|
Átadták a Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központot
Átadták a Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központot
A kultúra fényénél
"A Kaszinó már megalakulásakor a nagy Széchenyi
célkitűzéseit tartotta szem előtt, amikor tagjainak soraiba hívta a város
művelt társadalmi rétegeit, ledöntötte a társadalmi válaszfalakat, nyelvi
és egyéb különbségeket, gazdagon felszerelt olvasótermével és nagy könyvtárával
terjesztője volt a művelődésnek, középpontja és sokszor irányítója lett
a hazafias, társadalmi megmozdulásoknak, szóval a város kulturális életének"
-
írja Deszkássy Boldizsár másfél éves kutatómunkája eredményeképpen
kiadott A soproni kaszinó 100 éve című könyvében, amely 1944-ben hagyja
el Rötting-Romwalter Nyomdáját.
|
Az új Kaszinó-épület a múlt század hetvenes
és nyolcvanas éveiben
(A soproni Kaszinó száz éve (Röttig-Romwalter Ny.
Rt. Sopron 1944)
|
A kaszinó száz éves története "nyomot hagyott
magának Sopron városának kulturális történetében is. Ez a múlt gazdag szép
emlékekben, tapasztalatokban és eredményekben is. Mireánk, utódokra most
az a feladat hárul, hogy amit elődeink oly szépen megalapoztak, fejlesztettek,
ne hagyjuk elsorvadni, hanem tartsuk fenn és fejlesszük tovább egy újabb
évszázadra." - mai utódok – a 130 éve épült, és 2002-ben megújult ház
avatóján – jóleső elégedettséggel olvashatják mindezt, hiszen megtették
azt, amit tenniük kellett.
|
|
Liszt Esz-dúr zongoraversenyét a Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar és Székely József zongoraművész adta elő
|
"A várost nem a házak beláthatatlan tömege teszi,
nem az utcák, terek, emeletek száma, hanem alkotóelemeinek különleges minősége,
tömörebb összhangja és polgárainak csiszoltabb szelleme, amely a kultúra
fényeivel ékesíti és a kultúra árnyaival felhősíti a házak és emberek szövetségét."
- írja Becht Rezső, figyelmeztetve az érték maradandóságára és állandóságára,
és mindarra, ami igazi értéket ad a háznak, tartást egy városnak, nemzetnek:
a hit, tudomány és művészet.
|
|
Walter Dezső polgármester átveszi a ház kulcsát
Nyerges Ferenc ügyvezető igazgatótól
|
S ahol az értéket, az értékteremtő szellemet és a
tudást együtt akarják befogadni és művelni, ott a küllemnek, a tárgyaknak
is változniuk kell, mert úgy hat egymásra cél és eszköz, ha a jó érdekébe
állítják mindkettőt. A változás igényét pedig az arra rezonáló emberek,
mi magunk, a hagyományokra épülő újat teremtők ismerhetjük fel.
Ennek a felismerésnek következtében újult meg a
Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ, amelynek október 25-ei
hivatalos megnyitójára több százan fogadták el a Pro Kultúra Sopron Kht. meghívását.
A terv valósággá vált:
- Sopron történelme, kultúrája, közművelődése jelentős helyszínének
megújulásáról még csak álmodni sem mertünk - szólt az ünneplőkhöz Nyerges
Ferenc ügyvezető igazgató. Az hogy ma itt lehetünk egy hat éves, önkormányzati
ciklusokon is átívelő közös munka és összefogás eredménye, amely a nehéz
pillanatokon is átsegítette a konferenciaközpontot építőket. A kezdeti
szerényebb elképzelések egyre igényesebbé váltak. A több mint másfél milliárd
forintos beruházáshoz 335 milliót Sopron városa, 330 milliót a Phare CBC,
400 milliót a Gazdasági Minisztérium Széchenyi terve biztosított, további
105 millió forint állami támogatásból származik.
|
|
Pál Béla államtitkár: A térség vonzerejét növeli
a Konferencia és Kulturális Központ
|
Személyes emlékeit felidézve meghatódottsággal köszönte
meg Walter Dezső polgármester mindazoknak a fáradozását, akiknek
munkája révén megvalósult Sopron legnagyobb és legkorszerűbb kulturális
létesítménye, amely méltó körülményeket biztosít majd a soproniakat és
ideérkezőknek egyaránt; ígérte, hogy polgármesterként mindent megtesz annak
érdekében, hogy a város kulturális élete, idegenforgalma jövőbeni fejlődése
hasznára váljék a kulturális és konferenciaközpontnak. A polgármester külön
is megköszönte Nyerges Ferenc ügyvezető igazgató munkáját, akitől ünnepélyesen
átvette a ház kulcsát, majd vissza is adta azért, hogy ő jó gazda módjára
továbbra is a Pro Kultúra Kht. élén a ház életét a köz érdekében szervezze
és vezesse.
