CyberPress.Sopron

Tizenhárom évvel a csernobili atomrobbanás után

Ülésezett a Magyar Sebész Társaság Sopronban a Pannonia Med Hotelben tartja ülését a Magyar Sebész Tásaság Nyugat- Dunántúli csoportja ma és holnap. Az 1953 óta mûködõ szervezet sebészeit Sopron ötödik alkalommal látja vendégül. A legutóbbi vezetõségi ülés döntése jegyében a csernobili atomreaktor baleset utáni roszindulatú daganatos betegségek elõfordulásában észlelt változásokat, valamint a pajzsmirigy és a mellkas rosszindulatú daganataival kapcsolatos aktuális kérdéseket tárgyalják a Nyugat-dunántúli szakemberek. Hogy miként alakult az atomrobbanás következtében erõsen szennyezett Észak-magyarországi régió, közelebbrõl Sopron és környéke lakóinak egészségi állapota, abba dr. Scherfel Tibor, a helyi Erzsébet-kórház sebészeti és traumatológiai osztályának vezetõ fõorvosa nyújtott betekintést.

A tizenhét esztendõt a debreceni Orvostudományi Egyetem sebészeti klinikáján tevékenykedõ fõorvos 1985-ben került a soproni kórházba. Az 1986. április 26-án bekövetkezett csernobili atomrobbanáskor a fõorvos megnyugodva gondolt arra, milyen szerencse, hogy a nyugati határszélen többszáz kilomóterrel távolabb került Csernobiltól. Ám aki tudott olvasni az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet(OSSKI) kiadványaiban, az megtudhatta, hogy Észak-Nyugat Magyarország, Nógrád, Gyõr-Moson- Sopron és Vas megye kimagasló sugárterhelést kapott, nagyobbat, mint az ország középsõ és keleti része. Mint ismeretes, a reaktor robbanás felhõjét elõször Svédországban észlelték. Majd Skandinávián át Lengyelország, az akkori Kelet-Németország, Bajorország, Ausztria, Svájc, a Cseh-medence, ‚s Észak-Olaszország felett, az óramutató járásával ellentétes irányban örvénylett Észak- Nyugat Magyország térségében.

A fõorvos vizsgálatai igazolják, Sopron térségében a robbanást megelõzõ tíz évben összesen 6 esetben regisztráltak pajzsmirigy rákos betegséget az Erzsébet-kórház sebészeti osztályán. A csernobili balesetet követõen közel négyszeresére de volt olyan év amikor nyolcszorosára nõtt az ilyen típusú betegségek száma. Mindez bizonyság arra nézve, hogy az ugrásszerûen megnövekedett elváltozások valóban Csernobillal hozhatók összeféggésbe.

Köztudott, hogy a Kisalföld térsége erõsen jódhiányos, ezért régiónkban gyakoribb a golyva kialakulása. A csernobili robbanás folytán ide kerülõ, nagy mennyiségben felszabadult rádioaktív jódot pillanatok alatt kötõdött a lakosság pajzsmirigyéhez. Mivel az itt élõ emberekbõl az ismert tények miatt hiányzik a jód, a kiéhezett szervezet mohón szippantotta fel azt. Eleinte csak a levegõbõl inhaláció formájában, majd miután a május nyolcadiki, kilencediki országos esõzés a radioaktiv szennyezõ anyagokat bemosta a talajba, már az ivóvízzel,a legeltetett állatok tejével, húsával, a zöldségfélékkel vitte be a szervezetébe a lakosság. A fõorvos úgy emlékezett, soha annyi fejessalátát nem ettek a közétkeztetésben részt vevõk, mint akkor, hiszen az Ausztriába tartó export salátát a mérések igazolta sugárszennyezés miatt visszafordították. Abban az idõben a hivatalos tudósvélemények lesöpörtek minden sugárfertõzéssel kapcsolatos híresztelést. A médiában megjelent szakvélemények igyekeztek a reaktor balesetet biológiai hatását akkor banalizálni. A tízéves évfordulóra készített, elsõsorban japán filmek azonban a reális ‚s egyelõre be nem látható hatású valósággal szembesítették a nézõket.

Dr. Scherfel Tibor fõorvos adatokkal alátámasztott téziseit már több helyen elmondta az országban. A soproni kórház sebészeti osztálya adatainak alapos feldolgozása azt mutatja, hogy a konferencia tárgyát képezõ pajzsmirigy rákos megbetegedések nagy valószínûséggel összefüggésbe hozhatók az emberiség egyik legnagyobb katasztrófájával,

a csernobili nukleáris robbanással. A szakmai tanácskozás fõ célja annak tisztázása, vajon az Észak-Nyugat-dunántúli régió sebészeti osztályai beteganyagában felfedezhetõk-e a Sopronhoz hasonló összefüggések.

Török Magda