Rovat: Lapszemle
2003. március 07., péntek 10:39
Lapszemle - 2003. március 7.
Göncz Árpád: Nobel-békedíjat érdemel az EU
Nobel-békedíjra javasolta az Európai Uniót Göncz Árpád. A Norvég Akadémiának
január végén küldött levél tegnap került nyilvánosságra. Erről és hazánk
uniós esélyeiről az EU KK csütörtöki rendezvényén beszélgettünk a volt
köztársasági elnökkel.
Hatvanmilliós könyves támogatás Jó jel, hogy hitelképesek a kiadók, kereskedők NSZ • 2003. március 7. • Szerző: V. Gy. www.nol.hu Hatvanmilliós kamattámogatással, 852 millió forint hitelhez jut az idén 33 könyvkiadó és kereskedő cég a kulturális tárca és a Kereskedelmi és Hitelbank könyvszakmai hitelprogramja révén – jelentették be tegnap a pesti Helikon Könyvesházban rendezett tájékoztatón, miután a tárca és a bank képviselői aláírták az erről szóló megállapodást. A kamattámogatással segített hitelre hét éve a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete (MKKE) tett javaslatot, amelyet támogatott az akkori kulturális miniszter, Magyar Bálint. Első alkalommal 22 milliós tárcatámogatást kaptak a hitelt kérő könyvszakmai vállalatok, tavaly már 32 milliót, amely 385 millió forint forgóeszközhitel felvételét, és ennek révén mintegy egymilliárd forint értékű könyv piaci megjelenését segítette. Az idén mindez a duplájára nő – mondta Vass Lajos, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) közigazgatási államtitkára. Diósi László, a K & H Bank vezérigazgató-helyettese elmondta, a könyvszakmai hitelprogram keretében a hét év alatt összesen 3,2 milliárd forintot folyósítottak. Bart István, az MKKE elnöke a konstrukciót és a felvett hitelek bővülését a hazai könyvszakma konszolidációjaként értékelte. – Hét éve még nem volt bank, amelyik hitelt adott volna egy hazai könyves cégnek. A könyvszakma súlyos pénzügyi gondokkal küszködött, a visszafizetésre aligha volt remény – jegyezte meg, hozzátéve: a könyveseknek manapság áthidaló forgóeszközhitelre van szükségük. A hitelt – cégtől függően – 11-14 százalékos kamatra folyósítja a K
& H, amelynek ötven százalékára ad a NKÖM támogatást. Erre az idén
33 cég nyújtott be pályázatot, amelyet szakmai zsűri bírált el. A tájékoztatón
elhangzottak szerint a kulturális szempontból értékes és egyben jól eladható
könyvek kiadására vonatkozó hitelfelvételt támogatták, és valamennyi pályázó
nyert. Ezután nyolc napon belül sor kerül a banki hitelbírálatokra is.
Az egyik könyves cég vezetője megjegyezte: a könyvszakmában a 14 százalékos
hitel – még a minisztériumi kamattérítés mellett is – igen magasnak számít,
ezért reméli, valamennyi pályázónak az alsó határhoz közeli kamatot kell
majd fizetnie. Megtudtuk, a kamattámogatásos hitelek az idén több mint
kétmilliárdos könyvforgalmat segítenek elő, ez az éves könyvforgalom mintegy
5 százaléka.
