CyberPress.Sopron

b>Bellum Americanum
A(z elő)számla
http://www.magyar-szo.co.yu/

             "Most már látom: hiú ábránd volt azt hinni, hogy senki sem hal majd meg -- mondta egy republikánus pártkönyvecskével rendelkező 79 éves hölgy a közvélemény-kutatóknak. -- Hirtelen elkezdtek halni az emberek, és én meg vagyok rettenve." Egy másik alany a megkérdezettek véletlen csoportjából: "Az amerikai közvéleményt egyszerűen félrevezették, hogy azt higgye: a csapataink majd besétálnak (Irakba), tisztogatnak egyet, és tíz napon belül már jönnek is haza."
             Az amerikai közvélemény félelmetesen hullámzó közérzetét jelzi az a körkérdéssorozat, amelyet a New York Times napilap és a CBS TV folytatott szombaton, vasárnap és hétfőn: Naponta 10 százalékkal csökkent azoknak a száma, akik úgy tartották, hogy könnyű, sikeres és rendkívül gyors lesz a háború. A harmadik napon már úgy érezte a többség (53 százalék), hogy hosszú és költséges lesz az USA beavatkozása, illetve hogy nem hetekig, hanem hónapokig (62 százalék) tart majd.
             George Bushnak még mindig 60 százalék körül mozog a támogatottsági mutatója, de már 10 százalékkal csökkent a háború első hete alatt. Ebben az adatban még nincs benne annak a következménye, hogy az amerikai elnök szerdán a Pentagonban ismertette az iraki intervenció első hat hónapjának várható költségeit.
             Miután a képviselőház a múlt héten megszavazta Bush legújabb adócsökkentési indítványát (726 milliárd dollárt), a szenátus pedig szerdán délelőtt felére csökkentve ugyan (350 milliárdra), de lényegében szintén elfogadta a második nagy adónyesést, Bush néhány órával később megjelent a hadügyminisztériumban, és bejelentette: 75 milliárd dolláros sürgősségi különköltségvetést kér a folyó pénzügyi évre a háború költségeinek és a belföldi biztonság növelésének fedezésére.
             A számok értelmezéséhez tudni kell, hogy az Egyesült Államok kormányának idei (2002. október elsejétől 2003. szeptember 30-áig tartó) évi költségvetése körülbelül 2000 milliárd dollár, ebből 392 milliárd dollár a Pentagoné. Ha tehát az időarányost vesszük, akkor az iraki invázió a fegyveres erők rendes költségvetésének majdnem az egyharmadába kerül.
             Hónapok óta kérték már a törvényhozók (és a sajtó) a Fehér Házat meg a Pentagont, hogy becsülje fel a készülődő hadviselés várható költségeit, de Bush ezt szerdáig következetesen elutasította. Most, amikor Washington mégiscsak kénytelen volt számokba önteni az "Iraki Szabadság Hadművelet" árát, megkérdezték Donald Rumsfeld véderőminsztert, hogy eddig miért hallgattak erről. A Pentagon főnöke -- szokásosan felsőbbrendű -- mosolyával elutasította a "fenyegető" kérdést, mondván, hogy "most sem tudjuk pontosan, mibe fog végül kerülni a háború", ez csak előszámla!
             Ez nyilván így is van: a naponta Irakra zúdított cirkálórakéták számát kerek egymillió dollárral kell megszorozni, hogy legalább fogalmunk legyen csak a felhasznált lőszer értékéről. Kérdés, hogyan alakult volna a szavazók véleménye, ha előre megmondják nekik, hogy a 75 milliárdnak a többszörösébe kerül majd a szabadság elvitele Irakba.
             A Fehér Ház szóvivője most azzal magyarázza a hatalmas többletkiadás és az adócsökkentés összeegyeztethetőségét, hogy az amerikaiaknak el kell fogadniuk az adócsökkentést, hogy stimulálható legyen a gazdaság, mire majd a katonák hazaérnek, és munka után kezdenek nézni.
             Megkezdődött az újjáépítés finanszírozásának tervezése is. Felelős kormányképviselők szerint annak költségeit "természetesen elsősorban" az iraki olaj árából fogják fedezni. Már az első szerződéseket is odaítélte a Fehér Ház a dél-iraki olajkutak tűzoltására és működőképessé tételére. Az első két szerződésnyertes vállalat között van az a Halliburton olajkút-felszereléssel foglalkozó cég is, amelynek a Bush-kormányzat hivatalba lépéséig egy bizonyos Dick Cheney volt az elnöke.
             A névegybeesés az USA jelenlegi alelnökével nem véletlen, még ha Hollywood azt is szokta kiírni a rossz filmek végére...

