CyberPress.Sopron

Jövôre vonulnak be utoljára sorkatonák
www.metro.hu-MTI

Komor Levente szerint az önkéntes haderôre való átállás gyakorlatilag már megállíthatatlan, a folyamat gyorsasága csak az erôforrások elôteremtésén múlik.
A Honvédelmi Minisztérium humánpolitikai helyettes államtitkára az önkéntes haderôre való átállásról szóló budapesti konferencián elmondta, a szaktárca tervei szerint 2004 folyamán vonulnak be utoljára sorkatonák a Magyar Honvédséghez, és legkésôbb 2005-ben szerelnek le.

Konrád György író szombaton helyeselte a demokratikus államok fellépését az „iszlám diktatúrákkal” szemben. A 70 éves író egy szombati berlini tanácskozáson mondott beszédet. Konrád hat év után búcsúzik a Berlin-brandenburgi Művészeti Akadémia elnöki posztjától, utódját valószínűleg még a hét végén megválasztják.

„Éppúgy, ahogy szembeszegültek a demokráciák a fasiszta és a kommunista diktatúrákkal, érdekükben áll az iszlám diktatúrákkal szembeni fellépés is, amennyiben az iszlám radikális mozgalmai az erő és a terrorista módszerek mellett döntenek” – fogalmazott Konrád. Németországban az író nagy feltűnést keltett az iraki fegyveres beavatkozást helyeslő állásfoglalása miatt.

Konrád György a konferencián felolvasott esszéjében egyebek között azt fejtegette, hogy Európa-ellenes a tolerancia bármely mozgalommal, vagy szervezettel szemben, amennyiben a mozgalom, vagy szervezet eszméinek terjesztése érdekében erőt alkalmaz. Antieurópai a filozófiai türelem emberek eszmékből levezetett gyilkolásával szemben.

Konrád személyében először állt külföldi a berlini intézmény élén, de utódja is valószínűleg a határokon túlról jön. Igaz, az illető német anyanyelvű: a poszt esélyeseként a 69 éves svájci Adolf Muschgot emlegetik. Konrád György a Berlinben működő európai kulturális intézetek konferenciáján beszélt, ahol a kultúrpolitikai stratégiákról volt szó. Idén februárban közösséget alapítottak berlini kulturális intézetek, amelynek szóvivője Masát András, az itteni Collegium Hungaricum vezetője. A közösségnek jelenleg 14 intézet a tagja.
(MTI)

Ki kellett menekíteni Írországból a brit belső hírszerzésnek az ír katolikus köztársasági mozgalomba beépített legfőbb ügynökét, akinek kilétét egy másik, sértődött ügynök állítólag kiadta egyes lapoknak.

Vasárnapi brit sajtóértesülések szerint az ügynököt, aki az utóbbi 30 évben az észak-írországi brit fennhatóság ellen küzdő Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) legfelsőbb vezetésébe férkőzött be, Írországból már egy védett házba vitték. Stakeknife az 1970-es években jelentkezett ügynöki munkára a brit hadseregnél, és azóta sikerült őt az IRA legfelsőbb vezetésébe betelepíteni.

A brit hírszerzés azért döntött a filmbe illő akció mellett, mert tudomására jutott, hogy ír és skót lapok a Londonban csak a "korona gyémántjaként" emlegetett, Stakeknife fedőnevű ügynök megnevezésére készülnek, márpedig ez a klasszikus ügynöki munka szabályai szerint a halálos ítélettel egyenértékű.

Sir John Stevens londoni rendőrfőkapitány - aki e minőségében a brit országos rendőrfőkapitány funkcióját is betölti - nemrégiben hatalmas belpolitikai felzúdulást keltve bejelentette, hogy a korábbi északír rendfenntartó karhatalom (RUC) és a brit hadsereg egyes hírszerző tisztjei a nyolcvanas években összejátszottak a tartomány britpárti protestáns félkatonai szervezeteivel vezető katolikus személyiségek meggyilkolására. A rendőrfőnök közölte, hogy az ez ügyben folyó vizsgálat során Stakeknife-ot is meg akarja hallgatni. A The Sunday Times szerint Stevens azt gyanítja, hogy az ügynöknek és felső kapcsolatainak legalább negyven "megelőzhető gyilkosságban" volt szerepe.
A múlt hónapban közzétett Stevens-jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a brit katonai hírszerzés észak-írországi hálózata gyakorlatilag ellenőrzés nélkül működött, "katasztrofális következményekkel".