Dr. Pál Béla, a Miniszterelnöki Hivatal politikai
államtitkára köszöntő beszédében az értékmegőrzés jó példájának nevezte
a konferenciaközpont újjáépítését, amely Sopron, az ország idegenforgalma
számára egyaránt érték és egyben az összefogás példája is.
- "Tudomány és művészet mély gyökerekkel forrott össze a soproni
földdel" -idézte Becht Rezsőt Dr. Szájer József Sopron országgyűlési
képviselője, az Országgyűlés alelnöke, aki mint minden soproni személyes
emlékekkel is kötődik az épülethez.
|
Dr. Szájer József országgyűlési képviselő,
a Magyar Országgyűlés alelnöke:
Kellő akarattal, együttgondolkodással mindent véghez
lehet vinni
|
Genius loci
Sopron szelleméhez tartozó, az azt meghatározó sajátságos atmoszférát
jellemző módon Liszt Ferenc, Petőfi Sándor, Berzsenyi Dániel emlékezetét
idéző épületek, helyek egy 100 méteres sugarú körön belül mind megtalálhatók
itt, és ennek a centruma, a Központja, talán geometriai értelemben is,
de szellemileg éppen a most felavatott Konferencia és Kulturális Központ.
Széchenyi István tekintélyt parancsoló szobra 1897
májusától áll rendíthetetlenül, innen pár száz méterre, annyira rendíthetetlen
és határozott testtartással, ahogyan ő maga Magyarország egész arculatán
ott hagyta alkotó keze nyomát, ahogyan az egész magyar gazdaság fejlődését
meghatározó intézkedései nyomán nemzeti jövőnket megalapozó megállíthatatlan
gazdasági és társadalmi folyamatokat indított be. Nemzeti jövőnket formáló
munkásságának Sopron is számos hasznát látta.
- Nézzenek körül a Liszt Ferenc Konferencia- és Kulturális Központban:
a Széchenyi- a Liszt- és a Petőfi teremben, a folyósón, az előtérben és
érezni fogják: itt is hat a genius loci!
A terv valósággá vált: Kellő akarattal, együttgondolkodással minden
sikerülhet - erről is szólt a Széchenyi és az ő szellemében kidolgozott
Széchenyi Terv. S hogy a szándéka és elgondolás helyénvaló volt, arról
tanúskodik ez a kulturális és konferencia központ is. - mondta Sopron országgyűlési
képviselője.
Dr. Kubinszky Mihály a soproni Városszépítő
Egyesület elnöke a korabeli kaszinó modernségét is méltatta abban az áttekintésében,
amely a soproni Kaszinó, majd a Magyar Művelődés Háza történetének az 1843-as
Kaszinó-egyesület alapításától napjainkig ismertetett. Tisztviselők, katonák,
tudósok, szerzetesek, tanárok, orvosok, vasutasok, mérnökök és postások
rendi, felekezeti és nemzetiségi hovatartozástól függetlenül barátságban
találkoztak itt, hogy saját életük maguk teremtette függetlenségének keretében
közösségi életet éljenek, a város szellemi és gazdasági irányát meghatározva.
|
|
Dr. Kubinszky Mihály
|
Bejárjuk a házat. A huszonegyedik század technikájával
felszerelt Széchenyi terem 800 főt, a Petőfi terem háromszázat, a Liszt
terem négyszázötvenet fogad be. Az exkluzív szépségű termek sorában a Soproni
Kisszínház, a Hungária Serház és a Kávézó is várja látogatóit.
Tóth Anita a ház történetét, a kezdetektől napjainkig bemutatott filmjében
pedig a múlt és jelen köszön egymásnak.
Genius loci. Megérinti a belépőt. Akár Liszt Ferenc
– a névadó muzsikája, melyet ezúttal a soproni Liszt Ferenc Szimfonikus
zenekar és Székely István zongoraművész adott elő. Liszt 1820 őszén a szomszédból indult világhódító útjára,
hogy majd húsz év múlva visszatérve éppen a Casino zsúfoltságig telt nagytermében
játsszon újra a soproniaknak.
Újból koncertek, irodalmi összeállítások, színdarabok
– művészetek – helye és a konferenciák – a tudomány – helye lesz ez a ház.
Nézőket, látogatókat vonz, olyanokat, akik gondolataikat, tapasztalataikat
egymással megosztják, kicserélik, akik jó hírét viszik a háznak és a városnak,
az országnak egyaránt, akárcsak mindazok – kicsik és nagyok –, akik szombaton
és vasárnap birtokba vehetik a "Lisztet", ezen a két napon a Nyitott
Házat.
Tóth Éva
|