CyberPress.Sopron

Áprilistól személyivel utazhatunk az EU-ba?
NOL • 2003. január 15. 14:19
www.nol.hu

Két lengyel napilap úgy tudja, hogy a 2004-ben az EU-hoz csatlakozó tagjelölt országok állampolgárai már idén április közepétõl útlevél nélkül, pusztán személyi igazolványuk felmutatásával utazhatnak be az unió országaiba.

Meg nem nevezett berlini forrásokra hivatkozva szerdai számában a Rzeczpospolita és a Gazeta Wyborcza is azt írja, hogy az EU-tagjelöltek állampolgárai – a hamisítás ellen jól biztosított plasztik személyiigazolvány-kártyákkal – már a csatlakozási szerzõdések április 16-án esedékes athéni aláírását követõen beléphetnének az EU jelenlegi országaiba.

A lengyel sajtó szerint a német kormányforrások nem erõsítették meg ezeket az értesüléseket, bár elismerték, hogy Németország már egy ideje javasolta Brüsszelben, hogy az EU tegyen egy ilyen gesztust legalább a lengyel állampolgárokkal szemben. Az Európai Bizottságnál megkérdezett illetékesek sem erõsítették meg a hírt, de a lengyel külügyminisztérium kapott ilyen jelzéseket. Brüsszelben dolgozó lengyel diplomaták megjegyezték, hogy a kezdeményezés feltehetõleg még nagyon korai stádiumban van, de a közeli napokban napirendre kerülhet az EU miniszteri tanács titkársága valamelyik munkacsoportjának ülésén – adta hírül az MTI.

Wass Albert mellszobrainak eltávolítását követelik
A román hatóságok háborús bûnösként tartják számon Wass Albertet
DNP - Kolozsvár
www.dnp.hu

A román hõsök és mártírok emlékét ápoló országos szövetség Wass Albert erdélyi mellszobrainak eltávolítását követeli- adta hírül szerdai számának címoldalán a legnagyobb példányszámú, Adevarul címû román lap.

"Hontalan vagyok, mert vallom, hogy a gondolat szabad, mert hazám ott van a Kárpátok alatt és népem magyar."
Wass Albert

 Az újság beszámol arról, hogy jelenleg a romániai Maros megye két településén, a szászrégeni katolikus, illetve a magyarói református templom udvarán állítottak szobrot Wass Albertnek. Az Adevarul a második világháború idejérõl olyan eseteket elevenít fel, amikor román és zsidó származású embereket végeztek ki, kínoztak meg. Az írás szerint ezekhez köze volt Wass Albertnek is.

Vasile T. Suciu a román hõsök és mártírok emlékét ápoló országos szövetség maros megyei elnöke Wass Albert háborús bûnösségét abban is megalapozottnak látja, hogy 1989 után, amikor Wass vissza akart térni Magyarországra, a magyar hatóságok ezt nem tették lehetõvé számára. Pedig akkor jobboldali kormány volt hatalmon-teszi hozzá Suciu.

Az erdélyi származású írót 1946 márciusában a kolozsvári népbíróság háborús bûnök miatt halálra ítélte. Az ítélet megalapozatlanságát mutatja, hogy amikor a hetvenes évek végén Románia a bírósági ítéletre hivatkozva az Egyesült Államokban emigrációban élõ író kiadatását kérte, az amerikai hatóságok bizonyítékok hiányában elutasították a kérést.

Miután nemzetközi szinten is nehezményezték, hogy Romániában több háborús bûnösrõl is utcákat neveztek el, illetve szobrot állítottak fel, a múlt évben a román kormány sürgõsségi rendeletet adott ki a háborús bûnök miatt jogerõsen elítélt személyek kultuszának tilalmáról. A rendelet megjelenése után eltávolították több román városban az egykori román diktátor, a 150000 zsidó deportálásáért felelõs Ion Antonescu marsall köztéri szobrát, illetve átkereszteltek több, a marsall nevét viselõ utcát. Ennek ellenére ma is több romániai városban vannak Antonescu szobrok és utcanevek.

