CyberPress.Sopron

Magyarok maradtunk! - emlékművet avattak Harkán

Nyolcvanegy év után az elődök bölcs és tiszteletet érdemlő döntésére emlékeztek vasárnap Harkán, ahol felavatták az 1921-es népszavazás emlékművét. A minden magyar szemében örök jelképpé vált történelmi tett 80. évfordulóján teremtette meg múlt év decemberében a magyar kormány annak lehetőségét, hogy a népszavazásban résztvett települések – Ágfalva, Balf, Bánfalva, Fertőboz, Fertőrákos, Harka, Kópháza, Nagycenk – méltó emlékművet állíthassanak annak, hogy Nyugat-Magyarország öntudatos polgárai a nagyhatalmak ellenében kiharcolták, hogy maguk dönthessenek sorsukról.

Az első világháború utáni nehéz időket, majd a 20. század magyarokra nehezedő tehertételeit is felidézte beszédében Ivanics Ferenc a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnöke.

- 1921-ben Sopron környékén senki sem várta az osztrákokat, itt a magyarokat várták. Az ágfalvi hősies küzdelem adta az alapot arra, hogy az ittélők lehetőségét lássák Magyarország területe szétdarabolása megállításának; ezért volt a hősök áldozata, majd a népszavazás. Az emlékművek állítása, a tiszteletadás és közös emlékezés erősíti a szellemet és azt a hitet, hogy Magyarország meghatározó országa lehet a Kelet-európai térségnek. Amit a magyar kormány 1931-ben Sopron felé megtett, azt a népszavazásban résztvett települések felé 80 év után az Orbán-kormány tette meg, amikor december 14-ét rendeletben nyilvánította a Hűség Napjává és tette lehetővé az emlékműállítást. - mondta köszöntőjében Ivanics Ferenc.

- Kevés olyan jelentőségteljes ünnepünk van, amely az 1921. évi népszavazásra való emlékezés soraiba tartozik - mondta ünnepi avató beszédében Dr. Szájer József, a térség választott országgyűlési képviselője, az Országgyűlés alelnöke, akit személyesen is kötődik Harkához, a szülőfaluhoz, ahol élete első öt évét töltötte. Országos jelentőségűnek nevezte az emlékműavatót: az esemény arra a 81 évvel ezelőtti, országos tettre emlékeztet, amely az ország területének további csonkítása ellen irányult. - hangsúlyozta Dr. Szájer József. A népszavazásban résztvettek 1921-es tette az összefogás által döntött az ország sorsa fölött, az akkori összefogás ereje kell hogy a mai időkben példát mutasson a magyarságnak. A népszavazásról sokáig beszélni sem lehetett, később is csak Sopron vonatkozásában, ezért volt 2001. december 14-én, a 80. évfordulón éppen Orbán Viktor volt miniszterelnök kifejezett kérése az, hogy a népszavazásban résztvett minden település nevét foglalják a rendeletbe, hiszen mindenki tette egyformán fontos.

    Az ünnepi beszédet követően Dr. Szájer József és Töreki István együtt leplezte le a polgármesteri hivatal előtti téren álló emlékművet, amelyen a "Magyarok maradtunk" felirat, a történelmi Magyarország határvonalai közé illesztett mai Magyarország térkép rajzolata, és a népszavazásban résztvett települések nevei olvashatók. Az emlékműnél a népszavazásban résztvett települések polgármesterei, illetve Balf és Bánfalva egy-egy képviselője helyezte el a megemlékezés virágait.
    A gránit-emlékművet – amely, Károlyi Gyula kőfaragó mester munkája – a történelmi egyházak képviselő szentelték fel és áldották meg.
    A magyarság melletti hűség és áldozat tiszteletére elhangzott Silencio előtt Töreki István polgármester megköszönte a kőfaragó mester, valamint Pack László kertépítő mérnök, és Ambrus Lőrincz, a kivitelezést végző vállalkozó munkáját, minden harkai segítségét, majd kérést intézett a jelenlévőkhöz:
- E helyről kérem gyermekeinket, unokáinkat arra, hogy minden év december 14-én, a népszavazás történelmi jelentőségére való tekintettel méltó módon emlékezzenek, ünnepeljék azt, hogy magyarok maradtunk!