|
A Nap alatt
Kell, hogy előtted növény lélegezzen
A Nap alatt
A Nap alatt Spanyolország határainál, a tengerben áldozatos munkával madarakat mentenek emberek, mert olajfoltban szenvednek az ártatlanok.
A BBC a világ legjobb 10 dalát keresi, várják a hallgatók levelét, melyben megnevezik az általuk legkedveltebb slágert.
Budapesten a mai napon nosztalgiavillamos közlekedik, mert - ha jól figyeltem a rádió híreire - 170 éve indult az első villamos a városban...
Mindezenközben meghiúsítottak egy Putyin elnök ellen készült robbantásos merényletet, ugyanis állítólag iksz kilogrammnyi robbanóanyagot hatástalanítottak Putyin elnöki konvojának Moszkva melletti rezidenciája és hivatala közti mindennapi útvonalán. Hát... AZ ÉSZ MEGÁLL! Minden nap ugyanarra jön meg megy??? No igen... Végül is... ha kedvel "mozgó vad"-lövészet alanya lenni....
A világban meg számos ponton egészen különös fogalmak szerint élnek emberek /egy-az-egyben szinkron, azaz egyidejűleg a világ globalizációjával, ami ellen, nem létezik, hogy éppen ma ne tüntetnének sehol, csak nekem nem szóltak róla... ki tudja, hátha van efféle levelezőfórum is, vagy weblap/.
Hogy milyen fogalmak szerint?
Talán még nem tudtak róla eddig - vagy elfelejtették, mit is olvashattak PÉLDÁUL (merthogy természetesen több helyen is találkozhattak már a ma még azért inkább ritkának mondható közösségi viselkedésmóddal) a HVG idén október 24-i számában Lammer Dezső írásában -, idézek belőle.
- Az utóbbi három évben Japánban mintegy 130 település vezetett be saját, helyi pénznemet.
- Jamatóban "szeretet", Okava szigetén "köszönöm", Tamagavában "bambusz", Csibában "földimogyoró", országszerte fellelhetően pedig "wat" vagy "kilowattóra" a neve azoknak az alternatív fizetőeszközöknek, amelyeket a vállalkozó szellemű japánok a jen helyett vagy mellett használhatnak fizetésre. A közösségi pénzekért elsősorban helyi lakosok szolgáltatásait (fűnyírást, kertészkedést, gyerekvigyázást, masszázst) lehet igénybe venni, illetve helyi kiskereskedők nyújtanak érte árengedményt.
- A japán közösségi pénzrendszerek prototípusait egyébként észak-amerikai kisvárosokban dolgozták ki a nyolcvanas-kilencvenes években, majd amikor ezek működőképesnek bizonyultak, a know-how-t települések százai kezdték alkalmazni az Egyesült Államokban, Kanadában, Argentínában, Franciaországban és máshol. Az önerőből beindított rendszerek sikere a globális gazdaság problémáira alternatív megoldásokat kereső mozgalmak figyelmét is felkeltette. Így az utóbbi időben nyugati szervezetek segítségével olyan harmadik világbeli országokban is elkezdtek kísérletezni a közösségi pénzrendszerekkel, mint például Thaiföld, Indonézia, Szenegál vagy Mexikó. Eddig tartottak az idézetek.
Érdekes mutációja ez - legalábbis meglátásom szerint - a hippi "eredetű" kommunáknak, hogy csak egy példát említsek közülük: a dél-franciaországi Longo Mai. Vajon nálunk, Magyarországon működik már ilyen alternatív fizetőeszközös kezdeményezés valamely településen? Jómagam például szívesen ajánlanék helyesírás-ellenőrzést ablakmosásért cserébe :))
- gyöngyös
-
|