|
Világnapok
Világnapok
"Kihagytuk" a Valentin-napot.
No, igen.
És még néhány "világnapot" azóta. Miután az év minden napja Valaminek
a napja, azért ember legyen a talpán, aki azt követni gyõzi. Mert, az még
csak hagyján, hogy semmiféle szemét vásárlásra senkit rávenni nem akartunk,
a rózsaszín Valentin-napi nagy-bóvli-vásárlások alkalmával. (Ugye, nem gondolják
komolyan, hogy a szeretet mértéke összefüggésben áll egyetlen (bármilyen)
napon történõ, többnyire szív alakú tárgy ajándékozásával, csak azért,
mert azt többen, és a Valentin nap környékén csaknem egyszerre, és egész nap
mondják?!!)
Viszont, kihagytuk például a Szép Beszéd Világnapját (is).
No, ugye. Ezt meg nem vette észre senki.
Pedig, azon a napon meg mi mindent vásárolhattunk volna!
Fonemikus jelekkel teli kiejtési szótárt! Retorika jegyzeteket!
Retorika!
Eredeti meghatározása szerint: "a nyilvános beszéd vagy szónoklat,
és az ezáltal történõ meggyõzés gyakorlati tudománya."
Hát, ez utóbbinak folyamatosan szenvedõ alanyai vagyunk...
"A retorika tanítómesterei (Cicero, Quintilianus, Tacitus) fogalmazták
meg fokozatosan azokat a szabályokat, törvényszerûségeket, amelyeket felhasználva
a beszélõ a hallgatóság akaratát, támogatását megnyerheti, és az általa
kívánatosnak tartott cselekvésre késztetheti."
Ez igen, emberek! Most tudatosult bennem, hogy mi akkor a Szép Beszéd
folyamatos ünnepét üljük, hiszen azt folyamatosan rajtunk gyakorolják,
meg mi is másokon.
Amúgy a retorika szóhoz, annak egy másik, pejoratív jelentése is hozzátapadt
(nem is értem, hogy hogyan?!!) : hangzatos szónokiasság. Ez már
akkor, így maga a valóságos fiesta!
No, azért egy-két ünneprontó is akad, mondjuk az a negyedikes, aki
az osztálytársát következetesen hülye b**inak titulálja, meg azok a valamiféle
fatális félreértés miatt képernyõre került kvázi-színészek, akik egyetlen
beszélgetõmûsorban több b*zdmeget mondanak, mint kötõszót.
Egyébként pedig, ha a Szép Beszédnek van világnapja, akkor biztosan
van az Igaz Beszédnek is. Az Igaz Beszéd Világnapján pedig, csak igazat
lenne szabad szólni. Ha az a nap létezne.
Abból gondolom, hogy talán mégsincs világnapja az Igaz Beszédnek, hogy
eddig egyetlen olyan napot sem éltem meg, amelyen valaki ne beszélt volna
mellé.
Olyat, amelyen az igen, igen lett volna, a nem pedig nem.
Amelyeken a szólót és a cselekvõt nem az (egyébként, ha jól sejtem,
nem kis összegekért kidolgozott) etikai kódexek elõírásai tartották vissza
attól, hogy relatív értékben mérje az igazságot, hanem az az etika, amely
a kódex létezése, kigondolása elõtt is mûködött, már ahol, és már akinél.
Különben lehet minden szakmának, minden rétegnek és minden korosztálynak,
minden tevékenységnek és minden szituációnak kidolgozott kódexe, akkor
ha a kérdésekre adott igenek és nemek valahogyan nem stimmelnek, egymással
és az – abszolút értékben kifejezett – igazsághoz képest. Csak
úgy magunktól, kódex nélkül, vagy avval együtt. Még törvényes, de nem biztos, hogy etikus - egyenes beszéd – az Igaz Beszédhez képest,
amelynek világnap kellene, de talán jobb lenne egy világhét, akár egy egész
világév, miért is ne egy egész világ-évtized?!.
Azt-hiszemek, talánok, valószínûk, elképzelhetõk, esetlegek, nem-is-tudomok,
majd-meglátjukok nélkül.
T.É.
|