|
Micsoda pontyok! Augusztusi Horgász Hírek
Havonta kívánok ezen a helyen beszámolni a horgászatra érzékenyek
részére a Magyar Horgászban közölt érdekesebb eseményekrõl. Ezen
túlmenõen, ha valamelyik kedves horgász társnak lenne mondanivalója
nyugodtan keressen meg emailen és szívesen megjelentetjük írását vagy
fényképét illetve mindkettõt. Segítsetek kedves horgásztársak
változatosabbá tenni ezt a rovatot!
KÉREM FOLYAMATOSAN FIGYELNI EZT AZ OLDALT, MERT A CIKKEK EGYMÁS UTÁN KERÜLNEK RÁ, AHOGY IDõM ENGEDI. A tatai Derítõ tóból került ki az e havi rekordlistás ponty. Súlya 14,65kg, melyet Mányi Szabó Pál tatabányai horgász 3 szem csemege kukoricával tévesztett meg. Április 19-én délelõtt 11 órakor 0,25-ös fonott zsinórral vetette be horgát a szerencsés horgász és az akadós terepen 25 perces fárasztás után segítette partra a szép halat.
Nagy Kálmán fehérgyarmati horgász 13,85kg-os (110/60) csukát csalt horogra. Április 25-én reggel még nem gondolta a ravasz csuka, hogy Szamosújlak térségében a Holt Szamoson életének utolsó vadászatát tartja. 0,36-os zsinórra szerelt horogra került a dévér csali és az esõs idõben a 60 cm-es vízben a csónak elõtt rabló hal lett a célpont. Nem is tudott ellenállni az étvágygerjesztõ csalinak és ez lett a veszte. Tíz perc alatt hagyta magát megszákolni, bár a csónakban kiadta utolsó mérgét és szétszakította a szákot.
Döme Gábor számol be érdekes írásban hogyan is sikerült nyurga pontyokat fogni rakóssal. Barátja is meglepõdött, amikor nyurga pontyra hívta horgászni rakós bottal három tagra gumizva. A víz akadály mentes volt, így nem volt lehetetlen türelmes fárasztással a csupa izom halak fárasztása sem. 11 m-es rakós botokat állítottak össze jól megválasztott gumizással, három tag gumizása is megoldható. 1,4 mm-es gumikat raktak a botokba, melyek hossza alap állapotban 2-2,3 m, a botba belehúzva viszont elég keménynek és rugalmatlannak tûnt. A próba azt mutatta, hogy 7-8 m re is ki lehetett húzni nem túlzottan erõltetve. A harmadik tagban a gumit egy speciális létrával akasztották meg, abban úgy fekszik fel, hogy azt garantáltan nem sérti meg. A gumis spiccvég egyik végébe kötik a gumit, a másikba a zsinórt. A vastag gumi miatt a normál és kicsi spiccvégek alkalmatlanok. Fõzsinór 0,16-os az elõke 0,14-es volt, a horog 16-os. A vízmélység 2,7m volt, ehhez a 2gr-os úszó megfelelõnek bizonyult. A boton a zsinór 3,2m volt, pont három tagra lehetett kényelmesen rövidíteni. Már 10 óra volt, mikor beetettek és horgászni kezdtek. Alapetetéshez fejenként 2kg ponty etetõanyagot használtak, a késõbbiek során már csak konzerv kukoricát és csontkukacot lõttek a helyekre. Nem indult eseménydúsan a horgászat, hiszen az elsõ két órában csak egy kárászt fogtak. Bõven lõtték be a csontit meg a kukoricát, így bár kissé csüggedten, de reménykedve várták a nyurgák megjelenését. Nagyon fülledt meleg idõ volt tükörsima vízzel. Nyílván valami oka lehetett, hogy egy ilyen intenzíven etetett helyen sem eszik a hal, nincs étvágya. Két óra után még finomítottak a szerelésen, a 0,14-es elõkét 0,10-re cserélték és a 10-es horgot 16-ra. A horogra 4-5 szem csonti fért csak rá és a pirosakból választottak. Megjelentek az elsõ buborékok is és szép lassan elmerült az úszó. A bot megemelése után mintha elakadás lett volna ami aztán beindult. Húzott mint a gõzmozdony és a gumi csak nyúlt úgy hogy utána kellet menni. Végre megfordult és az ellenkezõ irányba kezdett rohanni. A gumi jól dolgozott és a hal kirohanásain is lehetett érezni, hogy már fárad. Feljött a felszín közelébe és pipáltatás után már hamar a szákban találta magát. Gyönyörû volt a hal hibátlan pikkelyzetével szép sárga színével, arányos testével. 40cm hosszú volt és kb. 1,3kg-ot nyomott. Kettõ és egynegyed órával az etetés után érkezett meg az elsõ nyurga. A túrások számának szaporodása jelezte, hogy több is megérkezett az etetésre. Nem sokkal késõbb a barátja is megkezdte birkózását az elsõ érdeklõdõvel. Ügyesen fárasztotta a jövevényt és hamar szákba került nála is az elsõ nyurgaponty. Ezután fél óra alatt egyikük a hat megakasztott halból négyet megfogott, a másik kettõbõl kiakadt a horog. Barátja négy akasztásból hármat fogott meg egy kicsit erõsebb szereléssel. A legnagyobb nyurga 2,4kg volt. A pontyok amilyen hírtelen megérkeztek olyan gyorsan el is távoztak. A három óra alatt elfogyott 1,5 liter csonti és két doboz kukorica, na meg a 2kg etetõanyag. Azon a napon a többi horgász nem fogott pontyot, tehát a módszer sikeresnek mondható.