PURGER Tibor

Üdvözlőlappal Washington oldalán
    A Washington Post riportere hosszas kutatás után megtalálta Palau amerikai nagykövetét. Dana Milbank a következő állásfoglalást tudta kisajtolni őfelségétől, Hersey Kota nagykövettől: „támogatásunk szimbolikus”. Palau elnöke úgy gondolta, „jó ötlet lenne írni egy levelet Washingtonnak, hogy támogatjuk politikáját. És az elnök ezt meg is tette” – olvasható az amerikai napilapban közzétett nyilatkozat.
    „Egy üdvözlőlap, és az ország már csatlakozott is?” – kérdezi a Zeit. A kikötőhasználat persze konkrét támogatás, de a Fehér Ház udvariasan visszautasította a nagyvonalú felajánlást. Mit kezdene Amerika a Csendes-óceán északi részén? Persze erről Palau nem tehet.
    A törpeországon kívül öt másik állam szerepel a szövetségesek listáján, amelynek nincs önálló hadserege: Costa Rica, Marshall-szigetek, Salamon-szigetek, Mikronézia és Izland. Utóbbi ország meglepte a Washington Post szerkesztőit, és utánakérdeztek. Helgi Agustsson nagykövet azonban megerősítette a hírt: „valamikor a XIV. század folyamán letettük a fegyvert” – mondta a lapnak.

Afgán gerillák és marokkói majmok
    Természetesen nem minden szövetséges állam ilyen pacifista, állapítja meg a Zeit. A német hetilap Afganisztánt hozza fel példaként. „Nekik aztán van fegyverük, több is mint kellene” – írja a Zeit. Ráadásul harcedzett mudzsaheddin harcosokból sincs hiány, de még az ő segítségüket sem kérték Washingtonból. A német szerkesztők szerint erre még sor kerülhet, ha a jelenleg kibontakozó gerilla-harc állandósul.
    A szövetség mindenesetre fontos, ezt jól tudják Washingtonban, nem véletlenül említik meg állandóan a nagy összefogást. Marokkó például kétezer majom felajánlásával csatlakozott, akik aknákat takarítanának a szárazföldön, míg a delfinek a víz alatt dolgoznak hasonló küldetésben.
    Nehezebb a helyzet Törökország esetében, amely szintén a támogató országok listáján található, miközben Ankara mindent megtesz a hadjárat felborításáért. Bár szerdán lemondani látszott a török vezetés egy észak-iraki bevonulásról, de még mindig megindíthat egy második háborút, amit Bush egyetlen porcikája sem kíván. Ennél egyszerűbb a helyzet a csehek esetében, akik vegyvédelmi alakulatokat küldtek Kuvaitban, mint egyébként a Német Szövetségi Köztársaság.

