|
A Soproni Ászból ajánljuk: Most már Sopronban vagyok otthon
Most már Sopronban vagyok otthon
Úgy mozog a parketton, mint egy igazi sztár, nincs fölösleges mozdulata,
úgy tűnik, semmi sem esik nehezére. Igaz, ezek nem az alapozás napjai,
hiszen már a kertek alatt kopogtat az őszi nyitány. A formába hozás, a
csapat szerkezetének összerakása ilyenkor a fő cél, ahhoz meg sok-sok labdás
gyakorlás szükségeltetik. Azt meg még a sportágat nem éppen naponta figyelők
is tudják: "Bubu” a labdával olyan viszonyban van, mint a szerelmesek egymással.
Ahogyan kézbe fogja, ahogyan elereszti, olyan, mintha simogatná. Nagyon
ritkán fordul elő, hogy a labda nem jut célba a játékostárshoz, vagy a
gyűrűbe. Élmény nézni őt, könnyed, technikája kifinomult. Bizonyára a padokról
fegyelmezetten figyelő iskolások, a jövő reménységei is élvezik a látványt.
És nem csak azért, mert addig éppen nem kell az iskolapadot koptatniuk.
Remek partner A bajnokcsapat lányai sem zuhanyoznak még, a konditerem a következő állomás. Judit jelzi, a megbeszélt időpontban kezdhetem a kérdezősködést. Az edző, Farkas Sándor siet ugyan, de pár perc erejéig szót váltunk. Kosárberkekben ő sem ismeretlen, hiszen a ZTE és az Albacomp után itt, Sopronban is aranyérmes csapatot fabrikált. A férfiak után a nőknél is. És aki dolgozott valaha valamilyen beosztásban női csapatnál, az tudja, sok mindenben sokkal nehezebb, de előnyös oldalai is vannak. Elég, ha csak a szorgalmat említjük pozitívumként.  -Az elmúlt
szezon nekünk nagyon jól sikerült, s ebben nagy része van Balogh Juditnak
- kezdi nagy lendülettel a szakmai munka irányítója. - Remek partner, csapatkapitányként
is nagy segítségemre van. Fizikailag is ideális állapotban volt az egész
szezonban, csak egyedül ő nem volt sérült, remélem ez a hamarosan induló
bajnokságban is így lesz. Véleményére lehet alapozni, előfordulnak persze
viták közöttünk, máskor viszont szeretjük egymást.
Öröm az edzőnek ilyen sportemberrel együtt dolgozni. Közben befut Török Zoltán, a klub elnöke is, aki két tárgyalás között szakított időt "Bubu-ügyben”. Megtudjuk tőle, hogy a bajnoki címet október 26-án nagy gálával ünneplik meg. Az a Zala Volán lesz az ellenfelük, ahová a két klub együttműködése kapcsán legtehetségesebb fiataljaikat kölcsönadták. Több lábon állnak, a GySEV a fő támogatójuk, az Orsi, Sopron városa, az Euroleasing, a Ringa és a Nike is komoly segítőjük. Sőt a legnagyobbakon kívül még hetven szponzor áll anyagiakkal mögöttük, ez jelenti stabilitásukat. Most négy külföldi kosarasuk van, mondhatni világsztárok, de hogy a folytatás milyen lesz, azt majd a tehetségek fejlődése és a mindenkori anyagiak döntik el. Nehezen, kissé halkan ugyan, de kimondja a klubvezető, hogy mostani terveik megvalósítása kb. 200 millióba kerül. Hogy mi a terv? Hát a bajnoki cím - nem csupán a döntő - és a lehető legjobb menetelés az Euroligában. Tavaly ugyanis nem jutottak a négy közé, nem így tervezték. Baloghra terelve a szót Török elmondja, hogy a sztár 2003 nyaráig kötelezte el magát hozzájuk, de eddig is mindig csak egy évre köttetett a házasság közöttük. Ám soha nem fordult meg a fejében, hogy Judit máshová kívánkozna, hiszen - a szüléseit leszámítva - ez már a nyolcadik szezonja a hűség városában. Addig, amíg erkölcsileg, szakmailag és anyagilag is megtalálja a sportoló a számítását, könnyen aláírja a hosszabbítást. Egyébként a többi kosarassal is mindig csak egy évben állapodnak meg, évente szerveződik újra, vagy újjá a csapat. Az új bajnokságban nem GySEV-Ringa, hanem GySEV-Orsi néven szerepelnek, ez a szerződés a közelmúltban köttetett. "Nem jósoltak nagy jövőt”  -Ezek
szerint jó háziasszony...
