|
Elment egy európai ember Dr. Környei Attila emlékére
Dr. Környei Attila emlékére
1940. március 26-án született Gyõrött. Szülei a közeli Téten tanítottak, ott teremtettek otthont, nevelték két fiúgyermeküket. Környei Attila az evangélikus hagyományokban híres soproni Berzsenyi Dániel Gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait, kitûnõ eredménnyel. Tanulmányi versenyen elért helyezése alapján nyert felvételt az Eötvös Lóránd Tudományegyetemre, ahol 1963-ban magyar-történelem szakon tanári oklevelet szerzett. Már középiskolásként Csatkai Endre “tanítványai” közé tartozott. A modern mûvészetek iránti vonzódását bizonyítja Kassák Lajos avantgarde korszakáról írott diplomamunkája.  Életmûve részének tekinthetõ a Széchenyi-kultusz felélesztése. A Magyar Közlekedési Múzeum kezdeményezte nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum elõkészítésébe Környei Attila tevékenyen bekapcsolódott, a kastély mûemléki helyreállításában már múzeumi kiállítási szempontok is érvényre jutottak. Az emlékmúzeum állandó kiállítását Környei Attila szervezte az MTA Széchenyi-gyûteményébõl, a Közlekedési, a Vízügyi, a Soproni Múzeum és a Storno gyûjtemény anyagából. A kiállítás 1973-ban, Széchenyi István születésnapján nyílt meg, ezrek részvételével. Ez idõ óta igazgatója a múzeumnak. A magyar történettudomány és a magyar múzeumok történetében jelentõs eseménynek számított a múzeum megnyitása. Százezrek látogatták évente az elegánsan rendezett, európai színvonalú kiállítást és a cenki kriptában nyugvó Széchenyi István sírját. A nemzeti érzés erõsítését szolgálta a Széchenyi nevét viselõ brigádok kapcsolatának megszervezése, a Széchenyi életét és munkásságát bemutató vándorkiállítás összeállítása, melyet az ország több városában bemutattak. Meg kell állapítanunk, hogy a magyar múzeumok történetében egyedülálló volt az a magas színvonalon végzett közmûvelõdési munka, az ismeretterjesztés elméleti és gyakorlati összhangja, mely a múzeum köré szervezõdött baráti kör mûködésében megvalósult. A Széchenyi István Egyesület, névadója emlékhelyein tett kirándulásaival (pl. Vaskapu, Bécs-Döbling), a születésének és halálának évfordulóin tartott megemlékezéseivel, a háború elõtti Széchenyi-kultuszt tovább szélesítette, s ez napjainkig is töretlenül tart. Ugyanilyen fontos volt a népfõiskolai hagyomáynok felélesztése, melynek fõ szervezõje a Széchenyi Kör és Környei Attila volt. 1973-ban Summa cum laude doktori vizsgát tett az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen, kandidátusi disszertációját pedig 1987-ben védte meg az MTA doktori tanácsa elõtt. Számtalan tudományos cikke mellett Környei Attilát Széchenyi életmûve egy kötet összeállítására sarkallta, amely a 200. Születési évforduló tiszteletére 1991-ben, "Gróf Széchenyi István gondolatainak gyûjteménye” címmel jelent meg. Az újabb kiadáshoz Kosáry Domonkos az MTA elnöke írt bevezetõt 1998-ban. A válogatást végzõ Környei Attila máig idõszerû és tanulságos, iránymutató Széchenyi gondolatokat adott az olvasó kezébe. E kiemelkedõ, országra szóló eredmények mellett végezte a Soproni Múzeum igazgatását is, 1990 januárja óta. A két intézmény vezetése rendkívüli energiát igényelt. Múzeológusi, múzeumszervezõi és közmûvelõdési tevékenységéért számos elismerést kapott, 1991-ben a Magyar Köztársaság Középkeresztjének Polgári fokozatát vehette át - de meg kell említenünk a Soproni Múzeum közösségének adott Pro Urbe Sopron kitüntetést is, amelyet a múzeum nevében, 1992-ben vehetett át Környei Attila. Környei Attila elvesztése munkatársainak és barátainak mély megrendülést okoz. Emlékét szeretettel megõrizzük. |