Miután a román hatóságok nem helyezték hatályon kívül a kolozsvári népbíróság ítéletét, Romániában Wass Albert formailag ma is háborús bûnösnek számít. Magyar nyelvû regényei ugyanakkor szabadon vásárolhatók, sõt az eladási statisztikák alapján õ tekinthetõ az egyik legnépszerûbb írónak az erdélyi magyarság körében.

Gazsó Rita
Teller Ede, a magyar tudomány talán legnagyobb él? alakja ma ünnepli 95. születésnapját. A hidrogénbomba - a világ elsõ termonukleáris fegyverének - felfedezésével írta be magát a tudomány és a történelem nagykönyvébe, 1952-ben.

A tudós itthon elsõként kapta meg a Corvin-lánc kitüntetést, amelyet legkiemelkedõbb tudományos-kulturális teljesítmények elismeréseként adományoznak 2001 óta.

Teller Ede 1908-ban született Budapesten egy jómódú ügyvéd gyermekeként. Gyerekként olyan világ vette körül, amelyben a tudományt szinte minden anyagi haladás forrásának tekintették. A késõbbi fizikus, aki hároméves koráig jóformán szinte meg sem szólalt, néhány év múlva - afféle csodagyerekként - már messze kitûnt matematikai tudásával kortársai közül. A Trefort utcai mintagimnáziumban érettségizett, elsõként a budapesti egyetemen, ezután a Rajna menti Karlsruhéban, késõbb pedig Münchenben és Lipcsében folytatta tanulmányait. 1930-ban, 22 évesen megszerezte tudományos fokozatát elméleti fizikából: a kvantummechanikára alapozva kiszámította a gerjesztett hidrogénmolekula-ion energiaszintjét.

Teller 1931-33 között a németországi Göttingenben dolgozott, ám a terjedõ antiszemitizmustól tartva 1934-ben elõször Koppenhágában, majd egy ideig Londonban élt, ahol hamarosan két amerikai állásajánlatot is kapott. Elõadónak hívták Princetonba s professzornak Gamow mellé a George Washington Egyetemre. Gamow orosz tudós volt az, aki korábban rátalált a radioaktivitás egy típusának kulcsára és megalkotta az alphabomlás elméletét. Közös munkájuk során ráakadtak a radioaktivitás másik fajtájára, amelyet Gamow-Teller-féle kiválasztási szabályként ismert meg a világ.

Éppen Gamow volt, aki arra biztatta Tellert: gondolkodjon a rejtélyen, hogy honnan ered a Nap és a csillagok energiája. Éppen ez a töprengés vezette el végül Tellert a hidrogénbomba feltalálásához. Gamow egyébként 1935-tõl évente szervezett konferenciákat, ahol az aktuális fizikai kérdéseket vitathatták meg a tudósok. Az 1939-es találkozó szenzációja az a felismerés volt, miszerint atomhasadáskor energia szabadul fel. Az atomhasadást továbbvizsgálva az ekkor már a Columbia Egyetem professzoraként dolgozó Teller és társai egyre közelebb jutottak az atombomba megvalósításához.

Félõ volt azonban, hogy Németország rövidesen próbálkozik majd az atomenergia katonai felhasználásával. Ezért Szilárd Leó és Wigner Jenõ 1939. július 16-án meggyõzték Albert Einsteint arról: forduljon levélben Roosevelt elnökhöz, felhíva figyelmét az atombomba lehetõségére és a német kísérletek veszélyeire. Az elnök utasítására 1939 októberében létrejött az Uránium Bizottság, tagjai Szilárd, Teller és Wigner voltak. Amikor Oppenheimer 1943-ban megszervezte Los Alamosban a titkos kísérleti laboratóriumot, az elsõk között hívta meg oda Teller Edét.

