CyberPress.Sopron

Drágább a zöldség, mint az osztrák piacokon
 www.kisalfold.hu

 A magyarok vásárlóereje elmarad nyugati szomszédainkétól, a hazai zöldség-gyümölcs árak némelyike mégis magasabb, mint Ausztriában vagy Németországban.
  „ A soproni piacokon egyre kevesebb a vásárló, hónapok óta az egykori osztrák törzsvevõk is csak köszönni járnak ide" – mondták az árusok, akik szerint a tavalyi január-februári forgalomhoz viszonyítva mintegy ötven százalékkal csökkent a napi bevétel.
Ezen nincs mit csodálkozni: a magyar árak – mint az statisztikailag beigazolódott a német nagybani árakkal történt összehasonlítás során is – elérték, sõt számos esetben meghaladták a német és osztrák árakat.

Január harmadik hetében például a nagybani piaci átlagárak tanúsága szerint a németeknél a fejes káposzta 72 forint, az osztrákoknál 70 forint volt, a hazai káposzta 83 forintjával szemben. A németek nagybani piacán a narancs 174,50 forintba, az osztrákoknál 166 forintba, nálunk 207 forintba került. Szembetûnõ a különbség a német kígyóuborka 144 forintja és a hazai ár 374 forintja, a német paradicsom 210 forintos ára és a magyar nagybani piac 343 forintos ára között.

Burgonya, sárgarépa, banán: a kivételek
 Ami „nagyban" igaz, az természetesen érvényesül „kicsiben" is: Kismarton (Eisenstadt) belvárosának egyik üzletében a paradicsom kilója 479 forintnak megfelelõ euróba kerül; a hagymát 166, a káposztát 120, az uborkát 490, az almát 252, a narancsot meg éppenséggel 120 forintos szuperáron kínálják. A soproni belváros egyik boltjában viszont a paradicsom ára 599, a hagymáé 169, a káposztáé 129, az uborkáé 699, a narancsé 199 forintra kúszott fel. Ugyanebben az üzletben kapható volt alma 140-ért, de 470 forintért is. Ugyanakkor a burgonya, a sárgarépa és a banán esetében még mindig a soproni üzlet volt némileg olcsóbb.
A soproni piacon mindössze néhány elszánt árus várja a vásárlókat, de vevõ alig mutatkozik. A paradicsomot 700 forintért kínálják – magyar, teszik hozzá –, a ropogós paprika darabjáért 150 forintot kérnek, kilója lehet tehát ezer-néhányszáz forint. A sárgarépa és az alma 200 forintot kóstál, a gyökér 400-at. Az egyik osztrák nagykereskedelmi láncnál például a paradicsomot 470 forintért, a sárgarépát 118 forintért, a kaliforniai paprikát 450 forintért kínálják. Nem véletlen tehát, hogy a sógorok inkább otthon vásárolnak.

Ilyen rossz még nem volt
– Három éve folyamatosan csökken a forgalmam – mondja az egyik árus. – Több mint húsz éve ismerem az itteni viszonyokat, de ilyen rossz helyzet még sosem volt a vásárcsarnokban. Idén az eddigi árbevételem nem volt több, mint a tavalyi január-februárinak a fele...

Róma, 2003. február 12. MTI) - József Attila verseibõl jelent meg válogatás a milánói Mondadori Kiadó népszerû Paperback sorozatában, Bruck Edith Rómában élõ írónõ fordításában.
    A kötetet nagy sikerrel mutatták be a Római Magyar Akadémián. Giorgio Pressburger író, rendezõ, a budapesti Olasz Kultúrintzézet volt igazgatója elemezte a nagyszerû fordításokat, amelyekbõl néhányat Gianluca Foresi elõadómûvész szavalt el a közönségnek. Bruck Edith felevenítette a József Attiláról, Juditról és Flóráról õrzött személyes emlékeit, Nelo Risi költõ, filmrendezõ pedig a kiadó és a fordító merész vállalkozását méltatta.
    A bemutatón elhangzott: Márai Sándor regényeinek olaszországi sikere és Kertész Imre Nobel-díja egyaránt a magyar irodalom felé irányította az olasz olvasóközönség figyelmét.

2003-ban 6,1 milliárd forintra lehet pályázni a nemzeti kulturális alapprogramhoz, amelynek pályázati rendszere három új területtel bõvül az idén. Az NKA bevételének nagy részét a kulturális járulék jelenti, amit a kulturális termékeken kívül ma már egyes építkezések után is be kell fizetni.
 
