|
Mindent nem, de sok mindent meg fogunk tudni
Például a filloplán titkai
Mindent nem, de sok mindent meg fogunk tudni
Március 31. Hétfő: újból Mindentudás Egyeteme. Akinek módja van személyesen ott lenni: megjelenik hétfőnként 19.30-kor a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Informatikai Épülete (Budapest XI., Magyar tudósok körútja - régi nevén Pázmány Péter sétány - 2/B) B28-as nagyelőadójában - akinek nincs, az a médiák közvetítésével okosodhat hétről hétre, a Magyar Tudományos Akadémia tagjainak köszönhetően. (Ülőhelyet csak abban az esetben tudnak
garantálni, ha a néző előzetesen jelentkezik - lehet például interneten keresztül is -, és az előadás előtt megérkezik a helyszínre 18:45 és 19:10 között. A március 31-i előadásra a regisztráció határideje ma 12:00-kor lejárt)
Március 31-én Dr. Klement Zoltán biológus szól az érdeklődőkhöz. Az előadó a Magyar Tudományos Akadémia Növénytani Kutatóintézetén belül a Bakteriológiai Csoport munkájában tevékenykedő akadémikus, a Professzorok Batthyány Köre Egyesület tagja. A kutatóprofesszor szakterületei: a baktériumos növénybetegségek élettana, valamint a lokális korai indukált rezisztencia (EIR).
A közzétett kis előzetes szerint a következőkről lesz szó:
Az emberekhez és az állatokhoz hasonlóan a növények is megbetegedhetnek. Vajon a növények immunreakciói is hasonlóan működnek-e a gombák, baktériumok és vírusok támadásaival szemben? Mi az oka annak, hogy a természetben egyes fajták egészségesek maradnak? Van-e rá lehetőségünk, hogy fokozzuk a növények ellenálló képességét a szokványos növénynemesítési vagy a mai molekuláris biológiai módszerekkel?
A Kertészet és Szőlészet című szakfolyóirat 1992/4. számából idézek, Simay Endre István írásából.
A mikroszkópikus szervezetek széleskörű alkalmazkodóképességét bizonyítja, hogy életközösségeik a legkülönbözőbb élőhelyeket képesek birtokba venni. Ilyen, csak az utóbbi időben mélyebben tanulmányozott, különös élettér a filloplán is: a növények föld feletti részeinek, elsősorban leveleinek felszíne. Baktériumok, algák, élesztőszerű és fonalas gombák egyaránt megtalálhatók a filloplánban megtelepedő mikroorganizmusok között.
A filloplán szervezeteinek tanulmányozását tudományos érdekessége mellett az is előtérbe helyezte, hogy a mezőgazdaságban a levélbetegségek évről évre súlyos kárt okoznak. Az ellenük való védekezés emészti föl a növényvédő szerek nagy részét - így a biológiai védekezésnek is egyik legfontosabb célterülete a levélbetegségek elleni védekezés. Erre azok a szervezetek lehetnek a leginkább használhatók, amelyek a tünetmentes leveleken is megélnek.
A kórokozók és a filloplán mikroszervezeteinek kölcsönhatásaira először azok a megfigyelések irányították a figyelmet, amelyek szerint egy kórokozó elleni célzott kémiai védekezés olykor éppen ellenkező hatást, súlyos fertőzést okozott. Kimutatták, hogy a növényvédőszerre többé-kevésbé ellenálló kórokozó mellől az alkalmazott vegyszer kipusztította azokat a mikroszervezeteket, amelyek antagonista hatásukkal képesek voltak féken tartani a kórokozó fertőzést.
Eddig az idézetek. A Mindentudás Egyeteme-előadás sok gondos gazda érdeklődésére tarthat számot. Nem kevesen ódzkodunk a genetikailag "tökéletesített" növények, részeik, illetve a belőlük készült különféle élelmek fogyasztásától - de ezen növényeknek már a létezésétől is... Aggasztó, hogy a különböző ártó hatások által már így is jelentősen megzavart földi egyensúlyt még inkább megbolygathatja az egymás után születő "mesterséges" fajok belépése az élet körforgásába.
Fent idézett cikk szerzője nem feledkezett meg szólni a biológiai preparátumok (itt: olyan élőlénykék "csapata", melyek szembeszállnak a betegítő betolakodókkal) munkálkodásának két igen fontos sajátosságáról sem. Ismét idézem: "A biológiai preparátumoktól ritkán várható el a kémiai szereknél általánosan tapasztalható gyors és áttörő hatás. Képesek viszont a kórokozók féken tartásával a károsítást a gazdasági kár alá szorítani. Elterjedésük így feltételezi, hogy a totális, sokszor sokkszerű hatás helyett a környezetet jobban kímélő védekezés irányába tolódik el a társadalmi igény. Az élő szervezetektől idegen anyagok felhalmozódása miatt a világ ebbe az irányba halad."
Vajon a professzor is hasonlóan alázatos tisztelője a természetnek? Kíváncsian várom előadását.
Sebők Lili
|