Teller az elméleti implóziós csoport vezetõjeként a plutóniumtömegek befelé történõ robbantással való egyesítésével foglalkozott, kutatásában felmerült a magfúzió lehetõsége is. Az ezt felhasználó szuperbomba - a H-bomba - is Tellerhez tartozott, az atombomba azonban háttérbe szorította ennek kutatását. 1945 júliusában több fizikus is levélben kérte Truman elnököt, hogy ne vesse be a japánok ellen a bombát. Oppenheimer lebeszélte Tellert a dokumentum aláírásáról: amit a magyar tudós késõbb megbánt.

Teller a háború után visszatért a hidrogénbomba ügyéhez, amelyet számtalan kudarcba fulladt kísérlet után 1952 novemberében végre siker koronázott: egy csendes-óceáni kísérleti nukleáris telepen - Elugelab szigetén - felrobbantották a világ elsõ hidrogénbombáját. A detonáció elsöprõ volt: a sziget egyszerûen eltûnt a térképrõl. A bomba hétszázszor olyan erõs volt, mint amelyet Hiroshimára dobtak. Tellert a kísérlet egy csapásra világhírûvé tette, a világ szemében egyfajta varázslóvá vált, aki puszta gondolkodással és akarattal a természet fölé kerekedett, több millió tonnányi követ elmozdítva és felemelve az égig.

1952-tõl 1970-ig a Kalifornia Egyetem sugárzási laboratóriumának konzultánsa, majd fizikaprofesszora, s 1975-ig a Lawrence Sugárzási Laboratórium igazgató-helyettese, 1975-tõl pedig a Hoover Intézet fõmunkatársa volt. Ellenezte az 1963-as szovjet-amerikai szerzõdést, mely megtiltotta a légköri atomrobbantásokat. Õ javasolta az "Ekevas" nevû kormányprogramot, melynek célja az atomenergia békés hasznosítása volt. A 70-es években a kormány nukleáris fegyverkezési tanácsadója lett, 1982-83-ban õ javasolta Reagan elnöknek a stratégiai védelmi kezdeményezést, egy védekezõ rendszer kialakítását esetleges szovjet atomtámadás ellen.

Hiroshima hagyatéka, Légiposta, A biztonság bizonytalansága és A fizika nagyszerû, mert egyszerû címû könyvei magyarul is megjelentek. Teller Ede mindvégig hû maradt nemzetéhez, magyarként él ma is San Franciscó-i otthonában. Naprakészen ismeri a világ, s?t Magyarország történéseit is, sõt jelenleg is aktívan dolgozik, különféle kutatásokban vesz részt. 1991-ben látogatott elõször haza, 1994-ben megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Középkeresztjét, 1997-ben a Magyarság Hírnevéért-díjjal tüntették ki, 2001-ben pedig elsõként kapta meg a Corvin-lánc kitüntetést, amelyet a tudományos-kulturális élet terén legkiemelkedõbbet alkotók kapnak elismerésül. 2002-ben elvállalta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem nemzetközi tanácsadó testületének tiszteletbeli elnöki posztját.

A fõvárosban is kasszát robbantott a Gyûrûk Ura – A Két Torony címû film. A J. R. R. Tolkien regényébõl készült három óra hosszú mozit a nyitó hét végén (csütörtöktõl vasárnapig) 120961 nézõ látta. Ez minden idõk második legjobb indulása, a rekordot jelenleg a Star Wars 2. – A klónok támadása tarja 103827 nézõvel.

Ez sokkal jobb startot jelent, mint amit a második Potter-mozi, a Harry Potter és a titkok kamrája ért el, utóbbit csak 91446-an látták a nyitóhéten.

A kérdés, hogy a Peter Jackson rendezte mû, az elsõ hét adatait figyelembe véve, vajon túlszárnyalja-e a jelenlegi rekorder, George Lucas sci-fi eposzának a látogatottsági adatait (153487 nézõ). A Két Toronyra hétfõ estig 108808 jegyet adtak el, így a szerda éjféli zárásig még sok minden megtörténhet.

