CyberPress.Sopron

Megérkeztek Taszárra a kiképzők
Népszabadság
www.nol.hu

Lapunk értesülései szerint a Taszáron kiképzendő iraki önkéntesek száma a tervezettnél jóval kevesebb lesz, nem éri el az ezret. A bázison tartózkodó amerikai egység parancsnoka tegnap bejelentette, hogy megérkeztek a kiképzést végző amerikai katonák. Taszár és Kaposvár környékén fokozott ellenőrzéseket tartanak a határőrök és a rendőrök.

Csütörtökön még cáfolták a magyar és az amerikai sajtótisztek, hogy a logisztikusokon és a katonai rendészeken kívül mások is érkeztek volna a taszári bázisra, tegnap viszont David Barno tábornok, a taszári amerikai egység parancsnoka – Gyenesei Istvánnál, a Somogy megyei védelmi bizottság elnökénél tett első hivatalos látogatása alkalmával – bejelentette: megérkeztek Taszárra az iraki önkéntesek kiképzését végző amerikai katonák.

– Január 26-tól minden feltétel adott lesz ahhoz, hogy az amerikai hadsereg kötelékébe tartozó, arab származású emigránsok első csoportjának képzését megkezdjék – tájékoztatta tudósítónkat az amerikai parancsnokra hivatkozva Gyenesei István, aki felajánlotta az amerikai tábornoknak, hogy a kiképzők szükség esetén igénybe vehetik a kaposvári megyei kórházat.

Gyenesei a tegnapi védelmi bizottsági ülésről beszámolva hangsúlyozta: a katonai bázis védelmében létrejött operatív törzs tagjai – a honvédség, a rendőrség, a határőrség, a vámhatóság, a katasztrófavédelem, a Nemzetbiztonsági Hivatal képviselői – megerősítették, nincs tudomásuk arról, hogy bármi veszélyeztetné a térség biztonságát.

Megérkezett Somogyba az a 22 fős rendőri erősítés is, amelyet a megye kért. A hatóságok hatvan objektum őrzését kiemelten kezelik. A bázis és környékének védelmében részt vevő különleges magyar alakulat is elfoglalta helyét.

Szita Károly, Kaposvár polgármestere a város védelmi bizottságának vezetőjeként a héten felhívást juttatott el a közintézményekhez, amely útmutatást ad, mit kell tenni robbanással való fenyegetettség esetén vagy gyanúsnak tűnő arab személy észlelésekor. Gyenesi kifejtette, a felhívás alkalmas indokolatlan félelemkeltésre. Ezért Somogy megye védelmi bizottsága tegnap határozatot fogadott el arról, hogy a jövőben egységesen intézkedik és nyilatkozik a taszári bázis szerepvállalásával kapcsolatban.

Matyuc Péter, a honvédelmi tárca kommunikációs főigazgatója közölte: tudomásuk van arról, hogy hány amerikai kiképző tartózkodik a bázison, és mikor érkeznek a kiképzendők. Hozzátette: erről biztonsági okokból nem nyilatkozhat. Kiss Dezső, a kaposvári tájékoztató iroda vezetője kérdéseinkre válaszolva elmondta: az amerikai sajtótisztek nem kívánták kommentálni azt a Pentagonra hivatkozó sajtóértesülést, amely szerint a texasi Fort Bliss a Taszárra készülő ellenzéki irakiak egyik gyülekezőhelye. Kérdésünkre, végeztek-e a képzésre érkező irakiak átvilágításával, s eljuttatták-e adataikat a magyar nemzetbiztonsági hivatalhoz, lapzártánkig nem érkezett válasz.

Az engedélyezett háromezer főnél jóval kevesebb iraki érkezik kiképzésre Taszárra – értesült a Népszabadság. A jelenlegi információk szerint a februárban kezdődő felkészítésben ezernél valamivel kevesebben vesznek részt.

A rendőrség közleménye szerint a pécsi és a nagykanizsai határőr igazgatóságok bevetési alegységei és a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság emberei fokozott ellenőrzéseket tartanak Zala, Somogy és Baranya megye területén, elsősorban Taszár és Kaposvár környékére.