Egyértelmű jelek szerint a brit hadsereg rendkívüli mértékben megharagudott Stevensre a vizsgálódás miatt; a vezető vasárnapi londoni lap úgy tudja, hogy Stakeknife-nak a hadseregen belüli felső kapcsolatai tanácsolták az átköltözést Belfastból az ír fővárosba, mert az ügynök így kívül esik a brit vizsgálat jogi hatókörén. Az ügynököt Dublinból vitték most az ismeretlen helyen lévő védett házba.

Az ír katolikus mozgalomba beférkőzött legfőbb brit ügynök élete azután került veszélybe, hogy egy másik brit ügynök, aki már két éve azzal fenyegetőzik, hogy brit és ír lapoknak elárulja Stakeknife kilétét, ha a brit védelmi minisztérium nem adja meg neki az általa követelt katonai nyugdíjat, a hírszerzés értesülései szerint most valóra is váltotta e fenyegetését.
(MTI nyomán)

A nagy hírnévre szert tett játék jelvény-változatába beleépítették a magyar trikolórt és az EU-csillagokat is, az athéni sajtótájékoztatón a mikrofonon is e szimbólumot láthatta a világ. Nincs napirenden azonban a narancsos logót ezzel fölváltani. Legalábbis egyelőre.

A nemzetközi eseményen az ismert magyar találmánnyal kívánta szimbolizálni a magyar találékonyságot és szellemiséget – indokolta Orbán Viktor az ötletet, amely igen sikeresnek bizonyult. A Rubik-kockát a világon szinte mindenütt ismerik, Athénban Konsztantin Karamanlisz konzervatív politikus is szóvá tette magyar kollégájának, hogy ismeri a híres magyar találmányt.

Navracsics Tibor, Orbán kabinetfőnöke szerint "nem csinálnak reklámot" a valóban szellemes és jelképerejű jelvénynek, Doncsev András sajtófőnök pedig kifejezetten cáfolta, hogy napirendre tűznék a pártlogócserét.

A feltalálóval, Rubik Ernővel természetesen megegyezett Orbán Viktor arról, hogy nemzetközi "szereplésre" használná a némileg átdizájnosított kockát. Rubik örömmel nyugtázta és megtiszteltetésnek vette, hogy az EU-csatlakozás hivatalos aktusán logóként használja a kockát az exminiszterelnök, aki a csatlakozási tárgyalások oroszlánrészét végezte.

A bűvös kocka 1974-ben született, ekkor készült el az első működő prototípus, s megtörtént a szabadalmazás. A feltaláló Rubik Ernő – akinek édesapja neves vitorlázórepülőgép-tervező – a budapesti Iparművészeti Főiskola Belsőépítészeti Tanszékének oktatója volt akkor. A kocka őse egy kínai eredetű játék, a tangram, amelynek lényege, egy négyzetet hét részre vágnak, amelyek között van öt egyenlőszárú háromszög, egy paralelogramma és egy négyzet. Ezekből az elemekből beláthatatlan számú ábra rakható ki – eleveníti fel Horváth Ildikó egy internetes honlapon a históriát.

Közrejátszott még a bűvös kocka megalkotásának ötletében egy másik játék, a pentomino, amelyik tizenkét elemből áll, mindegyik öt kis négyzetből tevődik össze, úgy, hogy ezek az oldalaikkal illeszkednek egymáshoz az összes lehetséges módon. A szóma játék a pentomino három dimenziós változatához hasonlít. Hét különböző elemből kell összerakni egy 3×3×3-as méretű nagy kockát. Ez a játék a bűvös kockára is emlékeztet, nemcsak e méretben, de az összeállítási módok sokféleségében is.