A US-Army és a Bundeswehr
    A Bundeswehr majd kétszáz specialistája biztosítja Irak déli szomszédját, míg Törökország felett Awacs-felderítőgépeken őrzi a NATO-partner légterét. Ezzel Berlin a legtöbb szövetségesnél többet segít Washingtonnak, igaz a listán semmi áron nem akar szerepelni. A Zeit értékelése szerint a német politika azért veti el a szövetséges besorolást, mert „a világháború óta először sikerült egy erőteljes német diplomáciának aláaknázni a NATO-t, megosztani az EU-t, és meggátolni az ENSZ működését”.
    A németek cserébe felépítették a saját koalíciójukat. A Zeit a következő jellemzéssel foglalja össze a békepárti szövetség tagjait:
    A franciák, akik a reaktort szállították Szaddám atomfegyver-programjához,
    Az oroszok, akik éppen egy szovjettípusú választási győzelmet ünnepeltek a csecsen mészárlás legitimálására,
    A kínaiak, akik még szovjettípusú választásokat sem engedélyeznek Tibetben,
    A szírek, akik éppen önkénteseket toboroznak Szaddám megsegítésére.
    „A két koalíció feltűnően hasonlít egymásra” – állítja a Zeit. Németország egyetlen partnere sem védi fegyveres erőkkel az állam biztonságát, szemben az amerikaiakkal, akik 50 éve őrzik az NSZK-t. Ezek után nem csoda, ha sem a Washington Post, sem a hamburgi Zeit nem érti igazán ezeket a szövetségeket.

    A VLR 2003 névre hallgató kutatást az NRC Piackutató Kft. és a TGI Magyarország jegyezte. A két cég hagyományos offline kutatással megalapozott felmérésének célja idén is az volt, hogy a kutatók és az internetes piac szereplői világos és a gyakorlatban használható információkat kapjanak az internetes társadalomról, valamint a kutatásban részt vett portálok és honlapok látogatói köréről.
    A több mint 5 ezer érvényes kérdőív adataiból az internetet és az egyes honlapokat látogatók demográfiai jellemzői mellett képet kaphatunk azok fogyasztói-, valamint Internet- és médiahasználati szokásairól, továbbá kommunikációs- és reklámattitűdjeiről is. Cikkünkben ezúttal a felmérés általános, a 18-69 év közötti, hetente legalább egy alkalommal internetezők több mint 600 000 táborának legfontosabb demográfiai ismérveit és az internet használatára vonatkozó sajátosságait mutatjuk be.
    A VLR 2003 online látogatói életstílus kutatás adatfelvétele 222 mintavételi ponton: 2003. január 29. és 2003. március 04. között történt. Online banner reklámok, illetve e-mail reklámok segítségével véletlen mintavételt alkalmaztak a kutatók, illetve az NRC NetPanel.hu rendszeres internetezői közül egy korrekciós minta segítségével biztosították a kutatás hitelességét.
    A kérdőívet kitöltők válaszait logikailag és tartalmilag, illetve telefonos és e-mailes módszerrel ellenőrizték a kutató cégek. Az ellenőrzött és tisztított adatbázis a TGI legfrissebb adatbázisából származó hazai gyakori (hetente legalább egyszer) internetezők adatai alapján került súlyozásra (nem, kor, település típusa, internetezési helye és gyakorisága alapján). Az adatok ellenőrzése után, egy 5006 fős adatbázist felhasználva kaphatunk képet a hazai 18-69 éves gyakori internetezőkről, továbbá 72 hazai honlap, illetve két online hirdetési hálózat látogatói összetételéről.

A netezők 44%-a nő
    Az internetezők között még mindig többségben vannak a férfiak, bár az elmúlt egy évben 3 százalékkal csökkent az arányuk és így a hetente legalább egyszer internetezők 44 százaléka hölgy és már csak 56 százaléka férfi.
    Természetesen jó néhány honlap látogatói körében ettől eltér a nemek megoszlása: egyes gazdasági, sporttémájú vagy számítástechnikai oldalak látogatói között még jelentősebb a férfidominancia, míg az úgynevezett női honlapokat értelemszerűen a nők látogatják többen - igaz, ezeknek is minden negyedik-ötödik látogatója férfi.
    A 18-69 év közötti internetezők 55 százaléka nem töltötte még be a 30. életévét, további 36 százalék pedig még csak harmincas éveit tapossa. Mindössze 9 százaléknyian vannak azok, akik túl vannak már az ötvenedik születésnapjukon. A felmérés adatai szerint a 18 évnél idősebb internetezők 35 százaléka rendelkezik főiskolai vagy egyetemi diplomával, 56 százaléknak pedig középfokú a legmagasabb végzettsége.
    Az internetezők között jelentős mértékben felül vannak reprezentálva a budapestiek, bár az elmúlt évhez képest valamelyest 29 százalékról 27 százalékra csökkent az arányuk. A gyakori internetezők 26 százaléka valamely megyeszékhelyen, 22 százaléka egyéb városban, 25 százaléka pedig falun internetezik.
    A hetente legalább egyszer internetezők 38%-a naponta csatlakozik a világhálóra, amelyet nem meglepő módon a legtöbben elektronikus levelezésre használnak: 91 százalék szokott e-maileket küldeni és fogadni. Internetes magazinokat, híreket 83 százalék szokott olvasni, a neten keresztüli információkeresés pedig az internetezők négyötödére jellemző.
    Szoftverek, zenék, filmek és képek letöltése inkább a férfiakra jellemző, mint ahogy a tőzsdei információk böngészése és az online vásárlás is - ez utóbbi még mindig csupán az internetezők 13 százalékánál fordul elő. Az elmúlt évhez képest növekedett az internetes filmek (40%), illetve az MP3-as zenei file-ok (30%) letöltésre használók aránya is.