    Nagy mértékben lelassult szombat délelőtt az adatforgalom az internetes világhálón, ami kétségtelen jele a digitális távközlési vonalakat, a honlapokböngészést, valamint az elektronikus levelezőrendszert érintő gyorsan terjedő, vírusszerű fertőzésnek - közölte a Magyar Televízió.
    Az internet állapotát felügyelők szombaton a hálózat világméretű lelassulásáról számoltak be. Szakértők szerint az elektronikus támadás hasonlatos a 2001 nyarán megjelent "Code Red" vírus támadásához, amely megbénította az adatforgalmat a világháló jelentős részén.
    Howard Smith, az amerikai elnök kibernetikai-biztonsági szakértője közölte: úgy tűnik, sikerül ellenőrzés alá vonni a keletkezett problémát. Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) nemzeti távközlési védelmi központja és a legnagyobb amerikai számítógépes hálózatfigyelő cég, a CERT figyelemmel kíséri az elektronikus zavaróakciókat.
    A vírusszerű támadás elsősorban azokat a sebezhető számítógépeket fertőzi meg az interneten, amelyek az SQL néven ismert, széles körben elterjedt Microsoft adatbázissal vannak ellátva. A támadó szoftver kiszámíthatatlanul és erőszakosan "vadászik" a komputerekre, több ezer támadási kísérletet téve másodpercenként, és ily módon akadályozza számos adatcsatorna forgalmát.
    Mint az AP beszámolt róla, Ázsiából is jelezték a támadást. Thaiföldön és Japánban az internet szolgáltatók és a helyi sajtóorgánumok is jelentették, hogy a hálózaton hirtelen forgalomnövekedés mutatkozott, ami megakasztotta az adatforgalmat.

    E pillanatban úgy tűnik, a kormány egyedül maradhat a státustörvény módosításáról folyó vitában. Az ellenzék és több jelentős határon túli szervezet is úgy véli, Budapestnek nem szabad helyt adnia az Európai Unió minden kifogásának. A vitába közvetve beszállt az államfő is, aki szakértőkkel elemeztette a brüsszeli észrevételeket. A külügyi tárca viszont a közösségi jogra hivatkozik. Szerintük azok az európai példák, amelyekre hivatkozva az ellenzék érvel, nem vethetők össze a magyar jogszabállyal.
    Más a Magyarország uniós csatlakozásának felelősségét viselő külügyi tárca helyzete, és merőben más a felelőssége valamely határon túli párt képviselőinek, akik nem feltétlenül ugyanazon a szemüvegen át tekintenek a jogszabályra, mint a budapesti vezetők – így reagált lapunknak Bársony András külügyi államtitkár azokra a határon túli kijelentésekre, melyek szerint a magyar kormánynak a státustörvény ügyében nem szabad mindenben engednie az EU-nak. Utóbbi véleményt egyébként legutóbb Markó Béla RMDSZ-elnök fogalmazta meg, ám lapunk értesülései szerint hasonló álláspont körvonalazódik Szlovákiában, a Magyar Koalíció Pártjában is.
    A külügyi tárca persze nem csupán a határon túliakkal, de a magyar ellenzékkel is vitatkozik, amely a jogszabály eltűnésétől tartva azzal vádolja a kabinetet, hogy behódol az EU előtt. Az indulatokra jellemző, hogy a státustörvény atyjának tartott Németh Zsolt volt fideszes külügyi államtitkár egy interjúban "ki az a Günter Verheugen?” fordulattal igyekezett csökkenteni az EU bővítési biztosa véleményének jelentőségét. A brüsz-szeli diplomata ugyanis az EU jogi szakértőinek elemzésére hivatkozva Medgyessy Péternek írott levelében decemberben több ponton is bírálta a magyar jogszabályt. Ennek meg is volt a hatása: az észrevételek kiolvashatók a törvénymódosítás alapelveiből.
    Bársony András kitért azokra az állításokra is, hogy az Európai Unió több tagállamának is vannak a státustörvényhez hasonló jogszabályai. Szerinte azonban alapvető különbségek vannak. Így például a gyakran emlegetett portugálok nemcsak portugál származásúaknak kedveznek, hanem egykori gyarmataik minden állampolgárának, nemzetiségüktől függetlenül. A görögök etnikai elveket alkalmaznak, ám nem EU-tagokkal szemben. Márpedig az unió saját országai esetében veti el az etnikai alapú diszkriminációt. "Állampolgárság szerinti támogatás persze nyújtható. Ha például valamilyen okból minden szlovák állampolgár kedvezményben részesülne, nem lenne semmi gond. Miként nem lenne gond az intézmények vagy egyesületek támogatásával sem, amelyekbe bárki beiratkozhat. A kifogás a személyre szóló, etnikai megkülönböztetést érinti” – véli a külügyi államtitkár.
/Biztos a dolgában Günter Verheugen, az EU bôvítési biztosa Fotó: Pélyi Nóra /