A tavalyi ötmilliárd helyett az idén várhatóan 6,1 milliárd forintot oszt szét az NKA, de az összeg még emelkedhet – jelentette be nemrég Görgey Gábor kulturális miniszter. A korábbiakhoz képest három új területre lehet támogatást kapni: multimédiás alkotások létrehozására, a Millenáris Parkban megvalósítandó kulturális programokra, illetve pályázatot nyújthatnak be az internetes kulturális tartalomszolgáltatók is.

Az idén mintegy hétmilliárd forint bevételre számít a nemzeti kulturális alapprogram a kulturális járulékból – tudatta lapunkkal Perlik Pál, az NKA igazgatója. A befolyt összeg évente 15-20 százalékkal emelkedik, tavaly csaknem 5,7 milliárd forint gyûlt össze. Emellett eltörpülnek az alapprogram egyéb bevételei (szerzõi jogi bírság, kötbér), amelyek összességében nem érik el a 150 millió forintot. A reklámok után fizetendõ járulék adja a legnagyobb bevételi tételt: az idén másfél milliárd forintot fizettek be az alapprogramba ezen a címen.

A befolyt összeg hat (tavaly az új székház vásárlása miatt hét-nyolc) százalékából tartják fenn az intézményt, (vagyis mûködtetik a bizottságot, az állandó és ideiglenes szakmai kollégiumokat, valamint az adminisztrációt), 25 százaléka a miniszteri keret, a többit pedig az NKA szakmai kollégiumai pályázatok útján osztják szét.

Az NKA bizottsága osztja el a pályázati pénzeket az egyes kollégiumok között, és kijelöli az adott év prioritásait (például a millennium, az ifjúsági programok vagy a határon túli tevékenység támogatása). Az NKA-n belül tizenöt állandó és három-négy ideiglenes szakmai kollégium mûködik, a tagok az egyes kulturális területek neves szakértõi. Ezek a kollégiumok bírálják el a pályázatokat.

Az alapprogramhoz több mint tízezer pályázat érkezik évente, eddig összesen mintegy ötvenezer kérelmet támogattak több mint 27,5 milliárd forinttal. Tavaly például 11614 pályázat érkezett, amelyekben 14 milliárd forintot igényeltek, ebbõl 7204-et segítettek ötmilliárd forint értékben. Az esetenként odaítélt összeg 40 ezer forinttól százmillió forintig terjed, jellemzõen pár százezer forint.

A Nemzeti Kulturális Alapprogramot 1993-ban hozták létre Nemzeti Kulturális Alap néven. A kulturális terület már a hetvenes évektõl anyagi gondokkal küzdött, ezért szükség volt egy olyan intézményre, amely a költségvetéstõl független pénz fölött rendelkezik. Az 1993 áprilisától mûködõ állami pénzalap saját bevétele eleinte csak a kulturális termékek és szolgáltatások után befizetett 0,5-2 százalékos járulék volt, amelybõl az elsõ teljes évben, 1994-ben 660 millió forint folyt be. A járulékköteles termékek és szolgáltatások körét folyamatosan bõvítették az elmúlt években, a járulék felsõ határa pedig 25 százalékra emelkedett: ennyit a pornó- és erõszaktartalmú könyvek, filmek, játékok, telefonszolgáltatások után kell fizetni. Háromszázalékos a járulék például a képeslapokon, naptárakon, mûsoros videoszalagokon, egyes dísztárgyakon, ékszereken, de ugyanennyit kell fizetni kazetták, lemezek, CD-k kölcsönzésekor is. Kétszázalékos járulék terheli a hangfelvételeket, a film- és videovetítést, illetve -terjesztést, a vidámparki szórakoztatást, az országos rádió- és televíziómûsor-szolgáltatást. A legszélesebb körbe azok a termékek és szolgáltatások tartoznak, amelyek után egyszázalékos a kulturális járulék: faanyagú dísztárgyak, könyvek, újságok, térképek, katalógusok, szórólapok, nyomdaipari és híradástechnikai gépek, termékek. 2001 óta 0,2 százalékos járulékot kell fizetni egyes épületek (szállodák, kereskedelmi, ipari épületek, raktárak) kivitelezése után.

Perlik Pál szerint az európai uniós csatlakozással néhány elem valószínûleg változni fog, de egyelõre csak vizsgálják, hogyan hozhatók összhangba az unió elvárásai és a hazánkban kialakult gyakorlat.

