CyberPress.Sopron

(http://www.cyberpress.hu/)

Rovat: Lapszemle

2003. március 16., vasárnap 23:49


Lapszemle 2003. március 15.

Megszólaltatott receptek - A Pilvax nem enged a 48-ból
Horváth Judit
DNP - Budapest

A Pilvax étterem immáron negyedik éve a gasztronómia eszközével szeretne méltón adózni az 1848-as forradalom és szabadságharc emlékének. Mint ahogy Dr. Draveczky Balázs, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója mondja: megemlékezni nem csak úgy lehet, hogy kokárdát tűzünk, vagy fellobogózzuk épületeinket, hanem úgy is, hogy fehér asztal mellett idézzük fel történelmi nagyjaink személyét.

Élesre töltött libanyak, mely úgy csúszik le az ember torkán, mint ahogy a huszárkard rendet vágott csatában az ellenség soraiban

Petőfi nem tartozott a legínyencebbek közé, kedvenc étele a túrós csusza volt, kortársai azonban kevésbé voltak mértéktartók a kulináris örömök tekintetében. Laborfalvy Róza szívesen időzött "melleskötényben" a tűzhely mellett, orjalevese, sertésbordája közkedvelt volt vendégei körében. Gróf Szapáry Gyula gurmandsága is halhatatlanná vált, az ő nevét viseli a roston elkészített disznó- vagy borjúmáj, a Szapáry-máj. Gróf Teleki Sándor nagyon szerette mind a jó életet, mind a jó ételeket, és mindezt főként barátai társaságában. A nagyevő herceg, Eszterházy Pál Antal neve ékesíti a rostélyosok egyik válfaját. Jókai egyik kedvelt étele - "görögolvasó" angyalbakanccsal - a nagy szemű babból és "füstölt malac körmiből" készült leves volt. Deák Ferenc - akinek 200. születési évfordulója alkalmából az étterem a reformkor ill. a kiegyezés korából összeállított ételsorral is kedveskedik a mai eltompult ízlésű világban éhséget csillapítani vágyóknak - minden bizonnyal édesszájú volt, erről beszél a Deák-torta és a Deák módra készült kuglóf. Ezen kívül nagyon szerette a sült csirkét paradicsommal, mely hajdan a Vörösmarty tér sarkán található "Angol királynő" szálló specialitásai közé tartozott.

Harcmezei füvekkel ízesített báránybugyor, valamint szalmaágyon pihentetett győzedelmes kardélre vetett Lőporfüstös szárnyasfalatok

A 12 pont emlékét felelevenítő 12 fogásos "kulináris követelésből" álló ételsort a Pilvax szakácsai a 19. sz. első felének receptes könyvei segítségével készítik el. Az ínycsiklandozó menüt - mellyel a Pilvax április közepéig mindössze 1848 Ft-ért áll vendégei rendelkezésére - a 19. sz. elejétől több régió jellegzetes itala, a melegen kínált mézes szilvapálinka, valamint Pilvax Károly perkelt kávéja foglalja rámába.

Jegeczedett dióhab a kulináris csatában hevült gyomor megnyugtatására

 Pilvax szeretné termeit ismét pezsgő élettel megtölteni, és a fiatalokat visszacsábítani. Ezért a főiskolások és egyetemisták között törzsvendégkártyát tervez szétosztani, és a Pilvax sörözőt olyan kedvezményes vendéglátó hellyé tenni, ahová a fiatalok délutánonként betérnének beszélgetni, a világot jobbítani. Sok sikert!

- 30 -



2003. március 15. – Megemlékezések, beszédek
NOL • 2003. március 15. 16:44
www.nol.hu

Jánosi György (sportminiszter, MSZP) – Érden
A történelem egy és oszthatatlan, hagyjuk abba folyamatos átértelmezését, kezdjük el végre közösen írni a jövő történelmét, ez a mai ünnep üzenete – mondta Jánosi György gyermek-, ifjúsági és sportminiszter szombaton Érden, a város március 15-i ünnepi rendezvényén.