Mádl szakértői ismét Velencébe mennének
Több csúsztatást, szándékosnak tetsző pontatlanságot tartalmaz az Európai Bizottság bővítési biztosa felkérésére készített uniós szakértői vélemény a magyar kedvezménytörvényről – áll abban az elemzésben, amelyet Mádl Ferenc kérésére állítottak össze jogászok. A lapunk birtokába került értékelést Király Miklós és Paczolay Péter készítette. Mint az anyagból kiderül, álláspontjukat úgy fogalmazták meg, hogy nem ismerték a jogszabály módosítását célzó kormányzati javaslatot, így a Günter Verheugen által Budapestre küldött elemzést elsősorban az Európa Tanács velencei bizottságának nézeteivel vetették össze. Végkövetkeztetésük szerint megfontolandó volna még a törvénymódosítás előtt ismételten megkeresni a velencei bizottságot, "elsősorban annak megelőzésére, nehogy ismét valamely szomszédunk tegye ezt meg”.

Sólyom is kritizál
Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke a velencei bizottság tagjaként részt vett A nemzeti kisebbségeknek az anyaország általi előnyös bánásmódban részesítéséről című jelentés kidolgozásában és elfogadásában. A neves jogász elmondta, hogy a Verheugen-levelet meglehetősen elfogult és felületes tájékozódáson alapuló írásnak tartja. Olyannak, amelyik hibákat keres, de nem jó helyen. Sólyom László szerint csak az egész jelentés ismeretében, a példákat és az azokból levont következtetéseket megismerve lehet megérteni a bizottság állásfoglalását. Sólyom szerint a bizottsági jelentésből kiderül, hogy az ott meghatározott feltételek mellett a nemzetközi jognak megfelelhet, és az európai szellemiségtől sem idegen, ha egy állam egyoldalú intézkedéseket tesz azért, hogy a szomszédos államokban élő nemzetrészek ne veszítsék el nyelvi és kulturális kapcsolatukat az anyaállammal. Úgy véli, a magyarigazolványokkal kapcsolatos kifogások sincsenek összhangban a jelentéssel.

    Az első hivatalos magyar delegáció látogatott el a Don-kanyarba a második magyar hadsereg tragédiájának 60. évfordulóján. Az Oktatási Minisztérium küldöttsége zömében diákokból áll, akikhez tegnap este Voronyezsben csatlakozott Vágó István, az ismert televíziós személyiség is, aki a Nemzeti emlékezet program sajtószóvivői teendőit látja el.
    Az első hivatalos magyar delegáció érkezett meg tegnap Voronyezsbe, hogy megemlékezzen a második magyar hadsereg 60 évvel ezelőtti katasztrófájáról. Az Oktatási Minisztérium által kiírt pályázaton 15 középiskolás diák és öt tanár nyerte el azt a lehetőséget, hogy az eredeti hadszíntereket látogathassa meg. Az utazók nagy többségének valamelyik családtagja részt vett az 1942 nyarától 1943 elejéig tartó harcokban.
A csoport kétnapos moszkvai tartózkodás után repült át Voronyezsbe, amely a napokban ünnepli felszabadulásának 60. évfordulóját. A magyar delegáció itt meglátogatta a 70-es számú iskolát, ahol egy múzeumot is felállítottak a Berlinig menetelő 45. lövészhadosztály emlékére. A tárlatot bemutató Anna Alekszandrovna, az iskola egykori tanára - aki katonaként maga is harcolt a második világháborúban - elmondta: a helyiek tudták a harcokban részt vevő magyar csapatokról, hogy nem a saját akaratukból harcoltak itt.
    A delegáció ellátogatott Osztrogozsszk városába is, mely Alekszejevka mellett a második legnagyobb magyar katonai központ volt a doni harcok alatt. Alekszandr Boldijev, a helyi közigazgatás vezetője lapunknak úgy nyilatkozott: több ilyen, tanulókból álló delegáció hozhatja el a megbékélést a magyarok és az oroszok között. Voronyezsben csatlakozott a csoporthoz Magyar Bálint oktatási miniszter, Medgyes Péter, a tárca nemzetközi helyettes államtitkára és Vágó István, az ismert televíziós személyiség, aki a Nemzeti emlékezet program sajtószóvivője.