Egyre tudatosabb internethasználat
    Az elmúlt évek adatait összehasonlítva láthatóvá válik, hogy az internetezők egyre tudatosabban használják ki az internet nyújtotta lehetőségeket, hiszen míg 2001-ben a "szabadidő programok keresését" 44 százalék említett, ez az arány 2003-ra már eléret az 53 százalékot.
    A "vásárlás előtti információgyűjtés" is 31 százalékról, 42 százalékra, míg az "üzleti, banki, tőzsdei információk keresése" 22 százalékról, 28 százalékra növekedett. Az "online szolgáltatásokat keresők" aránya szintén majd 10 százalékkal, 32 százalékra nőtt az elmúlt két év alatt.
    Ha online reklámokról beszélünk, akkor az elmúlt években ez az a terület, ahol az internetezők véleménye a legmarkánsabban változott, hiszen míg 2001-ben 53% tartotta elfogadhatónak a hagyományos banner reklámokat, addig ez az arány 2003-ra 31%-ra zsugorodott, amely így az általános elfogadottság kategóriájába sorolta ezt a fajta technikát. Jelenleg a "legnépszerűbb" online hirdetési forma az internetezők válaszai alapján "a nyereményjátékkal egybekötött hirdetés" (ez lehet banner alapú is), amelyet a válaszadók 47%-a szerint elfogadható hirdetési módszer.
    E mögött több mint 10% százalékkal lemaradva a hírlevélben történő reklámozás (35%), az e-mailes levélreklám (34%), illetve a szponzorált weblap (32%) található. A legkevésbé elfogadott vagy mondhatni negatív hatást elérő hirdetési eszközök a kéretlen levélreklámok vagy SPAM-ek (2%), illetve az "egérkövető hirdetés", amelyet mindössze a hetente internetezők 4%-a tart elfogadhatónak. A megrögzött reklámellenesek aránya az elmúlt években lényegében nem változott, hiszen az internetezők mindössze 8%-a mondja, hogy "egyik online hirdetési formát sem tartja elfogadhatónak".
    A VLR 2003 és egyéb internetezőket érintő kutatások alapján megállapítható, hogy a hazai internetes társadalom nemcsak nagyságában, de attitűdjében is folyamatosan változik. Az eredmények alapján elmondható, hogy az internetezők közössége egyre tudatosabban használja és kritikusabban vizsgálja a hazai online szolgáltatásokat és médiumokat, amely azt is jelenti, hogy az interneten már jelenlévő vagy hirdetni kívánó vállalatok nem hagyhatják figyelmen kívül az internetezők véleményét, illetve elvárásait.
    A VLR 2003 és a többi online kutatás az internetezők segítségével nemcsak adatok, de gyakorlati segítséget nyújt abban, hogy a megfelelő helyen és módon jutassa el üzenetét az egyre tudatosabb internetezőkhöz.
    Az NRC Piackutató Kft., a TGI Magyarország és az adatfelvételben résztvevő honlapok munkatársai ezúton is köszönik az internetezőknek, hogy válaszaikkal segítették a VLR 2003-as kutatás sikeres lebonyolítását. A kutatást követő sorsolás eredményeként több mint 50 nyeremény, többek között mobiltelefonok, vásárlási utalványok és értékes kerámia tárgyak találtak gazdára. A nyerteseket e-mailen, illetve a www.netpanel.hu oldalon értesítették.