Rubik Ernő gyermekkorában is szívesen játszott az úgynevezett tizenötös játékkal. Egy 4×4 egységoldalú négyzetben a beleférő tizenhat kis négyzetlapocska helyett csak tizenöt helyezkedik el, egy hely üresen marad. A kis négyzetek számozottak. Az üres hely felhasználásával egy összekevert állapotból tologatással az eredeti számsorrendet kell fölállítani.

A bűvös kocka exkluzív tulajdonságai miatt is gyorsan népszerű lett, mert háromdimenziós, egyszerre több eleme mozog és egyszerűen jól néz ki, esztétikus. A színezésre Rubik Ernő külön gondot fordított; ezért a kocka szabványos színezése olyan, hogy két-két párhuzamos lap színei a sárga komponensben különböznek; így lesz a fehérből a vele átellenes sárga, a pirosból a narancssárga, a kékből a zöld, s ami még külön szenzációs volt: bárhogy is mozgatjuk, a játék egy darabban marad.

Hogy maga a szerkezet működjék, a feltaláló hosszasan kísérletezett. Rubik Erno a kísérletezést 2×2×2-es kockával kezdte, és az első probléma az volt, hogyan lehetne úgy összeállítani ezt a kockát, hogy három tengely körül elforgatható legyen. Először gumiszálakkal mozogtak az oldalak, amelyeket kis színes papírokkal jelölt meg. Néhány forgatás után a színek összekeveredtek, s nem sikerült a visszaállításuk, s a próbálkozások következtében elszakadtak a gumiszalagok. Ezután mágnest akart alkalmazni a feltaláló, de ez sem bizonyult jó ötletnek, s végül megszületett az ismert szerkezet.

Rubik Ernő saját bevallása szerint először nem is gondolta, hogy ilyen jó játékot alkotott, s hogy az értékesíthető is lesz. Tanítványai és néhány barátja lelkesedése győzték meg arról, hogy szabadalmaztassa és gyártassa a ravasz szerkezetet. A szocializmusban szokatlanul gyorsan és akadálytalanul követték egymást az események. 1975. január 30-án benyújtotta szabadalmát aTalálmányi Hivatalhoz, majd gyártót kezdett el keresni, s rövidesen meg is találta a Polytechnika Ipari Szövetkezetet. Magyarországon a kocka 1977-ben került forgalomba, s robbanássszerűen elterjedt.

Az utcán, a munkahelyeken, az iskolákban, a tömegközlekedési eszközön és az otthonokban szinte mindenki a kockát forgatta, hihetetlen sikert aratott a logikai játék.1980-ban Magyarországon közel egymillió darab talált gazdára. A Konsumex Magyar Külkereskedelmi Vállalat az Ideal Toy amerikai játékcégen keresztül, 1980 elejétől kezdve nagy mennyiséget forgalmazott külföldön is. Bizonyára érdekes lenne a háttérinformációkat is megismerni erről az akcióról, mert akkoriban nem a piac szabályai érvényesültek hazánkban, s e ritka pozitív kivétel mögött is biztos, hogy valamilyen alku állt.

Az 1978-as magyar BNV-díj, a Kulturális Minisztérium 1979-es nívódíja után 1980-ban több országban nyert díjakat: így Németországban, Franciaországban, Angliában. Itt az angliai Toy of the Year 1980 (az év játéka) díjat is megnyerte, ezt a díjat egy évben csak egyetlen játék kapja. 1981-ben a New York Museum of Modern Art (a modern művészet múzeuma) a kockát felvette építészeti és design gyűjteményébe. A világ minden táján klubok alakultak, versenyek szerveződtek.Tanulmányok, újságcikkek százai, könyvek jelentek meg, világbajnokság is szerveződött.

A játékipar 1983-ban felhagyott a bűvös kocka forgalmazásával, Tom Kremer azonban megvásárolta a Rubik kocka jogait és újból elkezdte forgalmazni 1991-ben. A korai 80-as évekhez képest a forgalom igen kis mértékben nőtt. Azonban 1995-ben, Oddzon egy dinamikus californiai vállalat forgalmazásában ismét ugrásszerűen megnőtt a kereslet. 1996-ban az USA-ban 300 ezer kockát adtak el, Japánban 1997-ben 100 ezer darabot.

