|
“Az én erdőm - tele élettel” - Finn fényképek az Erdészeti Múzeumban
“Egy erdei kirándulás olyan, mint egy előadás a természet nagy auditóriumában…a laikust is megtanítja észrevenni és megérteni azokat a természeti jelenségeket, amelyek az iskolai évek után ismétlés híján a tudatalatti útvesztőibe szivárogtak, ahonnan aztán az erdei ösvényen lépkedve úgy csörgedeztek elő, mint a csermely a tavaszi homokos parton.” – tanítja A természetjárók könyve 1947-ből.  A tárlat, a tavaly szeptemberben megjelent Lasse Lehtinnen által írt, és Hannu Hantula, valamint Lassi Rautiainen fényképeivel illusztrált könyvben megjelenteken alapul. A kiállítást, akárcsak a finn erdőgazdaságot és faipart bemutató könyvet a Finn Erdő Alapítvány támogatta, kinek segítségével a vándorkiállítás London, Berlin, Hága és Peking után Magyarországra, azon belül Sopronba is elkerült. 
Anne Saloranta, külügyi államtitkár Lomniczi Gergő tolács társaságában Az erdő, a finnek számára a nemzeti identitás része, sok művész ihletének forrása. – vallotta nyitóbeszédében Anne Saloranta, külügyi államtitkár. A művészetben az erdőt gyakran anyaölhöz hasonlítják, ahová a veszélyek elől, vagy a bánattól megtörve menekülni lehet. A finn irodalomban az erdőnek jelentős szerepe van. Az erdőt és a fákat ábrázolja nemzeti eposzok, a Kalevala is, amelyet a nemzedékről nemzedékre hagyományozódott runókból állítottak össze. Nemzeti írójuk, Aleksis Kivi fő művében, a Hét testvérben hét árván maradt fiatalemberről ír, akik ifjúságukat az erdőben kóborolva, vadászgatva töltik, ahova gondolatban később is gyakran visszatérnek.   |