Mégis lesz ARC óriásplakát-kiállítás NOL • 2003. március 5. 14:59 ww.nol.hu Hozzájárult a fővárosi városképvédelmi bizottság szocialista és szabad demokrata többsége szerdán ahhoz, hogy a Miniszterelnöki Hivatal kérelmére március 13. és 16. között a Hősök terén fotókiállítást tartsanak, illetve, hogy az ARC Kft. augusztusban a Felvonulási téren pedig óriásplakát-kiállítást rendezzen. Korábban a testület elutasította mindkét kérelmet, mert azon az ülésen nem vett részt három SZDSZ-es tag, így az ellenzékiek többségbe kerültek. A bizottság koalíciós többsége érdemi indokolás nélkül járult hozzá az ARC Kft. megismételt kérelmére ahhoz, hogy augusztus 24-től egy hónapon át óriásplakát-kiállítást tartsanak a Felvonulási téren. A rendezvényhez a cég ingyen kapta a közterületet, a büfé által elfoglalt területért viszont fizetniük kell. A bizottság koalíciós többsége a Miniszterelnöki Hivatal ismételt kérelmére ugyancsak megszavazta azt is, hogy március 13-16. között a Hősök terén ingyenes fotókiállítás lehessen 20 installációval. Marsi Péter Pál (MIÉP) és Horváth Sándor, a főpolgármesteri hivatal alosztályvezetője jelezte, hogy a március 15-én a Hősök terére MIÉP politikai rendezvényt jelentett be, amelyet a rendőrség tudomásul vett. A többség azonban Tisza Zoltán városházi PR-irodavezető tájékoztatására a fotókiállításnak zöld utat adott. Az irodavezető szerint a fotókiállítás kezdeményezői jelentkeztek előbb a terület használatáért. Marsi Péter Pál közölte, hogy a párt már hónapokkal ezelőtt értesítette a rendőrséget a március 15-i hagyományos rendezvényükről, amelyhez - politikai eseményről lévén szó - nem kell engedélyt kérniük senkitől. Egyelőre nem rendelkezik közterület-használati engedéllyel az a cég, amely a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából szervezi annak a dunai pontonhídnak a létesítését, amely március 13-17. között lesz a Parlament előtt a vízen. A cég képviselője közölte, hogy az engedélyezési eljárás folyamatban van. Az illetékes a projekt költségeiről nem adhatott felvilágosítást. Németh Zoltán (Fidesz) alelnök megjegyzésére, miszerint szerződés nélkül
zajlik a közpénzekből megvalósuló projekt, a cég megbízottja nem kívánt
válaszolni.
National Geographic: indul a magyar kiadás www.gondola.hu-MTI Magyar nyelven is kapható péntektől a National Geographic magazin, amelynek előfizetői példányai a napokban már megérkeztek az olvasókhoz - hangzott el a lapot bemutató csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatón. A National Geographic Society (NGS) hivatalos lapjának magyar változatát opcionális licencszerződés alapján készíti a Sanoma Budapest Kiadói Rt.; a felek öt évre szóló megállapodása - amennyiben egyikük sem emel kifogást ez ellen - lejáratkor újabb fél évtizeddel automatikusan meghosszabbodik. Az Egyesült Államokban 1885 óta megjelenő lap első idegen nyelvű változata
nyolc évvel ezelőtt, japánul készült. Azóta - beleértve a magyart is -
22 nyelven, összesen havi tízmillió példányban jut el az olvasókhoz a magazin,
amely az NGS tervei szerint az idén már oroszul és románul is olvasható
lesz.
A sajtótájékoztatón elhangzott az is: az induláskor 18.300 előfizetője
van a National Geographic magazinnak, s ezzel első a magyarországi havilap-piacon.
Az előfizetők az első évben bevezető áron kapják a lapot, amelynek tartalma
10-25 százalékban Magyarországon készül.
Készül az ojtozi világháborús emlékmű http://www.3szek.ro/ A majdani ojtozi világháborús emlékmű kicsinyített mását Kelemen Dénes
ny. tanító lapunk találkozóján nyújtotta át Sylvester Lajosnak. A talapzattal
együtt közel öt méter magas, fából faragott emlékművet Kelemen Dénes fiaival
együtt fogja elkészíteni. Egy hármas halomra helyezik a magyar szimbólumokkal
feldíszített, kettétört székely kaput. Az egykori ojtozi kaszárnya előtt
álló székely kapuból is beleépítenek a restaurálás során megmaradt darabokat.
A térplasztikai alkotás elé kerülő nyolc sziklatömbre vésik majd fel tájegységek
szerint az ojtozi áttörésben elesett katonahősök nevét. Eredetileg augusztusban
szerették volna felavatni, de rajtuk kívül álló okok miatt szeptember 15-e
körül fogják felállítani az ojtozi temetőben. Kelemen Dénes már régebb
megkezdte gyűjteni az ojtozi hősök nevét, de mivel úgy érzi, a kétszázharminc
hősi halott nevét tartalmazó lajstrom nem teljes, arra kéri mindazokat,
akiknek családjában volt az ojtozi áttörésben elesett katona, írják vagy
telefonálják meg adatait címére: Kelemen Dénes ny. tanító, 4081 Ghelinta
— Gelence, Kicsi utca 588. szám, telefonos fax: 345 028. (Iochom)
Nem árt a net a hagyományos médiának www.magyarhirlap.hu Az internetezők több mint felével előfordult már, hogy online kereséssel
próbált meg plusz információkhoz jutni azok után, hogy valamilyen, tévében,
rádióban, újságban megjelent hír felkeltette érdeklődését – állítja az
NRC Piackutató Kft. és a TNS frissen megjelent tanulmánya, amely a magyar
internetezési szokások változását kutatta.