-Ha a főzésre, vasalásra, takarításra gondol, akkor azt mondhatom, igen. Menzán nevelkedtem, ezért mindenevő vagyok, de a legbonyolultabb ételt is elkészítem, kimondottan szeretek főzni, a mosogatást persze gép végzi helyettem. Jól érzem magam a konyhában, azt is mondhatom, szeretek ott tenni-venni. -Kanyarodjunk vissza a kezdetekhez. Mikor kapta a "Bubu” becenevet? -Még valamikor gyerekkoromban. -Most úgy látszik, mintha az Isten is kosarasnak teremtette volna. Oda született a kosárlabda pályára? -A nővérem kosarazott, s amikor már odahaza nem bírták elviselni az állandó nyüzsgésemet, elküldtek vele, tomboljam ott ki magamat. Tíz éves voltam, szerettünk ott lenni. Semmiféle nagy jövőt nem jósoltak nekem. A BEAC egyetemi csapat volt, s amikor kevesen voltak, akkor feltöltötték a keretet fiatalabbakkal is, így engem is bedobtak a mélyvízbe. Azt ne kérdezze, hogy pontosan mikor? Később aztán egyetemistaként már rendes státusom volt a csapatnál. -Mikor lett profi, azaz amikor már "csak” a kosárlabda töltötte ki az idejét? - Amikor az ELTE bölcsészkarán végeztem, 23 éves koromban. -Játszott külföldön is. -Mindössze egy évet húztam le, Franciaországban játszottam, de megszűnt a csapatom, a Tarbes, így hazajöhettem. Jobb is, nem tudok hosszú ideig távol lenni, én itt, Magyarországon érzem jól magam, most már Sopronban vagyok igazán otthon. -1993-ban szerződött Sopronba; ez a nyolcadik szezonja. -Nem egészen, hiszen kétszer szültem, kislányom, Soraya kilenc, Ármin két és fél éves. Aztán egy évre visszamentem Budapestre, a BSE-ben játszottam. -Könnyű volt a szülések után a visszatérés? -Az első után igen, a kisfiam születése után azonban nagyon nehéz. A kor nem hazudik, akkor már harminckét éves voltam. Szép évek a válogatottban -Németh Ágit emelném ki, aki nagyon sokat elért, de mindig alázattal szolgálta a sportágat. Már harminc fölött volt, amikor együtt játszottunk, de akkor is mindig száz százalékot teljesített. Kifogást soha nem keresett, példamutató volt a pályafutása. Szép éveket töltöttem a válogatottban is, van mire emlékeznem. -Köztudott, hogy egyedül neveli két gyermekét. Hogyan alakul a napirendje? -Reggel hétkor kelek, reggeli készítés, iskola, óvoda, aztán a különböző ügyek intézése, bevásárlások. Edzés, aztán főzés, utána irány a gyerekekért, s ha délután is edzés van, akkor jövök ide. Este újra a gyerekek, s ha lefektetem őket, akkor ülhetek le már fáradtan a tévé elé, vagy vehetek a kezembe egy-egy könyvet. Ha elutazunk, akkor az újabb szervezés, kell valaki, aki ellátja a gyerekeket. Évekig saját magam varrtam a kislányom összes ruháját is, kevés a huszonnégy óra, nem tétlenkedem.  -Nem nagyon van, pedig jó lenne néha este elmenni moziba, színházba, vagy beülni egy kávéra valahová, zenét hallgatni. -A divat érdekli? -Minden nőt érdekelnek a divathullámok, engem is, de nem majmolásként. A ruhatáramra nem panaszkodhatom, bármilyen alkalomra fel tudok öltözni, van estélyi ruhám is, csak nincs hová felvennem. De melegítőben még a boltba sem járok. -Hogyan viseli a népszerűséget? A verebek azt csiripelik, hogy egy közvélemény-kutatás igazolta: a város egyik legnépszerűbb vagy inkább legismertebb embere. Értesüléseim szerint csupán Sopron polgármestere előzi meg Önt. -Jólesik, hogy ismernek, a normális érdeklődéseket mindig szívesen veszem. Ha boltba megyek, s ha csak egy apró dologért is, tudom, az legalább egy fél óra, elbeszélgetek, válaszolok a kérdésekre. Nem esik nehezemre, kimondottan élvezem ezeket a traccspartikat. Én nem tudok "jópofizni”, csak akkor beszélgetek, ha jólesik, ha olyan a partner. A népszerűségről annyit, hogy a miénk a város legismertebb csapata, s tényleg évek óta itt vagyok. Aztán a csapattal is, meg azon kívül is sokat szerepelek a tévében, talán ezért. Egyébként erről a felmérésről most hallok először. -A szoros órarendből kitűnik, nem nagyon sétálgat a Széchenyi téren. Milyen autóval jár, s egyáltalán van-e kedvenc márkája, szereti-e a sebességet? -A klubtól kaptam a mostani kocsit, itt parkol a csarnok előtt. Célszerűen autózok, nem rohanok, csak akkor ülök a volán mögé, ha dolgom van. Csak azért, hogy repesszek egyet, soha nem szállok be a kocsiba. A márka különösebben nem izgat, a lényeg az, hogy menjen, ne legyen gondom vele. Ez olyan. 