155 évvel ezelőtt az akkori európai vérkeringés fő sodrába került Magyarország – mondta. „Elindítottunk egy forradalmi hullámot az egész kontinensen, és bár végül elbuktunk, büszkék lehetünk, hogy utolsó bástyaként védtük e forradalmak szellemét. Ma, az uniós csatlakozás küszöbén állva újra Európa élvonalába kerülhetünk. Történelmi esélyünk van, amellyel élnünk kell” – tette hozzá a miniszter. Jánosi György utalt arra, hogy a magyarság történelme során nagyon sokszor létkérdés volt függetlensége és szabadsága.

„Ezen eszmék békeidőben is fontos értékek, általuk őrzi meg a nemzet önállóságát, méltóságát, identitását. Mindez arra kötelez bennünket, hogy vigyázzunk nyelvünkre, kultúránkra, azokra az értékekre, amelyeket ez a kis nemzet adott Európának” – mondta a miniszter. Jánosi György hozzátette: március 15-e nemcsak itthon, hanem a Kárpád-medence valamennyi táján, ahol magyarok élnek ünnep. „Mert ez a nemzet ünnepe, amelyben osztoznia kell mindenkinek, aki magyarnak vallja és érzi magát” – jelentette ki.

Rogán Antal (Fidesz) – Karcagon
Amíg 1848 történelmünkben a remény, addig 1849 a kilátástalanság és keserűség szimbóluma; egykori honfitársaink másfél év alatt megismerhették az érem mindkét oldalát – mondta Rogán Antal szombaton Karcagon, a március 15-i városi megemlékezésen. A fideszes országgyűlési képviselő hozzátette: az a szomorú, hogy a kicsinyhitűek, a széthúzást szítók, a karrieristák és az árulók is, akárcsak a forradalmárok, a nemzet testéből vétettek.

A politikus emlékeztetett arra, hogy a magyar nép 1956 októberében – 1848 márciusához hasonlóan – méltó tettet alkotott, ám az akkori forradalmároknak másfél év helyett csak másfél hét jutott. „A sors fintora azonban, hogy amennyivel rövidebb ideig élt 1956 forradalma, annyival kegyetlenebb volt a megtorlás, és annyival tovább tartott a sötétség uralma is” – fogalmazott. Rogán Antal hangsúlyozta: a rendszerváltozás óta eltelt 12 esztendőben „volt rá alkalmunk, hogy megtanuljuk, a múlt nem vész el, csak átalakul. Amíg van fény, addig lesz árnyék, de az árnyékból csak akkor lesz sötétség, ha a fény kialszik” – mondta a szónok, hozzáfűzve: a fény útja a bizakodásé, és ez a bizakodás ad erőt a cselekvéshez.

Kósa Lajos (polgármester, Fidesz) – Debrecenben
A debreceni megemlékezésre a Nagytemplom előtti Kossuth-szobornál került sor, ahol Kósa Lajos, a város fideszes polgármestere felidézte, hogy 1848-ban a forradalom nem lett európai ügy, mert mindenhol más volt annak a tétje. „A magyar forradalom tétje a függetlenség kivívása volt” – hangsúlyozta, és utalt arra, hogy az elmúlt 155 évben kilencszer volt rendszerváltás, hatszor államforma-váltás és négyszer határmódosítás Magyarországon.

A továbbiakban arról szólt, hogy az európai uniós csatlakozás küszöbén is érvényesek 1848 eszméi, „de ahhoz, hogy azt életre keltsük merészség kell”, mert a 48-as eszmék a mai hatalom számára is veszélyesek. Kósa Lajos a 12 pontot a magyar nemzet szimbolikus szövegének nevezte, amely ma is érvényes, és nem kell azt újraírni, újraértelmezni. Felhívta a figyelmet, hogy ma is aktuális a magyar sajtó szabadságának a kívánalma. „Nem engedhetünk a 48-ból az Európai Unió küszöbén sem, nem engedhetünk abból, hogy szabadok, emberek, magyarok lehessünk” – hangoztatta.

Csurka István (MIÉP) – Budapesten
Aki az április 12-i népszavazáson nemmel szavaz, az a magyarságra és az igazi, de most nem létező Európára voksol - jelentette ki Csurka István elnök, a Magyar Igazság és Élet Pártja március 15-i nagygyűlésén, a Hősök terén szombaton. Szerinte a magyar ember jelenleg nem látja a jövőjét, és erről egyes egyedül az uralkodó elit és az általa kinevezett különféle kormányok tehetnek.