    A médiahatóság határozata szerint főműsoridőben húsz percre fel kell függesztenie műsorszolgáltatását a Magyar RTL Televízió Rt.
    Az Országos Rádió és Televízió Testület indoklása szerint a kereskedelmi csatorna ez év január 16., 17., 18., és 20-i műsorszolgáltatásában megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló törvényt. A műsorszolgáltatást a határozat kézhezvételétől számított két napon belül, 20 óra és 20 óra 20 perc között kell szüneteltetni.
    Az RTL Klub "ValóVilág" című valóságshow-ja a csatorna saját - nem vásárolt licenc alapján működő - produkciója, a műsor alapötlete, illetve annak dramaturgiája azonban a külföldön és Magyarországon eddig vetített valóságshow-műsorokkal azonos elveken nyugszik - olvasható a közleményben.
    Az indoklás szerint a "ValóVilág 2." januári vizsgált adásait a szexualitás eddigieknél is fokozottabb megjelenítése jellemezte. Az ORTT megállapítása szerint az első produkció folytatásaként értékelhető az is, hogy az exhibicionizmus, a "bevállalósság", is fokozottan pozitív és kívánatos tulajdonságként jelent meg.
    "A játékosok közé két olyan szereplő is bekerült, akik nyíltan felvállalták homoszexualitásukat; ennek következtében kalkulálhatóvá vált a lakók melegséggel vagy leszbikussággal foglalkozó beszélgetéseinek aránya, ezzel is biztosítva a nézők számára a pikáns, érdekes és nem mindennapos témákat - hasonlóan a kereskedelmi tévék bulvármagazinjaihoz, illetve beszélgetős műsoraihoz" - áll az ORTT közleményében.
    A műsorszolgáltató felelőssége ezen a téren fokozott, mert a szexuális beállítódottságok sokszínűségét tárja a nézők elé egy olyan műsorban, ahol a nemi vágyak kényszerű felszínre kerülése egyébként is fennállhat.
Ugyancsak a szexualitás fokozottabb jelenlétét szolgálja a villa belső berendezésének átalakítása; a korábbiaktól eltérően már nincsenek egyszemélyes ágyak, hanem a hálóban kizárólag franciaágyak találhatók, ily módon minden szereplőnek - ha akarja, ha nem - valakivel mindenképpen együtt kell aludnia.
    Az ORTT sorozatosan azt tapasztalta, hogy minden kérése, figyelmeztetése ellenére az RTL Klub műsorszolgáltató januárban - kizárólagosan üzleti szempontokat szem előtt tartva és tudatosan figyelmen kívül hagyva a médiatörvény vonatkozó rendelkezéseit - sorozatosan főműsoridőben sugárzott a kiskorúak személyiségfejlődését egyértelműen károsan befolyásoló műsorszámokat.
    A testület az elmúlt időszakban többször felhívta a műsorszolgáltató figyelmét arra, hogy tartózkodjon főműsoridőben az ilyen jelenetek vetítésétől.
    A valóságshow-műsorokkal kapcsolatosan tapasztalt súlyos jogsértéseket észlelve külön találkozót is kezdeményeztek a műsorszolgáltatókkal, amelyen arra kérték őket: műsoraik szerkesztésénél fokozottan tartsák szem előtt a tavaly október 15-től megváltozott törvénynek a kiskorúak személyiségfejlődésére vonatkozó rendelkezéseit. Erre a műsorszolgáltatók - köztük az RTL Klub is - ígéretet tettek.
    Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója mindössze annyit közölt: a határozatot még nem kapták kézhez, így arról nem kíván nyilatkozni. A ValóVilág korábbi producere, Árpa Attila ez év január 20-án távozott az RTL Klubtól, szerződését azonnali hatállyal bontotta fel a kereskedelmi csatorna. Kolosi Péter, az aznapi döntés indokáról akkor annyit árult el, hogy "egyet nem értés volt" a producer és a társaság menedzsmentje között a valóságshow-val kapcsolatban.