Kós Károly-emlékkiállítás nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A tárlat nem a teljességre törekvő életműkiállítás, viszont olyan eredeti tárgyakat és grafikákat is bemutat, amelyek eddig még sohasem kerültek a nagyközönség elé.

A Petőfi Irodalmi Múzeumnak helyt adó Károlyi-palotában megnyílt kiállítás Kós Károly szépírói, lapszerkesztői, kiadói és építészi munkásságát mutatja be, illetve az ezekhez kötődő és kevésbé ismert grafikusi, illusztrátori, valamint könyvtervezői tevékenységét. A kiállításra látogatók a magyar szecessziós építészet egyik legnagyobbjaként számontartott művész épületeiből is ízelítőt kapnak, a budapesti Állatkert, vagy akár a sztánai Varjúvár építészeti tervein és fotói által. Bár Kós Károly terveinek és eredeti metszeteinek java része elpusztult, a kiállítás magángyűjteményekből több olyan eredeti tárgyat - például bútorokat és grafikákat is bemutat, amelyeket eddig még nem láthatott a nagyközönség.

    Ismertetlen vörös fényívet fedeztek fel a Föld légkörében a Columbia asztronautái.
    A jelenséget viharokról készített videofelvételeken rögzítették - mondta Joav Jair, a Columbia űrhajón végzett izraeli kísérletek koordinátora Cap Canaveralban, az amerikai űrhajózási központ székhelyén. "Két nappal ezelőtt Afrika felett szokatlan kép tárult elénk. Hatalmas izzó, vízszintes vonalat láttunk, amelyet egy alatta lévő villámlás világosított meg." A fényív a Föld görbületével párhuzamosan, több száz kilométerre terjedt ki.
    "Az volt a benyomásunk, hogy valami újat láthattunk". A szakemberek feltételezése szerint a fényív valószínűleg nitrogénből áll. További vizsgálatokkal akarják tisztázni, hogy nem a viharokkal összefüggésben megfigyelt, már ismert fényjelenségek egyik formájáról van-e szó. Ez a vizsgálat több hétig fog tartani. Az ebben a légköri rétegben zajló folyamatok pontos ismerete különösen nagy jelentőségű a légi közlekedés és az űrhajózás szempontjából.
    A Columbia amerikai űrsikló idén január 16-án indult 16 napos küldetésére. Legénységének hét tagja között van Ilan Ramon, Izrael első asztronautája is.
(MTI nyomán)

Szabó József János hadtörténész-alezredes, katonai erődítés-szakértő könyvet írt Az Árpád-vonal a Magyar Királyi Honvédség védelmi rendszere a Keleti-Kárpátokban 1940-1944 címen. Néhány kötetet becsomagolt az utazótáskába és elindult erdélyi barátaihoz, háborús veterán ismerőseihez Székelyföldre. Útján irigylésre méltó „botránysorozat” kísérte, amely Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban tetőzött, ahol a Zrínyi Miklós Nemzetnevelési Egyetem már nem kölyök korú, a tudományos fokozatok ranglétráján is számon tartott tanára, - egy katonaember - elsírta magát.

Szabójózsi – amint barátai szólítják – a Keleti-Kárpátok ívét Nagybereznától Ojtozig végig kísérő erődrendszer harcokban betöltött szerepét és világháborús, majd az azutáni sorsának történetét írta meg. A szerző nagy szakmai erudícióval azt bizonyítja könyvében, hogy ez a második világháború egyetlen olyan erődrendszere Európában, amelyet az ellenség nem tudott áttörni. Ez akasztotta el hónapokra a szovjet betörést az Uzsoki, Vereckei hágó, Ökörmező és a Tatárhágó térségében, s az Árpád-vonal kényszerítette arra a szovjet hadvezetést, hogy a román fegyverfordítás után a Keleti Kárpátok ívét megkerülve páncélosaikkal a Déli-Kárpátok szorosain és a balkáni térség felől törjenek előre a Magyar Alföld felé. Az Árpád-vonalat nagy ívben megkerülő szovjet erőkkel javában dúlt a harc Debrecen térségében, amikor elrendelték a kárpátaljai erődített hegyszorosok feladását. És, - bár erőteljesen támadták -, de nem áttörés, hanem kiürítési parancs következményeként kerültek birtokukba az erődrendszer tölgyesi, gyímesi, úz-völgyi, ojtozi szakaszai is.