Bartha János
Az elmúlt esztendô utolsó hónapjaiban a hazai román meg a magyarországi napisajtót gyakran foglalkoztatta a szeszes italok egyikének, a pálinkának a neve. Valóságos "nemzetközi viszály" támadt az ügybôl, abból, hogy melyik állam tekintse sajátjának a pálinkát, különösképpen a pálinka nevet. Magyarországi kereskedelmi vállalkozók a magyar pálinka védjegy mellett szálltak síkra. A román illetékesek ezúttal is hivatkozva a név "ôsi román" eredetére, keményen hirdették és hirdetik ma is vélt igazukat. Csakhogy ezúttal megfeledkeztek a román szaktudomány eddigi megállapításairól, nevezetesen a legtekintélyesebb román értelmezô és magyarázó szótárról (Dictionarul explicativ al limbii române, editia 1975). A szótár 645. lapján világosan közli, hogy "cuvîntul palinca în sensul tuica, rachiu deriva din maghiarul »pálinka«." A románság egy része Erdély bizonyos tájain szívesen használja a magyar pálinka nevet a maga sajátos kiejtésében (palinca), ennek azonban semmilyen kapcsolata nincs a román nyelvvel, egyszer? tájnyelvi kölcsönzésrôl van szó.

Mindkét fél megnyugtatására hadd jelezzük, hogy a magyar pálinka szó az 1630-as esztendôk táján jelenik meg a magyarban, mégpedig a szlovák nyelvbôl palenka alakban. Ez a szó a pálit (éget) ige származéka. Azonos képzés? a cseh pálinka jelentéssel. A magyar pálinka meghonosodásában része lehetett annak, hogy a szó eleinte feltehetôleg más alapanyagból készült szeszes italt jelentett, tehát nem mindig az égetett bort. Erre utalnak az 1660-as években közölt adatok is. Szótáraink értelmezése szerint "a cukrot, illetôleg keményítôt tartalmazó anyagból (pl. gabonából, burgonyából, gyümölcsbôl) erjesztett, majd lepárolt erôs szeszes ital a pálinka: szilvapálinka (szilvórium), barackpálinka, meggypálinka, cseresznyepálinka, seprôpálinka, körtepálinka, rozspálinka stb. Az kétségtelen, hogy ezek a pálinkafajták és rokon társaik a magyar italkereskedelmi életben sajátos tekintélyt szereztek maguknak, sôt nemzetközi elismerést is, akár a magyar borok. Ez vonatkozik a pálinka jelenlegi magyar nevére is, függetlenül a néhány századdal ezelôtti kölcsönzésétôl. Mind az említett nemzetközi tekintélye révén, mind sajátos hangzása miatt a pálinka sajátosan magyar italnak tekinthetô. Így él az egész magyar nyelvterületen, s ezért szívesen élnek vele a vegyes vidékeken román polgártársaink is. Ami pedig az ebbôl származó viszályokat illeti, hadd írjuk a komolytalanság rovására.

Jelentõs késedelmet szenved a széles körû európai összefogással indított ûrkutatási program. Az üstökösök kutatását célzó expedíciót az Ariane hordozórakéták biztonságos mûködése kapcsán felmerült kétségek miatt halasztották el. Az Európai Ûrügynökség vezetõi most azt nyilatkozták, hogy ezzel párhuzamosan más programokat is felülvizsgálnak.
 
  
 