Egy kormányhatározat után "átvilágították" az önkormányzatokat, s megállapították, hogy közel százezer rendeletet kell módosítani az EU-csatlakozásig. A csaknem 3200 helyhatóságnál, ha nem is gyorstalpaló megoldással, de szisztematikus munkával kell hozzálátni a munkához, amelyhez a Belügyminisztérium szakértõi segítséget ad.
A második félévtõl 600 önkormányzati tisztviselõ ülhet be az "iskolapadba", hogy megbirkózzon a paragrafusokkal.
Különösen a következõ területekre kell figyelni, hogy meglegyen a jogi harmónia az unióval: a munkaerõ szabad áramlása, a szociálpolitika, a versenyjog, az állami támogatások, az adózás, a környezetvédelem és a területfejlesztés.
 

A cikk folytatását a február 13-ai nyomtatott Magyar Hírlapban olvashatják...

Ezzel a címmel jelent meg tanulmánygyûjtemény az Akadémiai Kiadónál. A 770 oldalas kötetet a szerkesztô, Gazda István mutatta be tegnap Budapesten, a Litea irodalmi teázóban.

A fotókkal és ábrákkal illusztrált kötet egyaránt szól a drámaíró és mûfordító, a mûvész és bölcselô, az akadémikus és kollégiumi tanár, a vegyész és mûszaki alkotó, a közgazdász és erdész, a zeneelméleti tudós és az orvosló Bolyairól.

Bolyai Farkas különös gonddal nevelte és irányította a matematika felé 1802. december 15-én született János nevû fiát, akibôl minden idôk egyik legeredetibb gondolkodású matematikusa vált. Nemcsak a tudományra, de vívásra, hegedûjátékra, zenei ismeretekre is maga oktatta. János már négyéves korában felismerte a geometriai alakzatokat. 12 éves korában került a marosvásárhelyi kollégiumba, azonnal a negyedik osztályba. Bolyai János sokszor helyettesítette apját a matematikaórákon, s Farkas büszkén állapította meg, hogy ô már semmi újra nem tudja megtanítani fiát.A zseniális ifjút a bécsi Császári és Királyi Hadmérnöki Akadémián folytatott tanulmányai után 1823-ban a Temesvári Erôdítési Igazgatóságra nevezték ki, ahonnan ugyanabban az évben írta meg apjának világhír? levelét a nem euklideszi geometria felfedezésérôl. Az új geometriát 1826-ban németül összefoglalta, de mivel az elveszett, 1831-ben Appendix címmel latin nyelven jelentette meg, apja Tentamen címû, monumentális összefoglaló munkájának függelékeként.

A lengyel rendõrség a német rendõrséggel együttmûködve felszámolta az elsõ lengyelországi euróhamisító bandát. A titkos pénzhamisító nyomda egy Varsó környéki településen mûködött. Az üggyel összefüggésben egyelõre 12 személyt - 10 lengyelt és 2 ukránt - vettek õrizetbe. A banda felgöngyölítése több hónapot vett igénybe. A rendõrség indítványozta az ügyészségnek hat õrizetes letartóztatását; újabb õrizetbe vételek is várhatók. A titkos nyomdában becslések szerint 1,5 millió hamis eurót állítottak elõ a bûnözõk, akik között tapasztalt, börtönviselt pénzhamisítók is voltak. A rendkívül szakszerûen hamisított bankjegyeket Lengyelországban és Nyugat-Európában hozták forgalomba.

Az Axelero Internet úgy véli, a miniszterelnök keddi bejelentése az internetezés árának csökkenésérõl elõsegíti elõrejelzésük megvalósulását.

Ezek szerint megfelelõ piaci összefogással és kormányzati támogatással a netezõk száma Magyarországon 2005-re megduplázódhat, s elérheti a 3 milliót.

Medgyessy Péter miniszterelnök a Parlamentben országértékelõ beszédében bejelentette: a tervek szerint márciustól 25 százalékkal csökkennek az internetezés költségei. Ezen túlmenõen kilátásba helyzete a szélessávú internetelérési végpontok növelését is.
Az Axelero közleménye szerint a szélessávú internetezés elterjedése az információs társadalom építésének alapköve.

A szélessávú internetpenetráció Magyarországon 2002. végén 2 százalékos volt, ami megfelel a nyugat-európai trendeknek. Ugyanez az arány az Axelero elõfizetõi körében tavaly év végén 14 százalék volt, így ha 2003 decemberére 100 ezerre nõ a szélessávú internetelérési végpontok száma, akkor mind a növekedés dinamikája, mind a szélessávú internetpenetráció tekintetében felzárkózik Magyarország az európai élvonalhoz.

