Rovat: Lapszemle
2003. január 08., szerda 19:35
|
Lapszemle - 2003. január 8.
Iskola - bukás nélkül?
Szakmailag megalapozatlannak tartják a tanárok a közoktatási törvény módosítására vonatkozó elképzelést, amely szerint alsó tagozatban nem lehetne megbuktatni a diákokat. F A pedagógusok szerint a lemorzsolódást a tananyag mennyiségének csökkentésével lehetne mérsékelni. Évente 5-6 ezer gyermek ismétel évet, ami az oktatási miniszter szerint nem szükségszerű. A kisdiákok alapkészségei egyenlőtlen ütemben fejlődnek: matematikából kiváló lehet az, akinek az olvasással gondjai vannak. - A gyermekek teljesítménye akkor javul igazán, ha sikerélmények érik őket. Ilyen kis korban az ilyen típusú negatív élmények, azok nem hiszem, hogy igazán növelnék a teljesítményüket. Magyar Bálint szerint érdemes lenne megnézni, hogyan alakul azoknak a gyerekeknek az iskolai pályafutása, akiket alsó tagozatosként megbuktatnak. A szakma ezzel szemben úgy véli: az elképzelés nem fogja megszüntetni az iskolák és a diákok közötti egészségtelen különbségeket a kontraszelekciót. A pedagógusok nem azért ragaszkodnak a buktatáshoz, mert az jó. Az évismétlés: eszköz. - Talán az utolsó eszköz, amellyel igazán minősíteni tudja a gyermek továbbhaladását. Kertész Ágnes elmondta: a tapasztalatok szerint, ha egy diák teljesítménye 8-9 éves korában nem értékelhető legalább elégségesre, nem fogja behozni a lemaradást.
Imák SMS-en, angyalok online www.magyarhirlap.hu Olaszországban immár SMS formájában is hozzáférhetünk a nap imájához, szentjéhez vagy evangéliumához. Az internetezők az angyalokkal kapcsolatos ismereteiket bővíthetik. S bár a pápának se e-mail címe, se számítógépe, három arkangyal védi a Vatikán weboldalait. Vatikán Online
Arkangyalok őrködnek a Vatikán Online felett
Anyaországi valóság http://www.hhrf.org/erdelyinaplo/ A Való Világ című kereskedelmi célzatú kukkolós tévéműsor legutolsó kiszavazásán a játékos kedvű magyar nézők 850 ezer szavazatot adtak le emelt díjas telefonszámra vagy sms-ben. Ezzel legkevesebb százmillió forintot költöttek el! A magyar gyermekegészségügy megsegítésére rendezett Aranyág című közszolgálati televíziós műsorban legutóbb csupán tizenegy és fél millió forint adomány gyűlt össze. Ez a való világ a mai Magyarországon... T. P.
Kirúgták, mert bírálta Király Lindát 2003. január 7. 15:45 www.mno.hu Nemes Károly
„Sokan voltak olyanok, akik arra gondoltak, Vikidál Gyula katasztrofális Himnuszát nem lehet alulmúlni... Tévedtek! A vasárnapi Kelet-Nyugat Kosárlabda Gála szervezői Király Lindát kérték fel arra, hogy a gálamérkőzés nyitányaként elénekelje a magyar Himnuszt. Linda bele is kezdett, ám a második sor után csúfosan belesült, ugyanis nem tudta a szöveget. A több mint háromezres tömeg csak döbbenten állt, ám az „év felfedezettje” tetézte a bajt, hiszen „beszólt” a közönségnek. „Így nem lehet énekelni, aki magyar, az énekel” mondatával csak olajat öntött a tűzre, s a gálára érkezett publikum egy emberként kezdett hatalmas füttykoncertbe. Király Lindát édesapja segítette ki, hiszen gyorsan a megszeppent lány mellé szaladt, és elénekelte helyette hazánk legfontosabb zeneművét. Szomorú, hogy ezzel a „közjátékkal” az egész gála háttérbe szorult,
s az első két negyedben szinte csak erről beszélt a közönség. Szerencsére
a gálamérkőzés játékosai kitettek magukért, és szép lassan újra csak a
kosár vette át a főszerepet.
