|
A hátrányos helyzetű fiatalok speciális képzési és foglalkoztatási lehetőségei a Nyugat-Dunántúli Régióban
Január 15-ig még várnak véleményeket
A hátrányos helyzetű fiatalok speciális képzési és foglalkoztatási lehetőségei a Nyugat-Dunántúli Régióban
A szervező Nyugat-Dunántúli Regionális
Fejlesztési Ügynökség szervezésében szakértői egyeztetési workshopra került sor január 8-án a Vas Megyei Önkormányzati Hivatal Nagytermében.
A Hátrányos helyzetű fiatalok speciális képzési és foglalkoztatási lehetőségei a Nyugat-Dunántúli Régióban címmel programot dolgozott ki a Reginnov Tanácsadó Kft.
A nagyszabású munka előzményeiről, a program tartalmi elemeiről Erdeiné Horváth Klára ügyvezető igazgató tájékoztatott.
A Nyugat-Dunántúli Fejlesztési Tanács felismerve a hátrányos helyzetű fiatalok képzésében és foglalkoztatásában rejlő súlyos problémákat, helyzetük javítása érdekében 2001. október 9-én hozott határozatában önálló program kidolgozásáról döntött. Ennek elkészítésével a Reginnov Tanácsadó Kft-t bízta meg.
Mi a programkészítés során a hátrányos helyzet számtalan tényezője közül kiemeltük az alacsony iskolázottságot, az iskolai kudarcot, és azt vizsgáltuk regionálisan. Tettük ezt azért, mert szinte bizonyossággal kijelenthető, hogy tartós munkanélküliség vár azokra a fiatalokra, akik az általános iskolát nem végzik el, akik az iskola után eltűnnek, vagyis nem tanulnak tovább középfokon, illetve akik a középfokról lemorzsolódnak.
Munkánkban kiemelten foglalkoztunk a romákkal, mint hátrányos helyzetű kisebbséggel. Az önbesorolás alapján történt adatfelvétel eredményeit elemezve kiemeltük, hogy Vas megyében a cigánysághoz kötődő válaszadók fele, a zalaiaknak pedig több mint kétharmada él községekben. Ezek a kistérségek elaprózott település-szerkezetűek, fejletlen infrastruktúrával és az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel rendelkeznek. Vagyis azok a cigányok, akik ezeken a településeken élnek, nemcsak cigány voltuk, hanem településük miatt is hátrányban vannak a városokban élőkhöz képest.
A kollégiumi cigány programokra régiónk két északi megyéjében nincs példa, a zalai tapasztalatok szerint azonban jelentős lehet a kollégiumok felzárkóztatási, fejlesztési potenciálja.
Mivel témánk szempontjából kiemelten fontos a 16-24 éves korú lakónépesség iskolázottsági mutatóinak korosztály szerinti ismerete, ezért hatalmas mennyiségű elemzést végeztünk. Vizsgálódásunk a munkaerőpiacot és a szociális területet is érintette.
A régió megyéiben legnagyobb számban a szakközépiskolák állnak a tanulók rendelkezésére. A nappali tagozatos intézmények iskolatípusonként: gimnázium 46, szakközépiskola 82, szakiskola 53.
A célcsoport kor szerinti szóródását figyelve kiderül, hogy a szakközépiskolákban és a szakiskolákban a már nem tanköteles korúak nagyobb számban vannak jelen, mint a gimnáziumokban. A szakképző intézményekben magasabb arányú a javítóvizsgára való utalás, a javítóvizsgán meg nem jelentek és a sikertelen vizsgázók aránya. Jelentős tényezőnek mutatkozik a szorgalmi időszakban való kimaradás is.
Győr-Moson-Sopron megyében az összes iskolatípusban a legmagasabb a javítóvizsgára kötelezettek aránya, és nagyon jelentős a javítóvizsgások évismétlésre utalása: 18-22% közötti. Ugyancsak legmagasabb a szorgalmi időszakban a szakiskolákból a három vagy több tárgyból való bukás miatt kimaradók aránya.
Vasban, úgy tűnik, sikeresebb a szakiskolákban a tanulmányi követelmények teljesítése. Javítóvizsgára a többihez képest kisebb arányban kötelezik a tanulókat a szakközepekben és a szakiskolákban. A tanév közbeni kimaradás a legkisebb arányú. Úgy tűnik, mintha nagyobb lenne ezen iskolák megtartó ereje. Ennél meglepőbb, hogy a sikertelen vizsga aránya itt a legnagyobb (24,6%).
Zala megyében a gimnáziumok megtartó ereje nagyobb, ugyanakkor itt is megfigyelhető az évfolyamismétlésre kötelezettek magas aránya (21,2%). Külön figyelmet igényel minden iskolatípusban a vizsgán való meg nem jelenés magas aránya.
Dokumentumunkban hosszú távú stratégiai és operatív programot, valamint rövid távú cselekvési programot dolgoztunk ki a hátrányos helyzetű fiatalok tanulási motivációjának felkeltésére felzárkóztatásukra, melyben prioritást élvez az oktatáshoz, képzéshez való hozzáférés biztosítása.
Bár a program célcsoportja a 16-24 év közöttieket foglalja magában, a hátrányos helyzet, a társadalmi leszakadás megakadályozása terén a leghatékonyabbak a prevenciós intézkedések a szociális, nevelési-oktatási, munkaügyi intézmény-rendszerek összehangolt tevékenységei és programjai révén. Így az egyének szükségleteire reagáló oktatási rendszer az általános iskolai fejlesztéseket éppúgy magában foglalja, mint a célcsoport igényeit figyelembe vevő középfokú oktatásét. A középfokú oktatási intézmények emellett speciális, délutáni fejlesztő tanulmányi foglalkozásokkal, a fiatalok sport-, illetve szakkörökbe való bevonásával segíthetik hátrányos helyzetű diákjaik motiválását.
Napjainkban bármely program, intézkedés megvalósítása szempontjából alapvető fontossággal bír a széles közvélemény tájékoztatása. Ezt nem csupán a program sikerességének, támogatottságának biztosítása indokolja - bár ez sem elhanyagolható szempont-, hanem a demokratikus társadalom önmagában is megköveteli, hiszen a társadalom tagja joggal várja el az őt érintő programokról való tájékoztatást.
Ezért tartom fontosnak, hogy tájékoztatást adjunk a sajtóban a hátrányos helyzetű fiatalokkal kapcsolatos problémákról, tennivalókról.
A Hátrányos helyzetű fiatalok speciális képzési és foglalkoztatási lehetőségei a Nyugat-Dunántúli Régióban című program egyeztetési változatának teljes anyaga elérhető www.westpa.hu honlapon. Javaslataikat, észrevételeiket közvetlenül a fent jelzett honlapon, vagy az alábbi e-mail címen tehetik meg: reginnov@reginnov.hu 2003. január 15-ig.
- gyöngyös
-
|