Világszerte különböző neveken ismert a Rubik Ernő által feltalált kocka: Magyar kocka, Rubik kockája, Bűvös kocka, a Kocka, Rubik kocka stb. az Oddzon által készített legújabb felmérések szerint az Egyesült Államokban a népesség több, mint 85 százaléka ismeri a Rubik nevet és felismeri az általa feltalált kockát.

Összesen 43.252.003.274.489.856.000 féle különböző konfigurációja létezik a kockának, és ezek közül csak egyetlen egy a jó megoldás, mikor mind a hat oldal különböző színű, és az egyes oldalakon a kis kockák színe megegyezik. Ha minden fordításra egy másodpercet szánnánk, akkor 1400 millió évet venne igénybe, hogy az összes lehetőséget kirakjuk. (Összehasonlításként: az egész univerzum – állítólag, persze ki tudja ezt pontosan? – még csak 14 ezer millió éves.) Számítógép szerint a helyes megoldás kirakásához a legkevesebb lépés 52. Ezt azóta 50-re csökkentették, de szakértők szerint a bűvös minimum 20 körül lehet.

A Rubik kocka" kifejezés hivatalosan is az angol nyelv részévé vált azáltal, hogy külön bekezdést kapott az Oxford English Dictionary-ben. Soha egyetlen egy játék sem gyakorolt még ilyen nagy hatást a játékiparra. Egy magyar feltaláló játéka.

Plüssnyuszik vágtáznak a képernyôn, sorra, egymásután dôlnek ki, csak egy megy tovább, sokkal tovább a többinél. Ezer változatát láttam már, a fölismerés a reklámhatás betervezett része: persze, hogy tovább bírja, mert tartós elem van benne. Fél szemmel, kalandozó figyelemmel követem, beszélgetünk a tévé elôtt a reklámszünetben. Mégis meglep a végén, fölkapom a fejem, egy határozott hang közli: Djuracell. A márkanév évek alatt meghonosodott a magyarban, nem is volt kifogásunk ellene, duracell, kimondható, megjegyezhetô, nem vét a szabályaink ellen, sôt, van benne némi technicista iparos zamat. De ez az angolszász kiejtés megzavart. Kinek szól ez? És van-e értelme?

Aki több nyelven tévézik, s manapság ki nem kapcsolgat, az hamar fölfedezi, hogy bizonyos reklámok ugyanazokkal a szereplôkkel és ötletekkel végigsöpörnek Európán, csak épp a szereplôk az adott ország nyelvére szinkronizálva mondják el ugyanazokat a bôdültségeket. Van olyan változat, amelyben az alapcsattanó ugyanaz, csak – mondjuk – más csokimárkától erôsödik meg a rasztafrizurás fôhôs. A nyelvi megoldások változékonysága azonban elgondolkodtat. A fejfájáscsillapító gyógyszer Európa minden nyelvén sz-szel kezdôdik, a magyar változatban Saridont mondanak, érthetô meggondolásból.

A Zeva márkanevet a magyar tévében cevának ejtik, ebbôl arra következtettem, hogy német termékrôl van szó, a román reklámokban zevát mondanak, az Ajax tisztítószercsalád, akárcsak a focicsapat, úgy ejtendô, ahogy írva van, de Romániában a reklámozók idzseksznek ejtik, ami, ugye, nem magyarázható meg olyan egyszer?en, mint a Cif, amit érthetôen csifnek mondanak. Volt egy fehérítô-tisztító márkareklám Ace néven, legalábbis ez a bet?sor szerepelt a terméken, s meglepô módon a kifehérített ruha fölött a magyar háziasszony ácsének említette, a román ászt mondott…