Szabó József János a szovjet és német hadvezetés dokumentumai alapján, az általa feltárt élő emlékezet tükrében mutatja be, hogy az álló harcokat a terep földrajzi adottságaival és a hadműveleti mozgással összehangolt erődrendszer „állta a sarat”. Ezzel magyarázható, hogy a köztudatba besulykolt, a magyar hadvezetést, a honvédséget és a határőrséget megalázóan lekicsinylő véleménnyel ellentétben a szovjet visszaemlékezők és elemzők valóságosnál nagyobb magyar harci készenléti erőről emlékeznek meg, mint amilyen az tulajdonképpen volt.

A háború alatt és az után a magyar honvédségről a győztesek, vagy az átállásért megjutalmazottak ideológiai-politikai forgatókönyve alapján alakult ki és maródott a köztudatba az a vélemény, hogy egy „bűnös nemzet” katonafiai csak fasiszták, gyávák, megfutamodók lehettek, amiért bűnhődniük kell.

Nem a Keleti-Kárpátok hadszínterein történtek, hanem a tudatosan irányított és magyar közreműködéssel a köztudatba épített erkölcsi megroppantás volt és maradt mindmáig siralmas. Az, hogy emlékezni sem volt szabad. A harcokban való részvételt is, ha lehetett, el kellett hallgatni. A halottak zömét sem lehetett tisztességesen és nyilvánosan elsiratni, emléküket megjelölni. Az anyaországiak közül még ma is százezrek tudják úgy, hogy az első, a szovjetek által „felszabadított” magyar település Battonya térségében volt. Így tanították. Sokan a második bécsi döntés nyomán Észak-Erdéllyel megnövelt trianoni Magyarország akkori határairól mit sem tudnak.

Történelmi ínyencségként említjük, hogy voltak rá esetek, amikor a szovjet katona sem sejtette, hogy kivel áll szemben. Térképeiken Észak-Erdély határai nem voltak feltüntetve, sokan azt hitték, hogy benn vannak a Románia közepén, s a románok nem álltak át szovjet oldalra, mert a Kárpátok vonalán ellenállnak és hevesen támadják őket.

Szabó József János alezredes könyvével, hét évi terepjárással és adatgyűjtéssel leverte a történelmi zárlatról a lakatot. Egy vesztes háború nyertes csatáival törülte tisztára a magyar katonák bemocskolt emlékezetét, s miközben könyvével kiépített egy lelki erődvonalat a lerombolt régi helyett, maga sem számított arra, hogy a háromszéki könyvbemutatón tiszteletére megjelenő uzoni Szivárvány Asszonykórus azokat az érzelmeket hívja elő, amelyet tőlük el sem vehetett soha senki.

De, hangulatváltó ráadásként el is énekelt egy első világháborús katonanótát.

Az alezredes úr útját kísérő „botrány” elemeiből viszont hátra maradt néhány. A könyvbemutatókon nem volt például eladásra szánt kötet. Listákat kellett összeállítani az igényekről. A könyv szerzője és a téma kezelője nem jutott el sok szemtanúhoz, adatközlőhöz. Új meghívásoknak kell majd eleget tennie. Az erődrendszer hadművészeti szerepéről a túravezetők számára előadást kell tartania. Olyan igény is elhangzott, hogy a Kárpátok minden átjárójának világháborús történetét meg kellene írni. Botrányos az is, hogy az ojtozi szorosban nincs emlékműve két világháborúban itt elesett hősöknek. Kelemen Dénes gelencei fafaragó mester és fia, Botond a kézdivásárhelyi könyvbemutatón fel is mutatta a tervezett emlékmű makettjét, amelyet Szabó József Jánosnak adományozott.

És Szabójózsi az „emlékmű-alapozáshoz” a helyszínen borítékolta az első adományt. Két millió lejt. A jelen lévő dr. Nagy Lajos is elővette a pénztárcáját.

A summát tíz milliónál magasabbra kell felsrófolni. A Timp Kiadónak – Budapest – biztosítania kellene a könyv utánnyomását.

Szóval, van baj elég!, ahogy egyik régi ismerősünk, az ojtozvölgyi történetek megélője és tanúja mondaná – ha élne. És zsörtölődnék: adna Isten több ilyen gondot és „bajt”, „botrányt”, amin túl kell esnünk, hogy az itt élők lelki erődrendszere bevehetetlen maradjon.