Mindenről van véleménye -Egyszer, egyik szülés után nem vállaltam el a kapitányi tisztet. Tény, véleményem van mindenről, ha igénylik, el is mondom. Azt szeretem, ha nem beosztottnak tekintenek, hanem partnernek. Megvan a kommunikálásnak a megfelelő formája, ezt Sanyival is megtaláltuk. Engem szerencsére olyan edzőkkel hozott össze a sors, akik akarták tudni, hogyan látok én bizonyos dogokat. Ami a csapatot illeti, a pályán sem vagyok szótlan. Nem a hibázáskor hördülök fel, az benne van a játékban. Akkor zsörtölődök, ha valaki nem hajt, vagy nem hajtja végre a megbeszélteket. -Ön szerint a győzelmek kovácsolják össze a csapatot, vagy a jó csapategység hozza a sikereket? -Az erő a kudarcokban van, pontosabban a kudarcok utáni talpra állás bizonyítja igazán az egységet. Soha nem szabad a kisebb játékerőt képviselő csapatokat félvállról venni, az mindig megbosszulja magát. -Nem akarok a pénztárcájában kutatni, csupán annyit kérdezek: a szereplés mennyire befolyásolja azt, hogy mennyit keres? -A szerződésben foglalt pénzt kapjuk, prémiumot csak akkor, ha a meghatározott célt elértük. Ha nem, ugrott a prémium. -Nincs kimondottan "puszibarátság” a GySEV és a Postás között. A kapcsolat kemény rivalizálásból áll csak? -Ez hasonló esetben másutt is így van, mi lányok persze normális viszonyban vagyunk. Szakmailag az lenne a jó, ha sok edzőmeccset játszanánk, nem kellene elutaznunk máshová erőfelmérésekre.
-Hány évre tervezi az aktív játékot és mit csinál, ha befejezi? -Erre most még nem tudok pontos választ adni. Tanár vagyok, de tanítani nem szeretnék. Edző sem akarok lenni, legalábbis nem a felnőtteknél. Azt vallom, hogy az alapoknál van a legnagyobb gond, oda kellenének a legjobb edzők. Látom a hibákat, tudom azt is, hogy miben kellene változtatni, magamat mégsem tartom alkalmasnak erre a feladatra. Talán azért, mert másokhoz nem tudnék elég szigorú lenni. Vállalkozás? Én nem kockáztathatok, a két gyereket fel kell nevelnem. -Belőlük sem akar kosarast nevelni? -Nézze meg a fényképet, Sorayának milyen hosszú kezei vannak. Jár kosáredzésre, imádja a társaságot, én is így kezdtem. Hamarosan otthon is lesz palánk, ha akarja, gyakorolhat. Jár zeneiskolába is, gitározni akar, most várólistán van. A gyerekeimet szigorúan, fegyelmezetten nevelem, az én életmódom ezt megköveteli. Nincs pardon, itt nem lehet Pató Pál módjára gondolkodni. -A régi kosarasokkal találkoznak? -Kevés rá az idő, de az egykori BEAC-os lányokkal néha összefutunk. -Milyen embernek tartja saját magát, azaz Balogh Juditot? -Elfoglaltnak. Ennyi. -Én kiegészíteném azzal, hogy fegyelmezett. -Jó, ezt elfogadom. 
Fotó: Bárdics József
| |||||||