A tavaszi ívási idõszakban Tihany keleti partja mellett raktak le 1200 borókafészket és 50 új, keretes mûanyag süllõfészket. A süllõk elõbb kezdtek el ívni az új fészekre ívni, mint a hagyományosra. Keretenként tökéletes elosztásban 45-55 ezer ikrát számoltak össze. Érlelés után a marcali ülepítõ tóba szállított kísérleti keretekbõl a Balatonba telepített kis süllõ ellenõrizve 25000 db/keret volt. A balatoni fogas állománya mindig a Magyar Tenger központi kérdése volt. A süllõt gyakran tizedelte jelentõs pusztulás, de szerencsére mindig voltak olyan lelkes és ügyes emberek, akik igyekeztek a süllõ állományát feljavítani. A fészekre ívatás és védett helyen való érlelés kidolgozása Purgly Árpád és Lukács Károly nevéhez fûzõdik. Ezt fejlesztették tovább Entz Béla és Woynarovits Elek a permetkamrás ikraérlelés módszerével. Csak ezzel a módszerrel lehetett az 1965-ös pusztulást pótolni és fenntartani a Balaton csúcsragadozójának populációját. A munka õsszel kezdõdik a tartások kõrakással történõ rendbetételével. A fészekre ívatás alapja a kilométernyi kötélre kötött borókacsokrok sora volt. A halászok másnaponként felmossák a fészkeket, mivel azok bekerülnek az iszapba. Nehéz munka, de jó rajtuk a tapadás és a süllõk is kedvelik. A felszedett ikrával teli borókákat védett tavakba szállítják. Mindeközben rengeteg ikra elpusztul. Emellett évente 11000 db borókabokrot kell kivágni és sok egyéb járulékos költséget kellet viselni. Csapó István fejébe vette, hogy a régi módszer gyenge pontjait kiküszöböli. Jól ismerte a régi módszert és úgy érezte segíteni kell a süllõ szaporítását. Az elsõ feladat volt a boróka bokrok helyettesítése olyan anyaggal amire a süllõ szívesen leív, jól tapad rá az ikra és több éven át felhasználható. Sokféle anyaggal kísérletezve végre rátalált a megfelelõ mûanyag szálakra. Ezután a keretet kellett megtervezni, amire a mûanyag szálakat fûzik. A keret nem süllyedhet az iszapba, nem mozdulhat el a fenéken, az ikrarakáshoz optimális méretû, újra felhasználható és jól szállítható legyen. Sok kísérletezés után megszületett az ezidáig legmegfelelõbb típus.
Ezek után az elöregedett permetkamrán kellet javítani. A parti létesítmény helyett egy vízre telepített úszó elemet tervezett Csapó István, ahol az anyavíz permetfelhõjében érnek az ikrák. Sok tényezõ befolyásolja a sikeres ikraérést: légáramlás, páratartalom, hõmérséklet. A gravitációs mûködésnek, a víznek, a napfénynek, a levegõnek önszabályozó módon kell mûködnie. A folyamatban a többfunkciós keret végig benne van, mely egyben fészek, ikrabegyûjtõ, szállító konténer és tároló a permetkabinban. A keretek egymásba illeszthetõk és szállítás közben az ikrák nem sérülnek meg. A permetkabin beüzemelésében nagy szerepe volt Tölg Lászlónak, aki most azt kutatja, hogy hol vannak a Balatonban olyan helyek, ahol a kikelt ifjú ivadékok megfelelõ táplálékot találnak. Mindvégig a Balatonban élve kell a legkisebb veszteséggel felnõni a süllõ ivadéknak, hogy ily módon legyen biztosítva a süllõ állomány optimális szintre hozatala. Õszintén mondhatjuk, hogy óriási jelentõségû fejlesztés került ki a lelkes és nagy tudású kutatók keze alól és ezzel bízhatunk a Balaton csúcsragadozójának mindannyiunk örömére történõ elszaporodásában. Az ötödik speciális harcsafogó versenyre (egy horgász utazási iroda rendezésében) a spanyolországi Ebro folyó tározóján került sor. Húsz harcsa súlya haladta meg a 45 kg-ot. A gyõztes Alfred Beetscher fogta a legnagyobbat: 53 kg-osat. Nem lehetne a Balaton halállományát feljavítani és hasonló nagy halfogó versenyeket megcélozni? Nem rossz bevétel az országnak. Pl. Európai süllõfogó bajnokság?
A németországi Siel folyóban próbált szerencsét Timo Wefer, aranyhallal csalizva süllõre. Másfél órás várakozás után merült el úszója és 10 perces fárasztás után szákolta meg 4,25 kg-os furcsa ízlésû süllõjét.
|