CyberPress.Sopron

(http://www.cyberpress.hu/)

Rovat: Hírek - események

2002. oktĂłber 23., szerda 14:18

Gróf Apponyi Albert szobrát avatták Balfon

Három meghatározó történelmi eseményre – két világégést és egy nemzeti tragédiát követő bizonyságtételre – jöttek össze emlékezni a balfiak október 23-án. Az esemény szónoka Dr. Payer Erzsébet, a balfi részönkormányzat előző ciklusbeli elnöke volt, aki beszédében a népszavazás 80. évfordulójára a magyar kormány által 2001-ben adományozott emlékmű avatásának alkalmával egyúttal az 56-os forradalomra és a Magyar Köztársaság kikiáltása 13. évfordulójára is emlékezett.

- Legyen ez a hely a kitartás szimboluma, adjon erőt a mindenkori újrakezdéshez

Az I. világháborút követő történelmi időszak térséget érintő eseményeiről szólva méltatta gróf Apponyi Albert érdemeit, aki a magyar delegáció vezetőjeként az 1920. január 14-én kezdődő békekonferencián több nyelven elmondott, híres beszédében elismerte, hogy a soknemzetiségű Magyarországon lehetnek olyanok, akiket értek sérelmek, de éppen a wilsoni önrendelkezés eszméjére hivatkozva kérte, követelte, könyörgött azért, hogy népszavazás legyen Magyarország minden elszakításra ítélt területén. Kijelentette: "előre is alávetjük magunkat a népszavazásnak, akármi is legyen az eredménye." Apponyi Albert szintén elsőként fogalmazta meg bravúros beszédében a kisebbségek jogait. Azt akarta elérni, hogy, amennyiben területi változásokat kényszerítenek Magyarországra, úgy a nemzeti kisebbségek jogai hatásosabban és részletesebben legyenek biztosítva, mint azt a békejavaslat tervbe vette. Azt mondta: "a méltányosság, az emberi érzés és a tartós béke elérésének akarata megkívánja, hogy Magyarországtól elvett területeken lakó faji, nyelvi, vallási kisebbségek a nagyhatalmaknak védelmében részesüljenek, és a békeszerződés szilárd biztosítékot nyújtson a nemzetiségek érdekeinek megvédésére."
Apponyi gróf vezette delegáció tárgyalásai, a békedekrétum aláírásának megtagadása, majd az ágfalvi csata nyomatéka végül csekély, de számunkra, az itt élők számára fontos eredményt hozott. 1921. Október 13-án a velencei szerződés lehetővé tette a népszavazást, sajnos, csak Nyugat-Magyarországon: Sopronban, Ágfalván, Balfon, Bánfalván, Fertőbozon, Fertőrákoson, Harkán, Nagycenken és Kópházán.

1921. december 14-15-én Sopron, 16-án a környező falvak szavaztak. Az eredmény: 65,08 százalék szavazott az igenre.
Apponyi Albert gróf tudta, ha máshol is a népszavazás dönthetett volna, akkor nem vesztettük volna el a hazánk kétharmadát. A vesztes Magyarország érdekeit védő, a nemzetiségek önrendelkezését szorgalmazó politikusra keveset gondoltunk, amikor a Magyar Országgyűlés 1922. Évi XXIIX cikkében Sopron városnak a Civitas Fidelissima kitüntető címet adományozta - mondta Payer Erzsébet.

Dr. Payer Erzsébet és Kóczán Zoltán leleplezi gróf Apponyi Albert szobrát

- Ma egy másik népszavazásnak is ünnepe van - tette hozzá Payer Erzsébet. A II. világháború után ismét nagyhatalmi egyezkedések áldozatául esett a nemzet. A szovjet hatalom nem területileg, hanem lelkileg csonkította meg hazánkat. A diktatúra nem falvak, városok elcsatolásával, hanem gondolkodó, érző emberek bitóra, vagy börtönbe juttatásával szakította szét a családokat, a nemzetet.
Ezért a népszavazás balfi emlékhelyén ezentúl gróf Apponyi Albert, a "népszavazás apostola" mellszobra hirdeti, hogy a szabadsághoz mindannyiunknak joga van, és nemzetünk nagyjai köteleznek bennünket ennek megóvására.
A balfi avatóünnepségen Kutas László szobrászművész alkotását együtt leplezte le Payer Erzsébet és Kóczán Zoltán a balfi részönkormányzat előző, iiletve jelenlegi elnöke.

Gróf Apponyi Albert mellszobra mellett az alkotó: Kutas László szobrászművész

Koszorút, virágot helyeztek el Ágfalva, Balf, Bánfalva, Fertőboz, Fertőrákos, Harka, Nagycenk és Kópháza települések jelen lévő vezetői, illetve képviselői. A megemlékezésen közreműködtek a balfi általános iskola és óvoda tanulói.

T.É.