A szintén ominózus hangfelvétel a www.mno.hu oldalon meghallgatható:
http://www2.mno.hu/index.mno?cikk=122159&rvt=90
Olcsóbbak lettek a Nemzeti Színház jegyei NSZ • 2003. január 8. • Szerző: Munkatársainktól www.nol.hu Látványszínházzal felérő produkció a sajtó munkatársai számára (kép:
Népszabadság – Kovács Bence)
A tájékoztató résztvevőinek ezután demonstrációt mutattak be, amely Vangelis zenéjére a nagyszínpad technikai lehetőségeit vonultatta fel. A látványszínházzal felérő produkció végeztével Jordán Tamás felhívta a figyelmet arra a fehérrel letakart 44 székre, amelyekről nem lehet megfelelően látni a színpadot, ezekre nem is adnak el jegyeket. A jegyárakat mérsékelték, a földszinti zsöllyék az eddigi 3500 forint helyett 2000 forintba kerülnek. A média képviselőit érkezéskor arra kérték, jelöljenek meg egy-egy itt bemutatandó színművet. Az ajánlott szerzők közül Molnár Ferenc végzett az első helyen, Shakespeare a másodikon, a harmadikon hatan osztoztak. A szavazatok zömét klasszikus drámákra adták. A Nemzeti Színház 2003. szeptember 15-i beadási határidővel jeligés drámapályázatot hirdetett bármilyen témájú, terjedelmű, illetve műfajú színműre. A nyertes művet bemutatják, angolra lefordíttatják, pályadíja kétmillió forint lesz. Elhangzott még, hogy a Nemzeti Színház Rt. háromtagú felügyelőbizottsága öttagúra fog módosulni. A főigazgató az új munkatársak között bemutatta Pap Krisztinát is, akiről elmondta, hogy nemcsak a munkájában – a Merlinben eddig művészeti főtitkárként, itt pedig művészeti titkárként – társa, hanem az életében is. Lapunk feltette a kérdést, miért változott meg az elmúlt napokban a korábbi megbízott igazgató, Bosnyák Miklós új tisztsége üzemeltetési igazgatóról ügyvezető igazgatóra. Jordán Tamás cáfolta, hogy Görgey Gábornak, a nemzeti kulturális örökség miniszterének hétfői kérésére történt volna a változtatás. Elmondása szerint ő maga azt hitte, hogy részvénytársasági formában az ügyvezetői igazgató cím nem szokásos, a kulturális miniszter csupán ennek lehetőségére hívta fel a figyelmét. Jordán Tamás szerint a cím nem változtat Bosnyák Miklós jövendő feladatain. Lapunk megkereste Görgey Gábort is, aki elmondta, semmilyen pressziót
nem gyakorolt a főigazgatóra, de örült Bosnyák Miklós új tisztségének,
korábban Huszti Péter mellett is ezt szánták neki. A miniszter szerint
színházban nincs is lehetőség üzemeltetési igazgató kinevezésére.
Harc a marosvécsi várkastélyért Romániai Magyar Szó http://www.hhrf.org/rmsz/ Országunkban immár törvény szavatolja azt, hogy a kommunista rezsim
által elkobzott vagyonokat: ingatlanokat, szántóföldeket, erdôket és más
javakat vissza kell szolgáltatni a volt tulajdonosoknak, vagy ha erre nincs
mód, akkor a jogszabályok bizonyos cikkelyei alapján kártérítést kell fizetnie
az államnak. Az ingatlanokkal kapcsolatos törvény életbe ültetése folyamatban
van. Az esetek többségében az eljárás olyan vitákat szül, amire sem a volt
tulajdonosoknak, sem a jelenlegi bérlôknek, haszonélvezôknek nincs szüksége,
s olykor tragédiákba torkol a történelmi jóvátétel.
„Az ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó 10-es törvénynek ugyan van egy olyan kitétele, mely szerint azok az ingatlanok nem adhatók vissza a volt tulajdonosoknak, amelyekben például szociális intézmények m?ködnek. De a törvény egyik cikkelye azt is kimondja, hogy ez alól a szabály alól kivételt képeznek azok az épületek, amelyeket érvénytelen jogcím alapján vett el a kommunista rendszer. És ilyen törvénytelen jogcím az a rendelkezés is, amely alapján 1949 márciusában elvették a Kemény családtól a marosvécsi kastélyt és a hozzá tartozó épületeket.Mit jelent az, hogy érvénytelen jogcím? Azt, hogy az akkori alkotmánnyal nem volt összhangban az a törvény. Hiszen az 1948-as alkotmány azt mondta ki, hogy a bankokat, a gyárakat, a biztosító társaságokat lehet államosítani. Így próbálom jogilag megközelíteni a dolgot, létezik már az erre vonatkozó jogirodalom, bár a 10- es törvény alkalmazásával kapcsolatosan ezek az elsô perek. Véleményemmel nem állok egyedül, ezzel a jogirodalommal már többen is foglalkoznak. Hangsúlyozni szeretném: itt nem arról van szó, hogy valakiket ki akarunk dobni az utcára, kiteszik állásukból azokat, akik a jelenlegi intézetben dolgoznak. Itt a tulajdonjogot kell visszaszerezni. Ez az utolsó lehetôség arra, hogy az erdélyi történelmi örökség e nagyon fontos objektumát visszaszerezzük. A Kemény család örökösei magyarországi közjegyzô elôtt írásban adták azt, hogy ha visszaszerezték a tulajdonjogot, akkor az erdélyi írótársadalomnak és m?vészeknek alkotótábort kívánnak ott létesíteni. A kastélyban kezelt szellemi fogyatékos gyerek és felnôttek sorsát a román államnak kell rendeznie. Ezzel kapcsolatban történtek intézkedések. Marosszentkirályon családi házak épültek, épülnek, ott fogják elhelyezni a gyerekeket. Különben európai tendencia az, hogy ne zárt intézetekben, hanem családi környezetben neveljék ôket erre szakosodott felnôttek. A Marosvécsen lakó felnôtt bentlakók helyzetét is meg kell oldani. Az is megtörténhet, hogy a kastély hét hektáros parkjában épülne számukra otthon. De ne a kastélyban lakjanak." Közismert tény, hogy báró Kemény János „1926 nyarán hívta meg elsô alkalommal marosvécsi otthonába azokat a romániai magyar írókat, akikbôl késôbb a helikoni munkaközösség szabad parlamentje kialakult." (Romániai Magyar Irodalmi Lexikon, 2. kötet.) Ezután 1944-ig évente egyszer marosvécsi találkozóra gyűltek egybe az erdélyi irodalmi élet kimagasló egyéniségei. A per tehát folyamatban van, elsô fokon egy halasztás volt, mert a Kemény
családdal szemben álló fél nem tette le a védekezését. A következô tárgyalás
idôpontja: 2003. január 22.