Két és fél évvel elhalasztják az üstökösök kutatására kifejlesztett Rosetta ûrszonda fellövését. A szonda feladata az lett volna, hogy egy lehetõleg még "aktív”, azaz maga után törmelék- és gázcsóvát húzó üstököst megközelítsen, és azt tanulmányozza. Az is kitûzött cél volt, hogy a szonda egy kis leszállóegységet is kibocsásson, amely közvetlenül az égitest felszínérõl gyûjtene mintákat. Decemberben azonban, indítás után néhány perccel, az Atlanti-óceán fölött felrobbant az Ariane–5 hordozórakéta. Ennek lett volna a feladata célhoz juttatni a szondát.
Az akkori kudarc miatt az Európai Ûrügynökség (ESA) illetékesei még csak egy-két hónapos halasztást emlegettek. Tegnap azonban David Southwood, az ESA tudományos igazgatója egy párizsi sajtótájékoztatón bejelentette, hogy körülbelül két és fél év lesz a csúszás.
"A decemberi baleset az elsõ vizsgálatok szerint a motor hibájából következett be, késõbb azonban kiderült, hogy az ûrhajó irányító rendszere sem mûködik teljesen megbízhatóan” – mondta az igazgató. Ezt a hibát pedig biztosan nem lehet kiküszöbölni január 31-éig, az úgynevezett indítási ablak bezáródásáig.
Ez azt jelenti, hogy a megcélozni kívánt Wirtanen üstökös eddig az idõpontig tartózkodik olyan közel a Földhöz, hogy el lehessen érni. A szonda még így is csak 2012-re érte volna el a Wirtanent, a késlekedés miatt pedig teljesen új célpontokat kell találni.
Az ESA szerint már van is négy-öt "jelentkezõ”, ezek a Nap vagy a Jupiter körül keringenek – a Földrõl ezeket az égitesteket a legkönnyebb elérni. Igaz, a siker még így sem teljesen biztos, Gerhard Schwehm, az ESA egyik vezetõ tudományos munkatársa "kozmikus biliárdhoz” hasonlította a vállalkozást.
A késedelemmel azonban érzékeny veszteség érte a nagyszabású európai együttmûködéssel kidolgozott programot, melyben jelentõs magyar részvétel is van. A misszió egymilliárd eurós költségvetésû ugyanis, és csak a halasztás miatti módosítások körülbelül százmilliós közvetlen veszteséggel járnak – a pénzt természetesen a programfinanszírozó államoknak kell állnia.
A kutatók szerint egy sikeres expedícióval többet tudhatunk meg arról, hogy hogyan is alakult ki a naprendszerünk, és hogyan került bolygónkra a víz – és talán maga az élet is.
 
MH-összeállítás

A Jupiter segítségével elõször nyílt alkalom arra, hogy mérhetõ legyen a gravitáció sebessége. Amerikai kutatók kísérlete bebizonyította, hogy a tömegvonzás valóban a fény sebességével történik, ezzel beigazolódott, hogy az einsteini relativitáselméletben foglaltak tényleg helyesek.
 
Két amerikai kutató, Ed Formalon, a Charlottesville-i Nemzeti Rádiócsillagászati Obszervatórium munkatársa és Sergei Kopeikin, a Missouri Egyetem professzora tavaly szeptemberben kísérleti mérést végzett, amellyel megállapították, hogy a gravitáció valóban Einstein elméletének megfelelõen, a fénysebességgel megegyezõ sebességgel történik.
Formalon és Kopeikin kísérlete számított az idei Amerikai Csillagász Szövetség (AAS) rendezte seattle-i konferencia fõ attrakciójának. A két tudós itt ismertette tavaly szeptemberi megfigyeléseit és számításait, amelyekkel képesek voltak bebizonyítani, hogy Einstein 1915-ben felállított elmélete helyes. Azért telt el csaknem egy évszázad az elmélet és a tényleges bizonyítás között, mivel a tudósoknak csak most sikerült megmérniük a gravitáció sebességét.
A mérésre akkor nyílt lehetõség, amikor 2002 szeptemberében a Jupiter óriásbolygó elhaladt egy rádióhullámokat kibocsátó kvazár elõtt. Ekkor a két tudós a Föld számos pontján dolgozó rádióteleszkópok mérési adatait kikérte, és ezek segítségével sikerült megmérni a kvazár látszólagos helyzetváltozását a Jupiterhez képest. Ezt úgy sikerült bemérni, hogy a bolygó gravitációs mezeje eltérítette a közelében elhaladó rádióhullámokat, így a kvazár látszólagos és tényleges pozíciója közti eltérésbõl már kiszámíthatóvá vált, hogy a gravitáció a fény sebességével egyenlõ.
 
BBC