Független kutatóknak szlovákiai roma nők arról számoltak be, hogy akaratuk ellenére sterilizálták őket - írta a The Independent on Sunday, amely szerint a héten erről hivatalos jelentés is napvilágot lát Brüsszelben. A vezető brit liberális vasárnapi lap értesülése szerint emberi jogi szervezetek vizsgálatai erős bizonyítékokat tártak fel arra, hogy Szlovákiában valószínűleg sok száz roma nőt tettek meddővé.

Amerikai, szlovák és cseh kutatók – akik a lap szerint a most beterjesztendő jelentést készítik – arra a következtetésre jutottak, hogy „egyes orvosok saját kezükbe vették a roma népesség-gyarapodás megfékezését ... és a hatóságok szemet hunynak e gyakorlat felett”.

A The Independent on Sunday cikkének szerzője – akinek saját jelentését kedden a BBC rádió is közli – személyesen találkozott Kelet-Szlovákiában egy roma asszonnyal, aki elmondta: tavaly áprilisban császármetszéssel ikreket szült, s amikor távozni készült a kórházból, az orvos bevitt hozzá egy formanyomtatványt, követelve, hogy írja azt alá. A nyomtatványból kiderült, hogy a műtét során sterilizálták az anyát, s utólag kérték aláírását az ezt tartalmazó zárójelentésre. A tudósító látta az eredeti kórházi jelentést, amelyben valóban szerepel az elvégzett sterilizációra vonatkozó orvosi kifejezés – áll a cikkben. A brit lap szerint a térség roma településeit járó kutatóknak és ügyvédeknek eddig 110 roma nő mondta azt, hogy akarata ellenére sterilizálták. Az egyik érintett kórház újszülött-osztályának főorvosa a lapnak nyilatkozva tagadta, hogy ott ilyesmi megtörtént volna.

A The Independent on Sunday szerint emberi jogi csoportok számos pert készítenek elő, és ha szlovákiai bíróságokon nem jutnak eredményre, európai jogi fórumok elé viszik az ügyeket – jelentette az MTI.

A Mount Everesten, egy majdnem 5500 méteres magasságban fekvő bázistáborban létesül a világ legmagasabban fekvő internetkávézója – adta hírül a The New York Times.

    A kezdeményezés a nepáli Tsering Gyaltsentől, a néhai Tenzing Norgay unokájától származik. Sir Edmund Hillaryvel együtt Norgaynak sikerült elsőként a világ legmagasabb, Csomolungma néven is ismert hegycsúcsának megmászása 1953-ban. A serpa tervét amerikai technikusok is segítik, akik drót nélküli távközési összeköttetést létesítenek a gleccseren fekvő, hegymászókat szolgáló bázistáborral.
    A kiberkávézó a tervek szerint a Mount Everest meghódításának 50. évfordulójára, májusra készül el. A berendezéseket repülőgépen Lukla városba, majd onnét jakháton előbb Namche Bazarba, majd a gleccseren fekvő bázistáborba szállítják.
    A költségek fedezése céljából a műholdtámogatású internetkávézót átalányáron bérbeadják majd a Himalája meghódítására induló expedícióknak, a hegymászószezonon kívül pedig egy isten háta mögötti iskola számára biztosít internetes összeköttetést a külvilággal.

A The New York Timesnak a nepáli–amerikai előkészületekről szóló beszámolója szerint a legnagyobb problémát eddig nem az iszonyatos távolság és a 13 órányi időeltérés, hanem a két világ közti kulturális szakadék áthidalása okozta. A nepáli főszervező, Gyaltsen például egyszer két napra váratlanul elérhetetlenné vált, s amikor előkerült, kiderült, hogy egy buddhista meditáción vett részt.
A világ legmagasabb hegyéről egyébként nem lesz olcsó mulatság elektronikus leveleket küldeni: az éghez legközelebbi kávézó formális tulajdonosa, a nepáli környezetvédelmi hatóság 2 és 5 ezer dollár közötti átalánydíjat szándékozik felszámítani az expedícióknak, amelyeknek a létszáma általában 5 és 20 fő között mozog. Igaz, a fejenkénti 65 ezer dolláros részvételi díjhoz képest ez nem tűnik túlzottan magas összegnek.