Pokorny László lapunknak azt is elmondta: a marosvécsi kastélyban most
260 alkalmazott dolgozik, hetven százalékuk magyar nemzetiségű, és közülük
mindössze ötön ingáznak Marosvásárhelyrôl, a többi gondozó, munkás helyi
lakos, akiknek nem lesz munkalehetôsége, ha megsz?nik az otthon. A gondozottak
száma 340, közülük 200 felnôtt, a többi kiskorú. „Jelenleg én magam két
tűz között vagyok - állítja az igazgató. - Ugyanis felelôsséggel tartozom
azoknak, akik nagyon sok országból kemény pénzeket adtak arra, hogy környezetbarát
pavilonok épüljenek, hogy az egész komplexum arra a szintre fejlôdjön,
ahol most található. Egyébként a tavaly, amikor az erdélyi nemesi családok
leszármazottait tömörítô Castellum Alapítvány tagjai felkeresték a marosvécsi
kastélyt, elismerték, hogy az erdélyi ôsi építmények közül ez található
a legnagyobb épségben. Intézményünk immár nemzetközi hírnévnek örvend,
külföldi szakemberek jönnek hozzánk tapasztalatcserére. A központ jelenlegi
alkalmazottjai kétségbe vannak esve, és nem különben kezeltjeink, akik
felfogják, hogy milyen veszély leselkedik rájuk. Én igazgatóként nagy mértékben
felelôsnek érzem magamat kezeltjeink sorsa miatt, és kisebb mértékben beosztottjaim
sorsáért. Ha a környéken megfelelô színvonalú és befogadó képesség? más
központot bocsátanának a rendelkezésünkre, akkor szó nélkül, egy hét alatt
elköltöznénk, csakhogy egyelôre ilyesmi nem létezik. Normális dolog, hogy
a Kemény család visszapereli a kastélyt. Ezen nincs mit kommentálni. Viszont
nagyon meglepô számomra az, hogy pontosan az a Kerekes Károly ügyvéd, parlamenti
képviselô vállalta fel a Kemény család képviseletét, aki 12 éve a román
parlamentben az elesettek, a szegények, a kisnyugdíjasok érdekeit védi"
- mondja Pokorny László.
MÁTHÉ ÉVA
Graz, Európa idei kulturális fővárosa 2003. jan. 08., 18:57 www.hirtv.hu Január 9-étől egy éven át a Stájerország székhelye, Ausztria második legnépesebb városa, Graz lesz Európa kulturális fővárosa. A "kulturális" főváros intézményét az 1994-ben elhunyt Melina Mercouri görög színésznő és kulturális miniszter kezdeményezésére hozták létre, ezért elsőként Athén volt 1985-ben Európa kulturális fővárosa. Ugyancsak tőle származik az az ötlet, hogy a programba kelet-európai városokat is bevonjanak. Ezzel elindult egy folyamat az Európa különböző részei közötti kulturális együttműködés előmozdítására. Az 1990-es évektől kezdve mind több kelet-európai, köztük magyar művészt, kiállítót is meghívtak a rendezvényekre. A cím birtokosa művészeti és kulturális rendezvények sorozatával mutatja be saját városa és országa kulturális életét a nagyvilágnak. Magyarország szempontjából különösen fontos volt az 1994-es év, amikor Lisszabon mellett Budapest adott otthont az Európai Kulturális Hónap rendezvénysorozatának. Athén után a következő városok viselték eddig a megtisztelő címet: Firenze (1986), Amszterdam (1987), Berlin (1988), Párizs (1989), Glasgow (1990), Dublin (1991), Madrid (1992), Antwerpen (1993), Lisszabon (1994), Luxembourg (1995), Koppenhága (1996), Thesszaloniki (1997), Stockholm (1998), Weimar (1999), 2000. évben az Európai Unió döntésére kilenc város: Bologna, Prága, Santiago de Compostela, Bergen, Brüsszel, Avignon, Helsinki, Reykjavík és Krakkó, Portó és Rotterdam (2001), Brugge és Salamanca (2002). A 2003. év kulturális fővárosa, Graz után 2004-ben Genova és Lille, 2005-ben pedig az írországi Cork viszi tovább a hagyományt Európában. (MTI)
|