A Magyarországon használt széles sávú hálózat legnagyobb részét a hagyományos analóg vagy ISDN telefonvonalat gyors internetezésre alkalmas, nagy sávszélességûvé tevõ ADSL technológiával felépített (Asymmetric Digital Suscriber Line - aszimmetrikus digitális elõfizetõi vonal) vonal teszi ki.
Az Axelero becslése szerint Magyarországon jelenleg 1,5 millióan interneteznek, míg az otthoni és az üzleti elõfizetõk száma eléri a 300 ezret.

(MTI nyomán)

A parlament védelmi bizottságai tegnap elfogadták Ion Iliescu jelentését, amely esetleges Irak elleni háborúban történõ román részvételt teszi lehetõvé. Háború esetén Románia kész 278 katonát küldeni a Perzsa-öbölbe.

Négy katonai alegységgel, öszszesen 278 katonával – közöttük négy törzstiszttel – kész részt venni a román hadsereg egy esetleges Irak elleni háborúban. Bukarest katonai részvételérõl, valamint a román légtér átengedésérõl Ion Iliescu államfõ nyújtott be jelentést a parlament két házának védelmi bizottsága elé. A szakbizottságok tagjai tegnap hat ellenszavazat mellett elfogadták a beszámolót, amely részletesen leírja, hogy a román hadseregnek milyen nagyságú és összetételû egysége vethetõ be a Perzsa-öbölben adott esetben sorra kerülõ Irak-ellenes fegyveres akcióban.
Ioan Mircea Paºcu védelmi miniszter a bizottságok ülése után elmondta, a szaktárca által felajánlott 278 fõs katonai személyzet négy törzskari tisztbõl, a vegyi, biológiai és atomfegyverek következményeinek elhárítására kiképzett 70 fõs besztercei alakulatból, 25 fõs katonai rendõrségi szakaszból, egy harminctagú orvosi-egészségügyi alakulatból és egy 149 fõs mûszaki egységbõl áll. A miniszter tájékoztatása szerint a román alakulatok egy hónapos részvétele négymillió dollárba kerülne a szaktárcának. A parlamenti bizottságok azután foglaltak állást Románia esetleges háborús szerepvállalásáról, hogy a Legfelsõbb Védelmi Tanács hétfõi ülésén – amerikai kérésre – eldöntötte: az ország légtere átengedésével és a szükséges katonai infrastruktúrával járul hozzá az Egyesült Államok esetleges iraki offenzívájához. Ion Iliescu államfõ levelében leszögezte: a parlament kedvezõ válasza esetén Románia ismét bebizonyítaná, hogy elkötelezett híve a demokrácia értékei megóvásának és kiteljesítésének, ugyanakkor a katonai alakulatok számára „jelentõs tapasztalatszerzési lehetõségként” szolgálna a nemzetközi katonai struktúrákba történõ integráció során. A bizottságok együttes ülésén részt vevõ Mircea Geoanã külügyminiszter elismerését fejezte ki a politikai pártok képviselõinek „pozitív, felelõsségteljes hozzáállásáért”, akik szerinte belátták, hogy a legfelsõbb védelmi tanács „korrekt és egyértelmû” álláspontot fejtett ki katonai szövetségesei felkérésére. Mircea Geoanã elmondta, Románia külügyi politikája az iraki válság miatt kialakult nemzetközi helyzetben jelenleg hármas elvre épül. Eszerint Bukarest az Európai Unió és a NATO határozott fellépését, összetartó erejét, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa jelentõségét tekinti prioritásnak. „Nagyon fontos, hogy Európa egységes maradjon eme alapelvek mentén, valamint hogy az Észak-atlanti Szövetségen belüli nézetkülönbségeket a lehetõ leghamarabb orvosolni lehessen. Egyértelmû, hogy valamennyi ország azt szeretné, ha Irak esetében az ENSZ-fegyverzetellenõreinek New Yorkba való visszatérése után születne végsõ döntés” – hangoztatta a román külügyminiszter, majd kifejezte reményét, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa újabb határozatot fogad el az iraki kérdésben. Törökország hétfõi kérésének – amelyben Ankara a washingtoni szerzõdés 4. cikkelye alapján NATO-készenléti katonai terv kidolgozását kérte egy esetleges iraki háború esetére – megvétózására utalva Mircea Geoanã jogosnak és megalapozottnak nevezte a török fél kérését. A külügyminiszter szerint ha a NATO valamelyik szövetségesének biztonságát veszély fenyegeti, a szövetségnek kötelessége reagálni és biztosítani az illetõ állam azonnali védelmét.
Szabó Károly, a szenátus védelmi bizottságának tagja az esetleges iraki háború miatt a NATO tagállamai között kialakult nézeteltérésrõl a Krónikának kifejtette, az eltérõ véleményeknek végül mindenképpen konszenzushoz kell vezetniük. „A disputák, a franciák és a németek, illetve az amerikaiak közötti egyet nem értés amúgy nem veszélyezteti a NATO jövõjét. Az RMDSZ ugyanakkor elvben támogatja az Egyesült Államok terrorizmusellenes törekvéseit, az esetleges Irak elleni háború mikéntjéhez, a támadás idõpontjához ellenben nem kíván hozzászólni. Ebbe ugyanis még a román államnak sem sok beleszólása van” – nyilatkozta lapunknak Szabó Károly szenátor.