Egyre inkább lehet beszélni az egyes médiumok közötti munkamegosztásról,
azaz az információáramlás hagyományos (offline) módozatai is számos módon
befolyásolják az internetezési szokásokat. Az internet mellett így a televíziók
és a különböző újságokban megjelenő hirdetések és információk a figyelemfelkeltés
legfontosabb forrásai. A kapcsolat fordítva is működik, a döntően egyirányú
kommunikációt biztosító hagyományos médiumoknál a további információgyűjtéssel
kapcsolatban immáron mindennapos jelenséggé vált az interneten keresztüli
"folytatás”. Az internetezők 56 százalékával előfordult már, hogy konkrét,
megadott weboldalak hiányában online kereséssel próbált meg plusz információkhoz
jutni azok után, hogy valamilyen, tévében, rádióban, újságban megjelenő
hír felkeltette érdeklődését. A kérdőívet kitöltők 44 százalékával előfordult
már, hogy az interneten megjelenő részletes információknak valamilyen hagyományos
médiumban megjelenő hirdetéssel, reklámmal kapcsolatban nézett utána.
Meixner Zoltán
Európa-híd épül a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából www.hirtv.net Európa-hídat épít a Miniszterelnöki hivatal megbízásából a Honvédség
a Kossuth tér és a Batthyány tér közé. A pontonhíd egyrészt a március 15-i
nemzeti ünnepélyek színhelye lesz, másrészt pedig a EU-csatlakozási kampány
megnyitójaként is szerepel.
Lucian Boia Románok és idegenek (részletek) Elfogadás, visszautasítás Kevés európai népnek volt annyi dolga idegenekkel, mint a románoknak. Az övezetet hol egyik, hol másik hatalom uralta, civilizációs modellek váltották egymást, és a zömmel románok által lakott területen a lehető legkülönbözőbb népek telepedtek meg. Az alapvető ellentmondás abban van, hogy az idegenek szakadatlan áradata olyan társadalmat érintett, amely még nem is olyan régen uralkodóan rurális, bezárkózásra hajlamos volt. Az idegenekkel való kapcsolat és az idegen civilizáció hatása egy elit rétegre szorítkozott, aminek következtében ez még inkább elkülönült a lakosság zömétől. A ,,mások" iránti nyitottság állandó közönnyel fonódott össze, mely a román civilizáció mélyrétegeiből tört fel: ebből adódik az elfogadás-visszautasítás végtelen folyamatának ellentmondásos jellege. A román ember meggyőződése, hogy pozitívan viszonyul az idegenekhez. Senki sem jobb indulatú, barátságosabb és vendégszeretőbb nála. Ami jórészt igaz. Csakhogy az ilyen magatartás nem kizárólag a románságra jellemző, hanem általában a hagyományos közösségekre. A falusi ember mindenütt vendégszeretőbb a városinál. Az idegent (de a románt is) nagyobb figyelemmel és melegebben fogadják, ha egy moldvai vagy máramarosi faluba megy, mint ha Bukarestbe érkezik, és belevész a nagyvárosi névtelen tömegbe (bár még itt is megmaradt valami a hagyományos és keleti szívélyességből; egy idegennek megvan minden esélye arra, hogy jobb fogadtatásban részesüljön Románia fővárosában, nagyobb figyelmesség övezze, mint ahogy ő teszi azt nála otthon). De a ,,kivételezett" bánásmód, ami az idegennek kijár, mindenekelőtt az idegenséget hangsúlyozza. A hagyományos közösség jóindulatú a másikkal szemben, de távolságtartó is marad. A román képzeletben az idegen erényeivel és hibáival (főleg hibáival!) együtt er?sen a másság jegyeit viseli. Adott esetben őt hibáztatják minden rosszért, amit a románok elszenvedtek. Az az állapot, melyben ma Románia van, a történelmi lemaradottság főleg az idegeneknek köszönhető; a sok invázió nélkül, a törökök, oroszok, magyarok s az összes többi nélkül Románia virágzó ország lenne (ami jót átvettek az idegenektől, afölött hamar átsuhannak, mint ahogy afölött is, hogy a románok maguk is ártottak maguknak, anélkül, hogy idegen ,,támogatásra" lett volna feltétlenül szükségük). A kommunizmus felerősítette a román—idegen ellentétet. Először elszakította a románságot a Nyugattól, majd az