a NC-ből sokak által jól ismert, kétablakos felhasználói felület köszönt ránk, némi Windows-os felhanggal. A Windowsban megszokott menüsor alatt a szabadon beállítható ikonsor, az eszköztár található. Innen indíthatunk más felhasználói programokat, vagy Windows Commander funkciókat egyaránt. Az eszközsor alatt a lemezegységeket szimbolizáló gombsor található, amely lehet egymás mellett elhelyezkedő gombsor, vagy ún. combobox. Ezután némi információt kapunk az aktuális meghajtónk foglalt és szabad területeiről, majd a fájlablakok alatt a remek parancssor, ahol DOS, vagy Windows parancsok adhatók ki, illetve programok indíthatók. Legalul, a szintén ismerős, gombok helyezkednek el, de szerintem csak megszokásból, mert a gyakorlott Windows Commander felhasználók ezeket a gombokat a funkcióbillentyűkkel üzemeltetik. A programfelület szabadon konfigurálható, testre szabható és a Windows 95/98/NT által nyújtott összes funkció (formázás, hálózati meghajtók csatolása, leválasztása, fájlok tulajdonságai, megosztás stb.) elérhető a programból is. A drag & drop működik a WinCmd ablakai, a már említett gombsor, illetve a WinCmd és a Windows vagy bármilyen más program között is. Például, a fájlablakba megfogott fájl egy laza mozdulattal áthúzható a CorelDrawba, vagy a Paint Shop Pro programba. Ez igaz az eszközsorra is. Ha a programfájlt a shift lenyomása közben felhúzzuk az eszközsorra, akkor az beilleszkedik az ikonok közé, de ha simán ráhúzunk, pl. egy doc fájlt a Word ikonra, akkor a Word elindul és megnyitja a dokumentumot. Az eszközsor szintén nagyon rugalmasan alakítható. Ha kevés a hely és sok az indítani kívánt program, akkor alcsoportokat is hozhatunk létre, így jól csoportosíthatjuk programjainkat (pl. Internetes eszközök, grafikai programok stb.). Beállítható az indítani kívánt program, az indítási paraméterei, az indulási könyvtár, a megjelenítendő ikon stb. Amennyiben nem elég, vagy nem az eszközsort részesíti előnyben valaki, választhatja az ún. Start menüt is saját programjainak indítására. A parancssor itt is szabadon paraméterezhető. A fájl ablakban az egér jobb gombnak több funkciója is van. Egyet kattintva vele a fájl kijelölésre kerül. Egy hosszabbat kattintva előugrik a Windows Explorer menüje, és a fájlnak, könyvtárnak megfelelő menük közül választhatunk. Nagyon jó fájlkeresési lehetőséget biztosít a program. A keresőben nem csak a fájlnevekre, könyvtárakra, hanem fájltartalomra is kereshetünk. A keresés eredményét több módon kezelhetjük. Már a kereső ablakban megtekinthetjük a fájl tartalmát, egy gombnyomással a keresett fájlhoz ugorhatunk, és ha több találat is van, akkor az eredményt betehetjük az aktuális ablakba, és úgy kezelhetjük a fájlokat, mintha azok egy könyvtárban lennének. Ez nagyon jól használható, ha helyszűkében meg szeretnénk szabadulni a lemezen elterpeszkedő tmp, bak és egyéb „ottfelejtett” ideiglenes fájltól. Ebben az esetben az akárhány lemezen, akárhány könyvtárban meglelt fájlokat az ablakba helyezve egy jól megfontolt mozdulattal törölhetjük, anélkül, hogy a könyvtárak között bóklászva egyenként likvidálnánk a feleslegessé vált állományokat. Kívánság szerint a tömörített fájlokban is végrehajtja a keresést. A Könyvtár gyorslista (Directory hotlist) az egyik kedvenc funkcióm. A gyakran használt könyvtárak felvehetőek a listába. Ezek a könyvtárak a fájlablak fejlécén kettőt kattintva, az előbukkanó listából kiválasztva egyből elérhetőek, függetlenül attól, hogy milyen mélyen és melyik meghajtón vannak. A beépített tömörítőkkel az ARJ, ZIP, RAR, LHA, LZH, UC2 és még a CAB fájlok is úgy kezelhetőek, mint alkönyvtárak, lehet fájlokat ki- bemásolni, törölni. A tömörítés egyszerűen a fájl ablakban elvégezhető, és akár önkicsomagoló programocska is készíthető. A beépített FTP kliens hasznos segédeszköz. Az interneten fájl le- és feltöltéshez, vagy weboldalak frissítéséhez nem kell elhagyni a jól megszokott felületet. A le– feltöltés mehet a háttérben is és akár egyszerre több fájlt is mozgathatunk. Egyidőben 9 FTP kiszolgálóhoz lehet csatlakozni és közöttük, mint meghajtók között választhatunk. A beépített gyors nézőke az aktuális verzióban még csak szöveges fájlokba nyújt betekintést, de az új verzióban már várható a grafikus nézőke beépítése is (lásd alább). Ha egy alkönyvtárt át szeretnénk másolni, de nem biztos, hogy van elegendő helyünk, akkor a könyvtáron állva, elég a szóköz billentyűt lenyomni és a könyvtár mérete megjelenik a {dir} felirat helyén. Ha több könyvtárt mozgatnánk vagy másolnánk, akkor a Fájl/elfoglalt terület számítása menüpont van segítségünkre. A felbukkanó dialógus ablakban pontos információt kapunk a könyvtárak, fájlok összméretéről és a céllemezen szükséges helyigényről, valamint a fájlablakokban lévő két meghajtó szabad területérol. Hiányosság: A Windows Commander - shareware Az új verzió? Újdonságok a 4.01–es verzióban A szavazás alapján: Nem a szavazás alapján Jó hír, hogy a régóta ígért és várt magyar nyelvű help az új verzióval egyidőben került kiadásra, és mindenki által hozzáférhető a magyar web oldalon. (A PC-X magazinban megjelent cikk alapján.) |