Több mint 20 ezer honlapot ért támadás világszerte, mióta megkezdődött az Irak elleni katonai akció, jelentette az egyik biztonsági cég.
    Az F-Secure állítása szerint ez a szám a többszöröse annak, ami egy hasonló időszakban "normálisnak" nevezhető. A konfliktus első néhány napja alatt rohamszerű támadások indultak olyan webhelyek ellen, mint például az Amerikai Haditengerészet honlapja (http://www.navy.mil).
    Sőt, egyre inkább úgy tűnik, hogy az online aktivisták olyan ún. "érzékeny" oldalak támadását kezdték meg, mint a Fehér Házé, illetve a Downing Street 10.-é (http://www.number-10.gov.uk). "Egyre többen csatlakoznak ehhez a párbajhoz. Az üzenetek többsége továbbra is a háború ellen tiltakozik.", nyilatkozta Jason Holloway, az F-Secure vezetője.
    A katari székhelyű Al-Dzsazira TV honlapját is valószínűleg szervizleállásos támadás (denial-of-serice-attack) érte, noha hivatalosan az akciót még nem erősítették meg. Az is elképzelhető, hogy csak a látogatók számának ugrásszerű növekedése miatt nem lehet elérni a webhelyet. Az üzemeltetők most egy angol nyelvű verziót is elindítottak, ami viszont szintén nem működik tökéletesen.
    Az iraki válság a hackerek tevékenységének egy teljesen új fajtáját idézte meg, amiben a békepárti aktivisták csatlakoztak az iszlámbarát, illetve az USA-t támogató hackerekhez, azért, hogy panaszaikat és sérelmeiket az interneten is ki tudják nyilvánítani. Az is lassan megszokott jelenséggé kezd válni, hogy a politikai feszültségek szinte azonnal megjelennek a virtuális térben is.
    Arról nem is beszélve, hogy a vírusokat gyártók is kihasználják a helyzetet, mivel három olyan vírus is napvilágot látott, ami az iraki háborúval függ össze. Egyik ilyen a Ganda vírus, ami viszont a szakemberek szerint messze nem olyan veszélyes, hogy komolyan tartani kellene tőle.