egész világtól. A ,,külföld" fogalma mitikus értelmet kapott, minél negatívabb volt a hivatalos propagandában, annál pozitívabb a románok bőségre áhítozó álmaiban. A kommunizmus előtt a Nyugattal való kapcsolat egy elitnek járt ki, amelynek pontos támpontja volt (Párizs), és kifinomult volt az ízlése. A kommunizmusban egyrészt a propaganda mérgező hatására, másrészt a románság kielégületlensége miatt a külföld (idegenség)* képe ,,demokratizálódott", nemzeti rögeszmévé lett. Külföld egy halomba hányva: minden ,,Nyugatot" jelentett a mindentől megfosztott románság számára (még az idegen diákok is, akik többnyire a harmadik világból jöttek — sok arab, de nem a leggazdagabb arab országokból —, néhány dollárjukkal titokzatos és tiltott világ hírnökei voltak). S így degradálódott a fogalom. A románok boldogak voltak, ha ,,csomagot" kaptak külföldről, többnyire ,,second hand", de másfajta (mindenképpen vonzóbb, mint az elnyűtt, uniformizált kommunista konfekció) ruhaneműt. A kávé, a cigaretta, a szappan is a románok által kitartóan hajszolt külföldi termék volt. A románság zöme számára — maréknyi ,,régi vágású" értelmiségit leszámítva — ezek az apróságok (amelyek, igaz, hogy elviselhetőbbé teszik az életet) megelőzték az alapvető nyugati értékeket. A kommunizmusból való kilábalás után a külföldiekkel való kapcsolatok közvetlenebbek és gyakoribbak lettek, de drámai mélységükből nem veszítettek. Szegénységükben a románok mellőzötteknek érzik magukat. A frusztráltság, az óriási frusztráltság érzete az, ami jelenlegi életérzésüket leginkább meghatározza. S emiatt a Nyugat továbbra is vonz és taszít. Hosszú út vezet még oda, hogy a románok ugyanazzal a távolságtartással (vagy közönnyel) nézzenek a nyugatiakra, mint amilyennel amazok rájuk. Egyelőre a külföld pszichodrámája folytatódik Romániában. A ,,külföldi idegenek" kategóriáját megduplázza a ,,belső idegenek" kategóriája. Románia az az ország, amelynek nem sikerült, de tulajdonképpen nem is volt rá ideje és eszköze, hogy asszimilálja vagy legalább integrálja kisebbségeit. Hogy asszimilálhatná a magyarokat, akik nemrégem még az uralkodó elem szerepét játszották a románokkal való viszonyban? Miként asszimilálhatná a zsidókat, akik maguk is egy zárt közösséget alkotnak, és a románokhoz képest általában magasabb gazdasági és kulturális szinten vannak? Miként asszimilálhatná a cigányokat, akik a maguk külön világában élnek? Románia nem Franciaország! Még csak nem is Magyarország, amely jól integrálta a zsidókat, és sikerült asszimilálnia a németeket. A kisebbségit a románok először is idegenként érzékelték, mielőtt a román nemzet tagjának vagy román polgárnak tartották volna. Ez a konfrontáció a két világháború közötti id?szakban felfokozódott, amikor Románia területének megkétszereződése folytán egyik napról a másikra kisebbségek szinte végtelen halmazával találta magát szemben. De ma is, amikor a kisebbségek aránya csökkent, s történtek lépések az integrálás felé, a kisebbségieket a többségi románság nem tartja igazi románoknak. Hogy mondhatná az ember egy magyarra, hogy román? Vagy egy cigányra? A magyar az magyar, a cigány meg cigány! Idegenekt?l ellepett ország, ez Románia, s ebből adódnak mindenféle komplexusok és érzékenységek. (…) A magyarok A román—magyar ellenséges érzület kettős frusztrációból táplálkozik. Először is 1918-ig az erdélyi románokat eléggé lenézték a magyarok. Nagy többségben parasztok voltak, városi és értelmiségi nagyon kevés volt közöttük, a magyarok alkották az uralkodó osztályt. 