Mint mondta: aki nemmel voksol a referendumon, az nem csak az uniós csatlakozást utasítja el, de azt is, hogy visszamenőleg elfogadja az igazságtalan kárpótlást, a földbirtok-viszonyokat, a rablóprivatizációt, a bankok és a monopóliumok túlhatalmát, a magyar önkormányzati rendszer tönkretételét, valamint a társadalom szegény és gazdag részei közötti, máshol elképzelhetetlen mértékű különbségeket.



Erdély 60 városa emlékezett a hősökre
2003. március 15. 21:35
MNO
Románia hatvan városában és falvában több száz rendezvénnyel ünnepelték március tizenötödikét. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség központi ünnepségét Marosvásárhelyen tartotta, ahol jelen volt Kovács László magyar külügyminiszter, a Magyar Szocialista Párt elnöke – adta hírül az mtv.hu.

Székelyudvarhelyen az ünnepi szónok Kövér László, a Fidesz – Magyar Polgári Párt alelnöke volt, aki beszédében azt hangsúlyozta: a magyar demokrácia születésnapját gyűltek össze ünnepelni. Bírálta a magyar kormány politikáját, majd az európai integráció kérdésköréről szólva hangsúlyozta: Magyarországnak érdeke, hogy a szomszédos államok is az unió tagjai legyenek.

- Szeretném, ha nem bizonytalanodnának el abban, hogy miránk odaát továbbra is számíthatnak – biztosította hallgatóságát beszéde végén.

Szász Jenő polgármester a szónoki emelvényről meghirdette a polgári körök létrehozását a Székelyföldön és felolvasta a kolozsvári Márciusi Fórum üzenetét.

Asztalos Ferenc, az RMDSZ parlamenti képviselője szónoklatában a sorsközösség vállalásáról, a szülőföld megtartásáról és az itt élő magyarság gondjainak következetes képviseletének szükségességéről beszélt.

Kézdivásárhelyen Németh Zsolt, a Fidesz – Magyar Polgári Párt alelnöke, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke ünnepi beszédében elmondta: Magyarországon a hazafias erőket nap, mint nap azzal vádolják, hogy mélyítik az ellentéteket.

Az ellenzéki politikus felkérte hallgatóságát: ne higgyenek azoknak, akik azt mondják, hogy a tavalyi magyarországi választásokon az anyaország elfordult a határon túli magyaroktól. Az anyaország nem fordult el, és nem veszett el, csak súlyos támadás érte – mondta.

A Petőfi-kultuszáról híres Székelykeresztúron megkoszorúzták Petőfi Sándor legendai sírját. Lovas felvonulások, Kossuth-nótákat játszó fúvószenekarok, a szabadságharc emlékhelyeinél tartott koszorúzási ünnepségek voltak szerte Székelyföldön. A Nyergestetőn található emlékműnél közel félméteres hóban, havazásban zajlott népes részvétellel az ünnepség az 1849 augusztusában elesett több, mint 200 székely szabadságharcos emlékművénél.

Csíkszeredában a március 15-i ünnepségsorozat Gál Sándor székely honvédezredes köztéri szobrának a megkoszorúzásával kezdődött, majd a mintegy 1500 fős ünneplő tömeg átvonult a város történelmi főterére.

Valamennyi helyszínen felolvasták Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar kormányfő üzenetét. Kolozsváron mintegy ezren gyűltek össze a Farkas utcai református templomban a március 15-i ünnepi istentiszteletre. A templomból az ünneplők a volt Biasini-szálló elé vonultak, ahol egykoron Petőfi Sándor is megszállt. Itt megkoszorúzták a költő emlékére állított táblát. Adrian Nastase március 15-i üzenetét Dan Canta Kolozs megyei alprefektus tolmácsolta, Alföldi László, Magyarország kolozsvári főkonzulja pedig Medgyessy Péter határon túli magyarokhoz intézett levelét olvasta fel. Az ünneplők ezután a Házsongárdi temetőben koszorúzták meg a Honvéd-emlékművet.