Nem sorolom tovább a példákat, ennyi is elég a bábeli z?rzavar szemléltetésére. Sulykolják agyunkba a nyelvünktôl idegen hangalakokat, az értelmetlen márkaneveket, a dallammal, szlogennel, színnel, figurával, népszer? sportolóval azonosuló fogyasztási szokásokat, a lila tehéntôl a fogkrémmel kezelt tyúktojásig mindenféle észveszejtô zagyvaságot. Ennek a reklámvilágnak a nyelvi háttere igazán rémítô. Mert jó, megszülettek a nyelvet védô törvények, rá lehet szorítani a reklámozókat bizonyos szabályok megtartására, de nem hisszük, hogy – mondjuk – a duracell szó ejtése belekerülhetne a hatályos jogszabály hatáskörébe. A second hand boltra és a pizzériára ki fognak tenni egy kiegészítô cégtáblát ékes honi nyelven, de senkinek nem jut eszébe lefordíttatni (milyen ôrült ötlet!) a márkaneveket az Always-tól a Volkswagenig és a Colgate- tôl a Plenitude Axion mélyliposzómás szemhéjránckrémig. Unásig ismételt szlogenek nyomán tele van az agyunk és a beszédünk olyan szavakkal és fogalmakkal, amelyekrôl még sejtelmünk sincs, hogy mit jelentenek. És a kiejtésük sem egységes, ami az egyesülô Európában mégiscsak malôr (hiba, error, verschuldung).

KREBSZ JÁNOS
A szerzô a bukaresti Hungarológia Tanszék magyarországi vendégtanára

             Immár 120 éve múlt, hogy a bukovinai székelyek egy jelentős csoportja sorsüldözöttként, kenyér után kutatva az akkori Magyarország legdélebbi csücskén, az Al-Duna mentén letelepedett. Hányatott életmódunk ellenére hitünket, anyanyelvünket megőriztük, büszkén valljuk mivoltunkat.
             A nagy vándorlásról, most 120 év elteltével meg szeretnénk emlékezni. Azt az utat, amelyet őseink szekéren, jószágszállító vagonokban tettek meg, mi kerékpárral szeretnénk bejárni. A jubileum alkalmából 2003-ban falunkban, Székelykevén, valamint Hertelendyfalván és Séndoregyházán rendezvénysorozatra kerül sor, amelybe a TINET ifjúsági klub kerékpártúrával szeretne bekapcsolódni.
             Az út megközelítően 1400 km hoszszúságú, s kiindulópontja Mádéfalva. Elérve a Bukovinai öt falut (Andrásfalva, Józseffalva, Fogadjisten, Istensegíts, Hadikfalva) Ezt követ?en az útirány: Szatmárnémeti, Debrecen, Szolnok, Szeged vagyis a Tisza mentén haladva egészen a Dunáig jutna s Hertelendyfalvát, Sándoregyházát érintve Székelykevén érne célba.
             A kerékpártúra nyitott jellegű. Az 5-10 főt számláló csapathoz minden érdekelt csatlakozhat, akkár 100 - 200 km-re, akkár az egész útvonalhoz. A kerékpártúra 2003. július 24-én indulna Mádéfalváról.

Baló György Hungarikum című műsorának az M1-en valahogy nincs jó íze. Nem a műsor alapötlete miatt, hanem Baló György személye miatt.

Első pillantásra könnyű azt gondolni, hogy ez az ember ebben a műsorban nincs a helyén. Azt lehet hinni, hogy egy ilyen interjúsorozat Balónak túl könynyed, ha tetszik, túlságosan érzelmes, ami egy ilyen nagy televíziós túlélőnek nem áll jól. Főnöki magaslatokból, a reprezentatív A Hét műsorvezetéséből hirtelen átlényegülni klasszikus kíváncsi, érzékeny és tudáséhes nebulóriporterré egyszerre szomorú, aránytalan, rossz ritmusú, de természetesen ígéretes, rendjén való és heroikus is. Egy ilyen műsorhoz legalább olyan tapasztalt televíziós róka kell, mint Baló. Ettől lesz súlya és értéke az egésznek. Mégis, amikor azt látjuk, hogy Baló György ül egy leginkább artistaugróasztalhoz hasonlító emelvényen vendégével, Magyarország valamelyik szellemi nagyságával, akkor nem tudjuk, hogy sírjunk, vagy nevessünk. Most akkor mi van? Gyorsan kerítettek Balónak egy műsort bármi áron, átgondolatlanul, vagy valóban így reméli a stáb televíziós magaslatokba emelni az egyébként izgalmas, érdekfeszítő meghívottakat? Így billegett eddig az elmúlt hetekben a műsor blaszfémia és a valódi értékek határán, míg Janikovszky Éva kedvéért végre kimozdult a stúdióból, hogy az adást Janikovszky lakásában vegyék fel.

