CyberPress.Sopron

Százhúsz esztendõs a Sopron-Ebenfurti vasútvonal

- A bécsi Erlanger báró vasútépítési kezdeményezésének köszönhetõen 120 évvel ezelõtt, 1879. október 28-án nyitották meg a Sopron-Ebenfurti vasútvonalat. Dr. Berényi Jánossal, a GySEV Rt. elnök- vezérigazgatójával a jeles vasúti évforduló alkalmából beszélgettünk.

- Erlanger báró vasútvonalépítése jó kezdeményezés volt. Hogy az ország egyedüli magánvasútjaként mindmáig megmaradt, az egyebek mellett a vasút földrajzi fekvésének is köszönhetõ. A második világháború után Ausztria és Magyarország között a GySEV-nek a legnehezebb idõkben is élõ, kapcsolatteremtõ szerepe volt. A magyar államnak érdeke volt a GySEV sajátos üzemének a fenntartása is, de közlekedéspolitikáját is igyekezett úgy alakítani, hogy szerves része lehessen mindkét ország közlekedési hálózatának. A vasút üzletág mára nem csupán két országra, de Európa távolabbi államaira is kitekintéssel bír, s ez még fejlõdik. Noha Magyaroroszág még nem EU-tagállam, a GySEV magyar üzletága számos területen az európai normák szerint tartozik eljárni, minthogy jogilag és üzemviteli szempontból egységet képez az EU területen lévõ ausztriai vonalrészekkel. A brüsszeli vasútpolitikai alapelvekben kiemelkedõ szerepet és hangsúlyt kapott a környezetkímélõ, kombinált közúti-vasúti szállítás. Ennek figyelembevételével Sopronban épült meg az ország legjelentõsebb és a térség egyik legnagyobb logisztikai központja. Az osztrák és magyar tõkével megalapozott átrakóbázis létrehozásának eredményeként ma már a soproni határforgalomban a kombinált fuvarozás, a RO-LA a szállított összes árumennyiségnek mintegy 40 százalékát bonyolítja. Mindent összevetve úgy gondolom, a vasútvonal valóra váltotta a hozzá fûzött reményeket. Köszönet Erlanger bárónak a vasútépítési kezdeményezésért, ugyanakkor nem hanyagolható el a GySEV-nél dolgozó vezetõk és munkatársak magas szakmai kultúrája és hozzáállása sem.

- A várost átszelõ GySEV vonalon egymást érik a vonatok. Minden állomáson tehervonatokkal találkozhatunk, amelyek a személyszállító vonatok közti szabad idõközökben haladhatnak csak tovább. A különbözõ fórumokon a forgalom további növekedésének terveirõl lehet hallani. Elnök úr szerint nincs ebben valamiféle ellentmondás? Számolnak a második vágány létesítésének lehetõségével?

- Mind a személy-, mind a teherszállításban dinamikusan növekszik a GySEV szerepe. Elõbbi tekintetében regionális feladatokat látunk el Gyõr-Moson-Sopron megyében, Burgenland tartományban, Budapesten és Bécsben. Sopron és Bécs között óránkénti, Sopron és Budapest között háromóránkénti vonat összeköttetés van. Inter-City, illetve gyorsvonati összeköttetések révén rendkívül gyakori utazási lehetõséget nyújtunk. Noha a személyszállítás veszteséges, egyre magasabb színvonalú utaztatásra törekszünk. Az áruszállítás piaci kategória, versenyben van a közúttal. A nemrégiben Európa által igényelt, elfogadott és kiépített logisztikai központ ebben is segítségünkre van. Ami a második vágány kiépítését illeti, hosszútávú stratégiai terveinkben a GySEV vonalain az áruszállítás megduplázódásával számolunk. Ezt jelenlegi pályáinkon nem tudjuk lebonyolítani, tehát létfontosságú számunkra a második vágány. Az osztrák kormányzat tanulmány szinten már készül egy Sopron- Eisenstadt-Wampersdorf -Bécs vasútvonal kiépítésével. A Burgenlandi tartomány szeretne közvetlen vasúti összeköttetést Béccsel és a Schwechati repülõtérrel. A részben az új, részben a GySEV nyomvonalán épülõ vasúthálózat, a jóváhagyást követõen körülbelül 2010-re 2012-re elkészülne. Az osztrák szövetségi közlekedési minisztérium vezetõi kimondták, a GySEV kezelné ezt az úgynevezett második vágányt.

- A magánvasútak mindegyikének megszabták a koncessziós idejét. Ez a magyar gyakorlatban 90 év volt. Ezt már kétízben hosszabították. A jelenlegi üzemeltetési engedély 2007-ig érvényes. Van kilátás a koncesszió újabb nyújtására?

- A koncesszió mindig is a két ország együttmûködési szimbóluma volt. Nincs kétségem afelõl, hogy az osztrák és a magyar közlekedési kormányzat, akik egyben a fõ tulajdonosok is, ne hosszabítanák meg az üzemeltetési engedélyt. Az ilyen irányú igényünket már megfogalmaztuk. Tehát a GySEV jövõje e tekintetben is biztosított.

- Miképpen befolyásolja a GySEV üzletvitelét az EU-hoz való csatlakozás?

- Olyan értelemben hoz változást, hogy az EU elõírja az infrastruktúrának és a kereskedõ vasútnak a szétválását. A vasúti pályákat szabaddá kell tenni, megszûnik egy-egy államvasút, vagy magántársaság monopóliuma lenni. Ki kell nyitni a vasútat, s teret kell adni a szabad versenynek. Bármely vasút társaság közlekedhet a másik vasútvonalán a közúthoz hasonlóin. Ez nagyobb életteret biztosít a jövõben a GySEV-nek. Az elsõk között fogunk élni e lehetõséggel.

- A részvénytársaság elnök- vezérigazgatójaként nem csak a forgalom megtartásáért felel. Miként garantálja a vasútintézet személyzetének jólétét, ezen keresztül a biztos anyagiakat a vasútas családoknak?

- E tekinteben is mindig élen jártunk. Kiegyensúlyozott kapcsolat mûködik az érdekképviselet és a részvénytársaság vezetése között. A rendszerváltás óta nem volt vezetõcsere, és tömeges munkaerõ leépítés sem. A GySEV hosszútávon is stabil munkalehetõséget biztosít.

- Valamikor a vasutas pálya apáról fiúra szállt. Hogyan áll a személyzet utánpótlásának kérdése? Ma is népszerû vasutasnak lenni?

- Meglehet ma is nyugdíjas állás, de eleget kell tenni az újabb kihívásoknak. Sokat kell dolgozni, de aki vállalja, annak biztos a kenyere. Manapság általában sem jellemzõek a vasutas generációk. Hogy úgy mondjam, a mai fiatalok puskaporosabbak, minthogy a krampácsolással kezdjék az életüket. A vasutasság olyan szakma, amelyet keményen, lépcsõrõl lépcsõre meg kell tanulni. Ám aki erre áldozz, nem bánja meg, mert a GySEV-nek helye van a jövõ Európájában. Vasutasnak lenni mindig vonzó volt, az ma is, s remélem a jövõben sem lesz ez másként.

Török Magda