    A március 14-i fórum utózöngéje még mindig ott hullámzik a sajtóban. Geoana külügyminiszter úr hazaárulást emleget. Funar és a Nagy- Románia Párt törvényszékkel fenyegetôzik. És a másik oldal? A „mi oldalunk"? Vannak tárgyilagos tudósítások, részrehajló tudósítások, és van ellenkampány.
    Kuszálik Péternek megvan a véleménye az egészrôl. Szerinte „ezer (vagy akár ötezer) föllendülô kar még nem jelent semmit, mert ezek «névtelen karok» voltak. Érzelmes bábok, ha úgy tetszik." S a Farkas utcai templomban megszavazott Kezdeményezô Bizottságot is minôsíti. „A 19 tag között egy új nevet sem fedeztem fel, mind régi ellenfelei Markónak és az RMDSz «balszárnyának»". Aztán jelzôket, metaforákat is felsorakoztat morfondírjában: „gittegylet", „góré", „demokrata hadfiak…, akik eddigi tevékenységükkel már bebizonyították, hogy hu képviselôi az Eszmének." — olvassuk a Romániai Magyar Szó márc. 21-i számában.
    És hosszasan elemzi, magyarázza, hogy a március 14-én a Farkas utcai templomban megtartott fórum milyen ártalmas munkát végzett. S ahogy véleményt alkot rólunk, akik ott voltunk, szinte jönne, hogy tükröt vegyek elô, s szemtôl szemben nézzem meg, hogyan is néz ki a romániai magyarság ügyének egyik ellensége. Mert Kuszálik úr ellenséget lát bennünk. Népünk fô ellensége, „guruja" Tôkés László, aki ama neptuni ülés után „úgy döntött, hogy márpedig ô megharagszik…, azóta a püspök úr «haragszom rád»-ot játszik, az illetô urakkal nem ül le egy asztalhoz, nem hajlandó békülni." Bizonyítván ezzel, hogy nincs politikai vénája, kompromisszumérzéke.
    S aztán ama ellenségkalapban, az egytôl egyig ellenségek között ott van Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt, a Reform Tömörülés (most már nem platform, hanem mozgalom) volt és mai elnöke, ott vannak Vekov Károly és Katona Ádám RMDSZ platformvezetôk, aki a romániai magyarság autonómiájára, s az ahhoz szükséges alkotmánymódosításra összpontosítja, illetve összpontosítaná az erejét, ha nem utálták volna ki a jó úton járók maguk közül, mint ellenséget. Vagy ott van Szász Jenô, Székelyudvarhely „magyarellenes" polgármestere, akinek az eltávolításáért — miután tanácsos platformtársait már megfosztották a magyarság egyetlen hivatalos, „legitim" képviselôi mandátumuktól, nem azért, mert rosszul dolgoztak volna, hanem mert „másutasokként" kerültek be a testületbe — a tisztelt RMDSZ székelyudvarhelyi vezetôtestülete aláírásgyujtésbe kezdett, hogy a „munka" teljes legyen, s a „beosztottak" után a vezért is likvidálják.
    Ott van Bodó Barna politológus, a bánsági magyar szórványalapítvány elnöke, Kincses Elôd ügyvéd, aki Tôkés szekerét tolta már 1988-ban, amikor elvállalta az ellene indított perben a védôügyvéd szerepét, s még nehány kifordított bôru társ mellett ott vagyok az ellenségkalapban, az egytôl egyig ellenségek között én is. Azt is mondta már rólunk Markó Béla elnök úr a székelyföldi fórumok kapcsán, hogy egységbontók vagyunk, a románok szekerét toljuk, román érdekeket szolgálunk… S ahogy nézem szánalmas arcunkat, inkább szomorú vagyok. Mi, ellenségek? Vagy — mert mindenki magát, saját szándékait ismeri a legjobban — én, ellenség? Népem ellensége? Kérdem szomorúan. S hogy túlságosan el ne keseredjem, morfondírozó emberünk, aki miután „felidézte", hogy nem ez az elsô magyar kísérlet az Erdélyi Magyar Önkormányzat létrehozására, 1937-ben történt már hasonló kezdeményezés, mely Vásárhelyi Találkozó néven híresült el, s melynek „minden résztvevôjét név szerint ismerjük", kijelenti: "Megnyugtatásul közlöm…: az erdélyi önkormányzatból 1937-ben se lett semmi."

A lényeg hát kimondatott. Akkor se, és — Kuszálik úr véleménye szerint — hála Istennek, most sem lesz belôle semmi. Mert hát — szövöm tovább a magyarság ügyét érdemlegesen képviselô cikkíró gondolatát –__________________— nincsen szükség rá! Van egy „legitim" szervezetünk, az Udmr, az legyen elég nekünk! Önkormányza A klasszikus demokratikus politizálás tudomásul veszi, hogy van ellenzék. Ha nem volna, ki kellene találni — mondta a nyolcszázas években a Haza Bölcse. Nálunk eme ellenzékiek szakadárok, egységbontó „ellenfelek". Mert nem sorakoznak fel a VEZÉR mögötti tömött sorokban. És miközben a Vezér és a többi vezérek limuzinokkal furikáznak, én, egyike a magyarság ellenségeinek, útszéleken álldogálok, autókat integetek le, s még így is nyugdíjam 10%- át költöm arra, hogy megjárhassam Kolozsvárt. Mert — érvelek magamban — ott nem lenni nem tisztességes. Ajaj! Népe ellenségétôl mi minden ki nem telik! S Kuszálik úr — aki ugye nem ellensége a magyarságnak — nyugtat. Nem kell félni, mert a magyar önkormányzatból úgysem lesz semmi!