CyberPress.Sopron

A közel két hétig tartó túra első állomása Győr lesz, ahol a Széchenyi téren a Greenpeace Akcióbusza lesz jelen. Vajon miért is van itt, Magyarországon szükség egy ilyen kampányra?

Egy csodált és veszélyeztetett állatfaj
    Bár  Földünk felszínének több, mint kétharmadát víz borítja, ma már látjuk: óceánjaink  többé  nem határtalanok. Túl sokáig hittük, hogy következmények
nélkül  kizsákmányolhatjuk  tengereinket.  Ha  ezt így folytatjuk, tragikus következményekkel járhat nem csupán a tengeri élővilágra, de az egészséges, működő ökoszisztéma részeként az ember életére nézve is.
    A  Greenpeace  tenger-kampányának  keretein belül régóta harcolunk a bálnák életéért. Aktivistáink 1975 óta tudósítják a világot a mészárlásokról és ha kell, életük  kockáztatásával  állnak  a  bálnavadászok  útjába,  illetve akadályozzák a feldolgozóhajók munkáját.

A bálnák a túlélésért küzdenek
    A  20. század valamennyi bálnafaj végzetévé vált. A gyors hajók, a korszerű vadászeszközök  és  az  1925-től  tengerre bocsátott feldolgozóhajók néhány évtizeden  belül  a  kihalás szélére sodorták ezeket az érzékeny óriásokat.
    Több   mint  2,5  millió  állat  esett  áldozatául  a  nagyszabású  tengeri mészárlásoknak.   A  Nemzetközi Bálnavadászati Tanács  (IWC)  1986-ban betiltotta a bálnák kereskedelmi vadászatát, és 8 évvel később a déli-sarki tengerek  területeit  –  bálnák  háromnegyedének  táplálkozási  területét – vadászatmentes  övezetté  nyilvánította.  A megállapodást Japán és Norvégia folyamatosan megszegik.
    A Greenpeace 1975 óta küzd a bálnák megmentéséért. A tudományos vizsgálatok is azt igazolják, hogy a bálnák túlélését csak a kereskedelmi bálnavadászat
örökre  történő  betiltása  biztosíthatja.  Japán  ennek ellenére a tilalom feloldását  követeli,  Norvégia  pedig  azzal  fenyeget,  hogy  felújítja a bálnahússal való tiltott kereskedelmet.

A Nemzetközi Bálnavadászati Tanács
    Még  1946-ban lépett szövetségre az akkoriban 14 bálnavadászattal foglakozó ország,  és  megalapította  a  Nemzetközi  Bálnavadászati Tanácsot (IWC). A társulás  célja,  hogy  a  – bálna  mint  erőforrás–  ügyét jobban kezeljék.
    Magyarország  egyelőre  nem  tagja  az IWC-nek. A Greenpeace-nek ugyanakkor megfigyelői státusza van a szövetségben.
    Az   IWC-nek  jelenleg  49  tagja  van.  Részben  a  Greenpeace  munkájának eredményeként,  sokan léptek be az IWC-be – köztük olyan kis országok, mint
Finnország,  Monaco  vagy a szárazföldi Ausztria – azért, hogy az IWC bálna vadászatiból  bálnavédelmi  szervezetté  váljon. Csak így lehetett meghozni olyan fontos intézkedéseket, mint a vadászati tilalom életbe léptetése vagy védelmi   övezetek   kijelölése.   Japán   szavazatvásárlásokkal   próbálja kierőszakolni,  hogy  minél több bálnát ölhessenek meg. A Greenpeace minden erejével szembeszáll ezzel a rettenetes elképzeléssel!

Magyarország hozzájárulása a bálnák védelméhez
    Mi  is sokat tehetünk a bálnák védelméért! Ha Magyarország belép az IWC-be, eggyel  nő  azon országok száma, amelyeknek nem fűződik közvetlen gazdasági
érdeke  a  bálnavadászathoz  – így mi a moratórium feloldása ellen, tehát a bálnák   védelmének érdekében  fogunk majd  szavazni.
A  bálnakampány regionális.
Biztassuk  együtt  a kormányt arra, hogy hazánk lépjen be az IWC-be, és ott tevékenyen lépjen fel a bálnák védelmében!