1918 után a szerepek felcserél?dtek. ,,Urakból" a magyarok ,,alattvalók" lettek. Aggasztja ?ket folyamatos számbeli apadásuk is Erdélyben. A 20. század elején a magyarul beszél?k száma szinte egyharmadot tett ki, ma már kevesebb egynegyednél. A városokban többségben voltak, ma kisebbségbe kerültek városon is. Nagy-Magyarország megpróbálta beolvasztani az erdélyi románságot a magyar nemzetbe. A románok viszont románok maradtak, Bukarestet választották Budapest helyett. Ma a helyzet hasonló a magyarokkal. Melyik nemzethez tartoznak az erdélyi magyarok: a román nemzethez vagy a magyar nemzethez? Hivatalosan a román nemzethez, de hasonlóan a románokhoz, akik annak idején Bukarest felé tekintettek, ők is Budapest felé néznek (különbség azért, hogy a románok többségben voltak, a magyarok pedig kisebbségben vannak). Céljuk az, hogy minél több nyelvi, kulturális és adminisztratív engedményt vívjanak ki egy minél decentralizáltabb politikai rendszerben (pontosan a fordítottja ez a román központosítási hagyománynak és az ,,egységes nemzetállamnak"). Egy autonóm Erdély (amelyben a magyarok aránya más volna, mint beleveszve Románia egészébe) szóba sem jöhet (legalábbis a jelenlegi kontextusban). Erdély keleti részében a két magyar többségű megye autonómiáját sem fogadnák el a románok; ez egyébként a magyaroknak sem volna nagyon előnyös, mert elválasztanák őket egymástól. Úgyhogy a magyarok főleg a minél hangsúlyosabb adminisztrációs decentralizációt erőltetik, társítva a magyar nyelv hivatalos használatával a román mellett azokban az övezetkben és helységekben, ahol jelentős a számarányuk. Kényes kérdésnek bizonyult a magyar egyetem kérdése (máig is megoldatlan). A magyaroknak teljes rendszerük működik az egyetem előtti oktatásban, de úgy vélik, hogy mivel adófizető polgárok, mint bárki más, joguk van magyar állami egyetemhez. A románok ezt nem nézik jó szemmel. Romániában a hivatalos nyelv a román. Egy ilyen egyetem megkérdőjelezné magát a ,,nemzetállam" filozófiáját, s végül egy kulturális ,,apartheid"-ot teremtene — a román álláspont szerint. Az ajánlatos kompromisszumos megoldás egy multikulturális egyetem lenne, ahol magyarul, németül folyna az oktatás, de románul is… A románoknak az az érzésük, hogy a magyarok vezetői kimondottan a maguk etnikumának kérdéseivel foglalkoznak, az országéival kevésbé, s ha megoldódnának jelenlegi követeléseik, ezeket mások követnék, a végtelenségig. A romániai magyaroknak és magyarországi testvéreiknek zavaros célokat tulajdonítanak Erdéllyel kapcsolatban. Magyarországon is — akárcsak Romániában — vannak szélsőséges nacionalisták. Hallani lehet időnként Nagy-Magyarországról vagy sajnálkozást a határon kívüli magyarok sorsán. Mindezt azonban eltúlozták a román nacionalisták és az 1996-ig hatalmon lévő kormányok is bizonyos momentumokban (a ,,magyar veszély" hathatós választási szlogennek bizonyult). Egyesek számára az is gyanúsnak tűnik, hogy magyarországi üzletemberek megállnak és befektetnek Erdélyben, nem kelnek át a hegyeken a többi román tartomány felé. Tény, hogy Magyarországnak van vonzása, s nem csupán az erdélyi magyarság, de a románok számára is a nyugati határ mentén. A magyarázat egyszerű: Magyarország minden téren jobban áll, mint Románia. Nem az ő hibája! De ettől Románia széteséséig hosszú az út. A dolgok viszont mintha kezdenének rendeződni. Románia és Magyarország között a kapcsolat inkább jónak mondható. Román—magyar megbékélés a cél a francia—német modell szerint; még messze van ez, de az első lépéseket megtették. Mindenképpen a dolgok elsimítása a tendencia, és nem a konfliktus. Európa nyugodt lehet: Erdély nem fenyeget azzal, hogy egy Koszovóvá vagy Boszniává váljék. Az európai integráció sok mindent megold. A határok légiessé válásával az erdélyi magyarok sokkal közelebb kerülnek a magyarországiakhoz, anélkül, hogy ezzel veszélyeztetve lenne Románia egysége. Ha az európai terv sikerül, megoldódik a kisebbségek kérdése is. Az egyesült Európában már senki sem lesz többségi, a kisebbségek konföderációja valósul meg. Kántor Erzsébet fordítása * A ,,strainatate" egyaránt jelenthet külföldet és idegenséget (ford.) |