Rostás Szabolcs

Keszeli Ferenc
Negyven év óta egy jókora bombával harangozik a szlovákiai Privigyéhez csatolt falu kápolnájának sekrestyése.

A hetvenöt esztendôs harangozó harcias hangkeltô eszköze annak köszönhetô, hogy amikor a második világháború vége felé a falu fölött elhúzó három német repülô bombákat dobott le a közeli hegy lábánál elnyúló szántóföldre, a felázott, puha talajban egyik sem robbant fel. A helyi fiatalság azután rôzsét hordott a földbe fúródott bombákra, tüzet gyújtott fölöttük és messzirôl lesve várta a robbanásokat. A legnagyobb bomba bô két méter hosszú, fél méternyi átmérôj? volt, és amikor felrobbant, a légnyomástól még a hegyoldali fenyôk is derékba törtek. Kúpalakú csúcsa azonban épen maradt.

- Éppen a katlanunkba illene - merült fel az egyik suhancban a bomba ötlet, és társaival hazacipelte a súlyos acélkúpot. A "bombabimbó" tényleg jól passzolt az udvari t?zhelybe, amelyet általában disznóvágáskor használtak. Ebben a bombaüstben rotyogott aztán a hurkának való, meg a disznótoros kása, ebben melegítették nagymosáshoz a vizet és ôszi lekvárfôzések alkalmával is a bombamaradványban rotyogott a szilva.

Történt aztán egyszer, hogy eltörött a kápolna harangja. Leszerelték, de nem tellett új harangra, ám szerencsére valakinek eszébe jutott az üst. A tettet körültekintô hangpróba elôzte meg. Rákólintottak egy nagyot a kormos vasra, mely - kit?nô német hadiacél lévén - egészen elfogadható haranghangot adott. A zs?ri igent bólintott, mire fület és nyelvet hegesztettek a "bombabimbóra" és alkonyatkor már azzal kongatták össze a híveket a májusi litániára.

A bomba azóta is harangként szolgál és egyetlen arra járó idegen sem sejti, hogy harangszó helyett valójában bombaszót hall. Miért is hinné bárki, hiszen a történelem során harang és fegyver viszonya mindig fordítva volt: harang sosem készült fegyverbôl, viszont gyakran öntöttek harangból ágyút. Itt fordítva alakult, és önteni sem kellett: égi adományként érkezett a harang.

Az európai és az ázsiai kereskedelmi kapcsolatok erõsítése a legfontosabb célja a Budapesten márciusban megnyíló Asia Centernek. F Az intézmény azonban kulturális hidat is kíván teremteni a két térség között.

A centrum március hetedikétõl, nyitásának napjától nem csak nagykereskedelmi, hanem szórakoztató központ is lesz. Elsõdleges célpontja a magyar- és szomszédos országbeli kiskereskedõk lesznek, ám a magánembert is kiszolgálják majd. -Nemzetközi kereskedelmi centrum révén természetesen semmilyen korlátozást nem léptetünk életbe. Egyetlen feltételünk, hogy a kereskedõk nagykereskedõk legyenek. Az intézmény Magyarországon keresztül az Európai Unió felé is kaput kíván nyitni az ide települõ kereskedõknek. -A vasfüggöny lehullása után is megmaradt sok olyan kereskedelmi szál, ami Kínához és Vietnámhoz kötõdik. Sok diák és üzletember maradt azóta is Budapesten. A 46 milliárdos befektetéssel megépült centrum 1500 üzlettel várja majd a vásárlókat. 5000 új munkahelyet teremtett Budapesten. Megálmodói azonban nem egyszerûen üzletközpontot akakrtak létrehozni. Ezt bizonyítja az is, hogy az épületet a tér pszichológiájának nevezett, feng-shui elvekalapján építették, azaz harmóniát és nyugalmat sugároz minden betérõnek.