Petőfi-szobrot avattak Pozsonyban

Pozsonyban, Petőfi Sándor felújított szobrának újraavatásán mintegy kétezer ember emlékezett meg március 15-éről. Az évtizedek során számtalanszor megrongált Petőfi-szobor végre új, a korábbinál méltóbb és védettebb helyet kaphatott a városban.

Radnai Béla 1911-ben, a város polgárainak közadakozásából készült Petőfi szobra annak idején alig tíz esztendeig állhatott Pozsony központi terén. Trianon után lebontották, raktárba "száműzték", és csak 1951-ben állították fel újra, de akkor már egy lakatlan, védtelen helyen, ahol számtalanszor megcsonkították. Tavaly március 15-én a pozsonyi magyarok még a megcsonkított szobornál emlékeztek, az idén azonban már a felújított, a Medikus kertben felállított Petőfi-szobor körül, annak újraavatási ünnepségén emlékezhettek meg a magyar forradalom és szabadságharc évfordulójáról. Az összegyűlt mintegy kétezer ember nemcsak a forradalom 155. évfordulóját és nemcsak a költő születésének 180. jubileumát, hanem a szobor méltó "sorsfordulóját" is ünnepelték.

Petőfi szobrát ismét közadakozásnak, szlovák és magyar kormányzati támogatásnak köszönhetően restaurálhatták és állíthatták fel ismét Pozsonyban, ahol a kétnyelvű ünnepségen igen szép számban voltak jelen ismert szlovák közéleti személyiségek is. Korábban erre nem volt példa.

Csáky Pál, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese, az esemény ünnepi szónoka arról beszélt, hogy március üzenete az "önbecsülés belső támaszát kínálja nekük". Történelmünk arra tanít bennünket, hogy egyénként és közösségként csakis azok lehettek sikeresek, akik vállalták a saját értékeiket, azt a tudást és azt az értékhalmazt, amelyet elődeiktől kaptak és vittek tovább. "Sem egyént,sem közösséget nem érhet nagyobb csapás az meghasonlásnál, az önmagunkba vetett hit elveszítésénél. Ettől az értékvesztéstől óv meg bennünket 1848-1849 öröksége s ad máig erőt mindennapi küzdelmeinkhez. Máig emlékeztet a kötelező parancsra: vállani önmagunkat" - fogalmazott Csáky. Felidézte: a Világost követő sötét Bach-korszakban és utána is milyen elevenen hitt a nemzet abban, hogy Petőfi nem halt meg, hogy él és egyszer majd visszatér. "A lelkek legmélyén a legnehezebb időkben is ott élt a csodávárás igénye, a bizonyosság, hogy a magyar szabadság eszméje halhatatlan, hogy búvópatakként minden történelmi megpróbáltatás idején és sorsfolduló újból és újból a felszínre tér, hogy beteljesítse igazát. S aki hisz, aki önmagában is képes hinni, annak a hite beteljesül" - hangoztatta Csáky, emlékeztetve arra, hogy Pozsonyban évtizedeken át csak egy maroknyi ember merte hinni, hogy a sokszor meggyalázott Petőfi-szobor visszatér méltó helyére. "Íme, visszatért, az álom beteljesült."

Kiss Péter, a magyar kormány kancellária-minisztere felidézte: 1848-ban mi magyarok "az akkori Európa leghaladóbb törekvéseihez csatlakoztunk, a szabadság, az emberi és nemzeti méltóság örök értékei mellé köteleztük el magunkat". Mint mondta: "Az idei március idusa itt Pozsonyban nemcsak a magyarok, hanem a multikulturális Szlovákia magasztosan lelkesítő közös ünnepe is. Rövidesen egyszerre és együtt lehetünk tagjai az egységesülő Európának", fel kell hát készülnünk erre az újfajta közös létre, mely bízvást igen kedvező feltételeket nyit a szlovák és a magyar nép számára, olyan távlatokat, határon átívelő kapcsolatokat, amilyenekről "nem is olyan régen még csak álmodni mertünk" - mondta beszédében a magyar politikus.

