CyberPress.Sopron

(http://www.cyberpress.hu/)

Rovat: Nyugati Kapu

1999. augusztus 18., szerda 00:00


„Akkor leszünk sikeresek, ha elfogadjuk egymás ötleteit”

Interjú Ágota Gáborral

„Akkor leszünk sikeresek, ha elfogadjuk egymás ötleteit”

– mondja Ágota Gábor alpolgármester



Immár másodszor tölt be a városházán felelősségteljes beosztást Ágota Gábor alpolgármester. Ő mindenekelőtt a gazdasági kérdésekkel foglalkozó felelős vezető.
 
Ágota Gábor alpolgármester

- Hozzám tartoznak vállalkozásaink, gazdasági társaságaink, problémáik kezelése, érdekeik érvényesítése, az ott dolgozó emberek munkájának figyelemmel kísérése. Ugyancsak az együttműködés az üzleti tervek előkészítésében. Közöttük most kitüntetett szerepet foglal el az ipari park, ahol brüsszeli pénzeket is várunk. Olyan hírek vannak, hogy elfogadták az ezzel kapcsolatos terveinket. Kezdődhet a tereprendezés, az infrastruktúra kialakítása. Fontos területem a közgyűléshez kapcsolódó gazdasági tevékenység ellátása, együttműködés a gazdasági bizottsággal, a szabályozók, rendeletek előkészítése és végigfuttatása az egyes fórumokon. Szélesebb körű munka az önkormányzat konkrét gazdasági tevékenysége, az ingatlanok értékesítése, a rendelkezésre álló portfólió kezelése, s a kínos feladat, a Globex-pénzeknek, legalábbis egy részének a visszaszerzése.

- Mondják, kisebb városok gazdaságilag leköröztek minket, mert nincs iparunk.

- Óriási hiba volt például az Elzettet elengedni. Volt egy üzem, amelyik nagy beruházásokat akart végezni, azután a huzakodásokat követően kiköltözött a városból. Az ilyesmi megengedhetetlen. Ilyenre nem volt hazánkban példa a rendszerváltás óta. Egyébként a területet nézeve nem állunk olyan rosszul. Ott az ipari park, a délkeleti iparterület is rendelkezésre áll, lehet fejlődni. Az "egyablakos" rendszer akar nehezen kialakulni, amikor a beruházó egy emberrel tartja a kontaktust, a beruházási szándéktól kezdve a megfelelően képzett munkaerőig végzi a várossal való összes egyeztetést. Ennek megvalósítása létkérdés. Vannak beruházói szándékok, most japánokkal tárgyalunk, de jelentkeztek angolok is.

- Akad-e feladatai között kedvenc, netán vesszőparipa?

- Érdekes a kérdés, de ezen a területen nincs. Életem álma, hogy szülővárosomon munkámmal otthagyhatom a kézjegyemet. Ha elmondhatom, hogy ez vagy az a beruházás, létesítmény akkor valósult meg, amikor voltam. Számomra ez adja meg munkám igazi értelmét. Ha a nagyszülők, a szülők büszkék lennének arra, hogy a város mivé fejlődött és milyen szerepük volt ebben vérüknek.

- Azért biztos van olyan téma, amihez nem szívesen nyúl.

- Nem tudok olyat mondani, ami idegen lenne tőlem. Amit nehezen viselek, ha az embernek van egy munkatempója és falakba, akadályokba ütközik. Sok ember úgy közelíti meg a kérdéseket, hogy mit miért nem lehet megcsinálni. Ez a fajta megközelítés, ami ki tud borítani. Pedig azt kellene keresni, hogy hol lehet egy kicsit hozzátenni a dolgokhoz. Akkor leszünk sikeresek, ha elfogadjuk egymás ötleteit. Ha ezzel ellentétes magatartást látok, akkor elfog a „szent harag”. Ez hibám, de ez van.

- Kevés szabadidejében mivel foglalkozik szívesen?

- Úgy látszik, ahogy betöltöttem a negyvenet, lassan öregszem, szívesen élek kedvteléseimnek. Az egyik a filozófiai természetű művek olvasása. Ez nekem fontos, akkor feltöltődöm. A másik, nagyon szeretek moziba járni. A harmadik, vettem egy elhanyagolt telket Zalában. Mostanában ott próbálok meg a dzsungelből európai dolgot teremteni. Állítólag akinek benőtt a feje lágya, az kertészkedik.

Valtinyi Gábor