|
Gorka Pál és Gorka Sebestyén a Soproni Szalon vendégei voltak
A Soproni Szalon április havi rendezvényének két meghívott vendége volt: v. Gorka Pál okleveles építészmérnök, a Budapest elárulva című könyv szerzője, valamint v. Gorka Sebestyén biztonságpolitikai elemző. 
Gorka Pál és Gorka Sebestyén a Soproni Szalon rendezvényén A rendezvény első részében a Pluzsik Tamás
vezette beszélgetés során, a meghívott vendégek magánéletük néhány momentumát elevenítették fel.
 " A kémkedés mindig kétes foglalkozás volt. Azonban
egyes vonatkozásai megvetendőbbek, mint más formái. Hazafiakat beszervezni úgynevezett ellenállási mozgalmakba – mint hírszerzés és banális információk külföldre juttatása – csak azért, hogy ezek a jószándékú szerencsétlenek felfedjék a rendszerrel szembeni ellenállásukat, hogy majd ennek kapcsán őket elfogják, kínozzák, bebörtönözzék, és sok esetben kivégezzék; – ez kell, hogy a legmegvetendőbb formája legyen a kémkedésnek és árulásnak.
Philby, Blunt, Burgess, MacLain ezt tették."
Gorka Pál könyvét dedikálja A rendezvény második felében Gorka Sebestyén, Gorka
Pál Angliában született fia, az ismert biztonságpolitikai elemző szigetországi gyermekkoráról, tanulóéveiről, pályaválasztásának körülményeiről szólt. Szóba került a 2001. szeptember 11-i terrortámadás idején "vállalt", emlékezetes tévésszereplése is.
 Az iraki háború klisékben megfogalmazott indokai – üzleti érdek, olaj-kérdés, elnyomott kisebbségek érdekeinek érvényesítése – mellett Gorka Sebestyén előadásában vázolta azt a pszichés nyomást, amely a terrortámadást elszenvedett Egyesült Államok vezetőire, mint a nép biztonságáért való felelősökre nehezedik, amelyhez hozzájárul azért az a tény is, hogy a Fehér Ház jelenlegi vezetői között több, ideológiai ellenséghez szokott, hidegháborús "harcos" is tevékenykedik. Ez utóbbiak a kommunizmus helyett most az iszlamista fasizmussal veszik fel a harcot, azzal együtt, hogy Gorka állítja: vannak olyanok, akik valóban hisznek abban, hogy a demokráciát lehet exportálni, akár erőszakkal is. Magyarország 56-os példája is azt mutatja, hogy a nemzetközi kapcsolatokban a reálpolitika esetében nem az erkölcs a vezérlő elv. Az Amerikai Egyesült Államok pszichés állapotának magyarázatához az is hozzátartozik, hogy Szaddám Huszein a modern világban az egyetlen, saját népe ellen tömegpusztító fegyvert használó diktátor. Ebből adódóan, elméletileg, a felszínen az ügy jó. A biztonságpolitikai elemző a legaggályosabbnak a háború következményeit tartja. Az nem kérdés, hogy a szövetségesek nyernek, az már viszont igen, hogy mennyire véres és szennyezett hadszíntérrel, de a legtöbb aggodalomra mégis az annak megválaszolása ad okot, hogy a háborút követően mi történik majd a feszültségekkel telített régióban.  Tény, hogy az Amerikai Egyesült Államok valószínűleg még évtizedekig az egyetlen szuperhatalom lesz, viszont az mindenképpen az előző időszakokhoz képest teljesen megváltozott körülményekre vall, hogy az, aki ezúttal a szuperhatalomhoz csatlakozik, éppen a "láthatatlan" – arcnélküli, főhadiszállás nélküli – terrorizmus ellenséggel szembeni pozíciójába degradálja biztonsági helyzetét, amelyben az atom-védőernyő sem használ. Magyarország nem tartozik a legveszélyeztetettebb országok közé, de azzal a döntésével, hogy a taszári bázist a szövetséges erők rendelkezésre bocsátotta, és azzal, hogy hadviselő ország lett, egy új kategóriába sorolandó. Gorka Sebestyén hangsúlyozta: a nemzetközi jog szerint,
ha egy ország átengedi az útjait, a vasútjait, a légterét egy olyan országnak, amely háborút indított egy másik ellen, attól a pillanattól hadviselő országnak számít, s hogy ez valóban így van, azzal kapcsolatosan elmondta, hogy tudomása van arról, hogy már négy héttel azelőtt, hogy az előőrs Taszárra érkezett volna, arab hírlapok már őt idézték.
Arra kérdésre, hogy ebben a kényes helyzetben mennyire
vannak biztonságban a magyar állampolgárok, Gorka Sebestyén elmondta, attól tart, hogy nem a legveszélytelenebb a helyzet. A kérdés egyébként nagyon bonyolult, hiszen a rendszerváltás óta Magyarországon a politikai elit nemzetbiztonsági kérdésekhez való viszonyulását a személyiségi jogi törvény tudatos kihasználásának lehetőségei is meghatározzák és befolyásolják, amelyek egymáshoz való viszonyából adódó paradox helyzet jellemzi a magyar nemzetbiztonság ténykedését.
Kapcsolódó cikk:
|