Rudolf Chmel szlovák kulturális miniszter, irodalomtörténész, a magyar-szlovák kapcsolatok avatott kutatója, egykori budapesti csehszlovák nagykövet hasonlóképpen az eleve közös európai polgári kultúra egységének újraépítéséről beszélt, melyben nekünk a nyugati és a keleti kultúra között még fennálló "viszályok tompítása" lesz a feladatunk, s tennünk kell azért, hogy a új közép-európai párbeszéd keretében "ne a lenézés, a kikerekesztés, ne a kultúrfölény" szelleme, hanem a kulturális kohézió, az együttélés és együttműködés eszméje legyen a meghatározó.

Peter Ciernik, Pozsony-Óváros polgármestere szerint a pozsonyi Petőfi-szobor üzenet is a közös Európa felé. Közös volt a múltunk és most az egyesülő Európában karnyújtásnyira van a közös jövőnk is. A hajdan háromnyelvű Pozsonyban, a nemzetek együttélésének jelképében ez a szobor most előre mutat, jelzi, hogy a közös Európa előhírnnöke akar lenni.

A pozsonyi ünnepségen kívül szinte minden magyarlakta felvidéki településen megemlékeztek a nemzeti ünnepéről. Komáromban a városvédő Klapka György főtéri szobra előtt, Dunaszerdahelyen a tíz éve felállított gránitemlékműnél, Losoncon Kármán József, Érsekújvárban Czuczor Gergely szobránál, Somorján az egykori Pipagyújtó csárda honvédemlékművénél, Kassán, Rimaszombatban, Léván, Királyhelmecen, falvak és városok temetőinek honvédsírjainál, kopjafák és emléktáblák előtt hajtottak fejet a szlovákiai magyarok, majd emelték fel fejüket a Himnusz és a Szózat eléneklésekor.

(MTI nyomán)



Kárpátaljai megemlékezések
MTI-gondola
A hagyományokhoz híven Kárpátalja minden magyarok által is lakott településén ezekben a napokban emlékeznek az 1848-1849-es magyar forradalomra és szabadságharcra.
A kárpátaljai magyar tannyelvű iskolákban már csütörtökön elkezdődtek az ünnepi megemlékezések, amelyek során a diákok rendhagyó történelemórákon idézték fel a 155 évvel ezelőtti márciusi eseményeket. A legtöbb településen a templomokban, magyar történelmi emlékhelyeken tartanak megemlékezéseket, ünnepi misét, istentiszteletet.
A kárpátaljai nagygyűléseken méltatják a magyar nép szabadságküzdelmét. Técsőn a Hollósy Simon Középiskola és a református líceum diákjai a város polgáraival együtt a Kossuth-szobornál emlékeznek.
A kárpátaljai tömbmagyarság kulturális és közigazgatási központjában, Beregszászon a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség a Petőfi-szobornál tart ünnepséget.
Munkácson hagyományosan a podheringi csata emlékművénél, míg Nagyszőlősön a Perényi-szobornál idézik fel a magyarok a szabadságharc eseményeit.
Ungváron a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége ünnepi rendezvénysorozatot szervez a Petőfi-szobornál.


A szakadás emberi bűn, az egység Isten csodája - Népes márciusi Fórum Kolozsváron
http://www.hhrf.org/szabadsag/

Zsúfolásig megtelt pénteken délben az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc gyôzelmének százötvenedik évfodulójára meghirdetett ökumenikus ünnepélyen a kolozsvári Szent Mihálytemplom. Örvendetes módon a gyülekezet jelentôs részét a fiatalság tette ki. A rendezvényen sorra szólásra emelkedtek az erdélyi történelmi egyházak és politikai érdekképviseletünk küldöttei. Az ökumenikus istentisztelet után a rendezvény a Farkas utcai református templomban folytatódott, ahol sor került arra a Márciusi Fórumra, amelyen megalakították az erdélyi magyar önkormányzati testületet Kezdeményezô Bizottságot.

Elsôként a házigazda, dr. Czirják Árpád római katolikus érseki helynök, pápai prelátus mondott liturgikus köszöntést. A magyar forradalom az új, az emberi világért harcolt, ezt az üzenetet kell nekünk magunkévá tennünk.

Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hangsúlyozta, hogy a mai helyzetünkben rendkívüli fontos a magyarság egységéért folytatott harc, amit a sorainkban tapasztalható sokrét? különbségek ellenére teljesíteni lehet. Szabó Árpád unitárius püspök emlékeztetett arra, hogy 1848-at a történelem folyamán sokszor eltérô módon közelítették meg, pedig az tagadhatatlanul nemzeti önazonosságunk, kultúránk öröksége. A szabadság mindannyiunk legdrágább kincse, isteni adomány, amely révén a káoszból a rendezett világba kerülhetünk, mondotta a püspök. Az evangélikus egyházat képviselô Kovács László Attila teológiai tanár a megmaradásunkért folytatott harcra az isteni gondviselés függvényében tekintett: a kitartás, a gyôzelem érdekében tanuljunk meg Ôhozzá fordulni. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében Tôkés László püspök bibliai példával érzékeltette, hogy a körülmények fontosak, de nem meghatározóak. A súlyos betegség gyógyszere az isteni beavatkozás, mint ahogyan történt 1848-ban is, amikor a magyarok Istene Petôfi Sándor képében elküldte angyalát Magyarországra. Jelenleg az erdélyi magyarság esetében is tizenhárom évnyi várakozás után végre elérkezett az idô erre az eseményre.

Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, a márciusi ifjak jelképét idézte, akikhez hasonlóan merészen kell nekünk is cselekednünk. Az egység a közösség akaratából fakad, ami azonban — az elnök szerint — a közös cél hiányában nem jelent semmit. Közös célunk pedig az, hogy merjük kimondani az igazat, úgy, ahogyan azt 1848 márciusában dicsô elôdeink tették.

A rendezvény végén elhangzott a Szózat és a Himnusz, majd a gyülekezet átvonult a Farkas utcai református templomban tartott Márciusi Fórumra. Az emlékünnepségen emelkedett, méltóságteljes hangulat uralkodott, amelyet az elhangzott zsoltárok és más zenem?vek még teljesebbé tettek.

***

A Farkas utcai református templomban tegnap délután két órakor elkezdôdött Márciusi Fórumot nagy érdeklôdés övezte a helyi gyülekezetek, az Erdély különbözô részeibôl érkezett több száz vendég, valamint a román és magyar újságírók, tévéstábok részérôl. Minden jelenlévô nyomtatásban megkapta a fórum részletes programját, illetve az elfogadásra kerülô határozattervezeteket.

A fórumot Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke nyitotta meg, aki istentiszteletében az egyház lehetséges politikai szerepvállalásáról beszélt. Mint mondotta, az erdélyi reformátusok körében is megoszlanak a vélemények, hiszen van, aki arra inti egyházát, hogy egyáltalán ne politizáljon. A püspök az egykori görög városállamok, a poliszok példáját említette: ezek polgárai a politizálás alatt a közügyekbôl történô kötelezô résztvállalást értették, ami a polgári státushoz méltó viselkedésformát is jelentett. Ószövetségi példával élve, a lelkész a prófétákat említette, akik ugyan nem politizáltak, viszont részt vettek az eseményekben, nem maradtak a kispadon, ahogyan azt ma egyesek elvárják az egyház képviselôitôl. Mint fogalmazott, az a tény, hogy a mostani fórumra a református templomban került sor, nem azt jelenti, hogy a református egyház bevonult a politikába, hanem azt, hogy az egyház nem hajlandó a kispadon maradni.

A püspök azt is elmondta, hogy Isten számára népének egysége a legfontosabb. Nem a különbözô csoportok létrejötte a baj, hanem ezek egymás elleni fordulása, ami önmarcangolást, önpusztítást eredményez. Magyar közösségünk egységesnek mondott testén hajszálrepedések jelentek meg, immár a szakadás veszélye fenyeget. A megosztottsággal ôszintén szembe kell nézni, orvosságot kell rá találni, amíg nem lesz túl késô, fogalmazott a püspök, aki beszédében azt is elmondta: érdekvédelmi szervezetünkkel szemben egyre nagyobb az elégedetlenség. Egyesek úgy érzik, hogy azok, akik a templomban Isten színe elôtt esküt tettek, mára megfeledkeztek esküjükrôl. Mások szerint képviselôink hibás politikai irányba haladnak. A másként gondolkodók szomorúan tapasztalják, hogy ôket kirekesztik. Egyre többen hangoztatják, hogy érdekképviseletünk csúcsvezetôi már rég nem a mi érdekeinket képviselik: nem a nép érdekeit, hanem saját vagyonukat és hatalmukat védik, mondotta a püspök, aki elfogadhatatlannak minôsítette azt a Dâmbovi?a partjáról számazó hozzáállást, hogy az egyház ne szóljon bele a nagyok dolgába, vagy ha mégis beleszól a politikába, akkor dicsérje, vagy arra buzdítsa a népet, hogy menjen el szavazni. Azt várják el az egyháztól, hogy álljon be a sorba, parancsra teljesítsen, mert ha nem, nem kap állami támogatást. Pap Géza szerint ez a fajta hozzáállás itt, a Szamos partján elfogadhatatlan.

Befejezô mondataiban határozottan kimondta, hogy püspöksége ideje alatt egyházkerületünk nem fog pártpolitikai csatározásokban részt venni, de nem fog megfeledkezni arról sem, hogy az egyház Istentôl kapott feladata, hogy Isten szavával szóljon. Az egyház senkit nem akar megsérteni: amit tesz, nem azért teszi, hogy szakadást idézzen elô. Szól, mert ez az Istentôl kapott küldetése. Mint fogalmazott, a szakadás az ember b?ne, az egység Isten csodája.

Az istentiszteletet követôen a Márciusi Fórum elnökségi asztalánál Czirják Árpád kanonok, érseki helynök, Kovács Zoltán, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület fôgondnoka, Tôkés László püspök, Szabó Árpád unitárius püspök, valamint Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott fôigazgatója foglalt helyet. Elôadásában Tôkés László mindenekelôtt örömét fejezte ki, hogy ilyen sikeresen együtt lehetett m?ködni az erdélyi magyar történelmi egyházak között. Külön kiemelte Mózes Árpád evangélikus püspök hozzájárulását a fórum sikeréhez, aki betegsége miatt nem lehetett jelen. Az autónomiárt szervezôdött fórum legékesebb példájaként az egyházak önrendelkezését hozta fel, hiszen a fórum sikeres megrendezése ennek köszönhetô. Mint fogalmazott, ha az egyháznak nem lenne autonómiája, a rengeteg gáncsoskodás miatt nem lehetett volna a mostani találkozót tetô alá hozni. Tôkés László is kitért az egyház politikai szerepvállalásának kérdésére, példaként említve László Dezsô egykori Farkas utcai lelkészt, az Erdélyi Fiatalok mozgalom egyik jeles képviselôjét és Márton Áron püspököt, aki mindig felemelte szavát az elnyomás ellen. A példákat a marosvásárhelyi vártemplommal folytatta, ahol az elmúlt évszázadokban 38 országgy?lést tartottak a kor politikusai, és senkinek nem fordult meg a fejében, hogy ez szentségtörés lenne. A politikai szerepvállalás a hívek érdekében történik. Egyházaink árvaházakat, öregotthonokat létesítenek, szervesen kiveszik részüket mindennem? szociális munkából, de vajon hol van az megírva, hogy az egyház nem szolgálhat politikai, közéleti segéllyel? — kérdezte a püspök, aki szerint a teljesség egységébe belefér a teljes magyar és az egyházi élet. Mint mondotta, valljuk be bátran, hogy ahol nincsen egység, ott nincsen egység. Ezt nem tudja velünk feledtetni semmiféle tartalomnélküli sikerpropaganda. Nem az annyit hangoztatott széthúzás, megosztás a kulcsszó — nem kérünk a pártegységgé degradálódott nemzeti egységbôl. Azt is jelezte, hogy meghívták az összes RMDSZ-szervezetet, mert mint fogalmazott, nincs jogunk és nem akarunk lemondani senkirôl. A püspök szerint a veszélyben levô egységet csak széles kör? önkormányzati egységgel lehet megmenteni, és most ezt vállalták fel a történelmi magyar egyházak képviselôi. Ennek távlati megvalósítására gy?lt össze a mostani fórum, amely a beszélô szerint van annyira legitim, mint sok más hivatalosnak elkönyvelt összejövetel, vagy kongresszus. Tôkés szerint a fórum semmiféle olyan döntést nem hoz, amely az egységet veszélyeztetné.

A rendezvény Németh Zsoltnak, a Fidesz alelnökének a fórumhoz intézett üzenetével folytatódott, amelyet távollétében olvastak fel. A magyar poltikus a határon túli magyar kisebbségek autonómiatörekvésének fontosságát hangsúlyozta, illetve a státustörvény megmentéséért szállt síkra. Mint fogalmazott, ma már ott tartunk, hogy a kedvezménytörvényt egy magyar kormány ellenében kell megvédenie a Kárpát-medencei magyarságnak.

A fórum munkálatai a határozattervezetek megvitatásával folytatódtak. Elsôként az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Közösség Önkormányzata kezdeményezô testületének a megalakításáról szóló határozatot ismertették. Ennek a testületnek lenne a feladata összehangolni a különbözô autonómiaformák alapján kialakuló nemzeti önrendelkezést. E tanácsba András Imre, Bodó Barna, Borsos Géza, dr. Csapó I. József, Fodor Imre, Gazda József, Katona Ádám, dr. Kincses Elôd, Király Károly, Kónya Ádám, Kovács Zoltán, Nagy Pál, Pécsi Ferenc, Somai József, Szász Jenô, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Vanek Ferenc és Vekov Károly került be, a 19 tag mellé a késôbbiek során további tizenkettôt javasolnak.

A fórum tanácsadó testületrôl és aláírásgy?jtési akcióról is döntött. Dr. Csapó I. József részletesen ismertette a célkit?zéseik megvalósításához nélkülözhetetlen alkotmánymódosítási elképzeléseklet. Ennek értelmében Románia jelenlegi alkotmányának elsô szakasza ez kéne legyen: Románia szuverén, független, szociális és demokratikus jogállam, hasonlóan sok más nyugati állam alaptörvényéhez. A következô szakaszok módosításával kell törvényes lehetôséget teremteni a különbözô autonómiaformák kivitelezésére. Csapó szerint az önrendelkezést külön kerettörvény-tervezetben is le szeretnék tenni a román törvényhozás asztalára.

További határozatok születtek a státustörvény védelmében, a kettôs állampolgárság megteremtése ügyében, erdélyi magyar nemzeti és egyházi figyelôszolgálat létrehozásáról, illetve arról is döntöttek a résztvevôk, hogy a következô fórum színhelye Szász Jenô polgármester javaslatára Székelyudvarhely lesz.

A hozzászólásokat, vitákat sem nélkülözô, több mint háromórás fórum a Farkas utcai templom dermesztô hidegében példamutató higgadtságban telt el. A szervezôk saját bevallásuk szerint igen nehéz út elé néznek, hiszen a kezdet is roppant nehéz volt. Amint Tôkés László fogalmazott, az ellentábor mindent elkövetett, hogy a mostani rendezvényt lejárassa, az embereket megfélemlítse, azonban a kezdet mégis megtörtént.

Makkay József, Ördög I. Béla



Uszító feliratok a városban - Március 15-i "jókívánságok"

Nincs új a Nap alatt: pénteken reggel feliratok jelentek meg az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének Fürdô utcai székhelyének kapuján. A számítógépen elkészített "jókívánság", amelyet senki sem írt alá, Avram Iancu, Iuliu Maniu és Corneliu Zelea Codreanu egykori legionáriusvezér portréi mellett két lakonikus mondatot tartalmaz: Tôkés László költözzék Budapestre, illetve, hogy Erdély a románoké. Egyesek tudni vélik, hogy a tettesek a Sarmisegetuza szélsôjobboldali szervezet soraiból kerültek ki. Ez hat évvel ezelôtt alakult, keresztény-nacionalistának vallja magát, és románellenes akciók kivédésére szakosodott .

Ugyanez a plakát a református püspökség falán is megjelent.

Ö. I. B.