A betegségével küzdő írónőtől szerencsére Baló nem hatódott meg. Janikovszky érdessége, erős realitásérzéke és elszántsága nem is engedte volna ezt meg, de Baló amúgy sem hajlamos efféle elérzékenyülésekre. Ült egy riporter, akit a világ mindig kicsivel kevésbé érdekli, mint a nézőket, és vele szemben egy kórházból éppen hazatért nő, súlyos betegségének kellős közepén, akit szintén nem érdekel már a világ, csak az, ami mögötte van. Kettejük beszélgetéséből kivételesen ritka, metafizikus dialógus alakult ki. Lassan, tematikusan ismétlődő körökben folyt a társalgás az ország legjobb kedélyű, legszarkasztikusabb írója és legillúziótlanabb televíziós riportere között. Baló illedelmes volt és fantáziátlan, kissé szórakozott is, Janikovszky Éva pedig elegáns, kötelességtudó és meghatóan alázatos a néző- és olvasóközönséggel szemben. Egy nő elmerülve a betegségben, mégis finoman felöltözködve, halványan sminkelve, mosolyogva, harcosságában és figyelmességében megrendítően állja a sarat. Éli az életet: ír sokat, beírja magát mindannyiunk agyába, aztán beteg lesz, csinálja azt is, befekszik, elmondja, visszaesik, szenved, tűr és vár és figyel. Megcsinálja ezt az interjút is. Érezhetően fontosnak tartja. Csordogált az interjúidő, sajgott az ember szíve egy kicsit, mert sem a riporter, sem a riportalany nem akarta érzelmeskedésre fecsérelni az időt. Janikovszky beszélt, sorolta a könyveket, a történeteket, a kedves olvasókat, a gratulációkat, a barátokat és a családot, a betegséget. Pontosan nem mondta ki, de mutatta, hogy az egészet szárazon kell végigcsinálni. Csak úgy lehetséges. Beszélt, és a szemében egyszer csak meg lehetett látni, hogy kívül van mindenen: Balón, a kamerán, a pirosítón, saját gyereken, mások gyerekein, kívül van a könyveken és a kórházi ágyon is. Beszélt, és máson gondolkodott. Nagy dolgokon, amikről alig esett szó, mégis ott voltak a tekintetében. Tehát megértettük. Szép, szótlan interjút adott Janikovszky Éva Baló Györgynek. Olyan kevés szóval beszélt az élet végéről és a sors elszenvedéséről, hogy Baló nem tudta nem megérteni. Janikovszky szépen, szelíden magával húzta egy másik dimenzióba a decens riportert. Nem bongtak a harangok, nem állt el a néző lélegzete, csak két ember engedett a rajtuk kívül álló erőknek. Mindez a szemünk láttára. Olyan is van, hogy a televízió látja a lényeget.

Ezzel az új technológiával eltűnnek a határok távközlés, informatika, média és szórakoztatás között. Ezen szolgáltatások összefonódnak. Bárhol is jár az ember, nézhet majd filmet, miközben e-mailjei érkeznek, vagy akár utazás közben is játszhat barátaival. Nem szabad elfeledni, hogy a 3G nem csak a nagysebességű kapcsolatot jelenti, hanem a hozzáférés gyorsaságát és a kényelmet is. Ebből következően a ma még részben megoldatlan csatolt file-s e-mailok fogadása és megtekintése szinte az elküldés pillanatában válik lehetővé.

A 3G-ben zajló adatátvitel az adatcsomagok formájára és kezelésére vonatkozó IP-(Internet Protokoll)szabványt követi majd. Ez lehetővé teszi, hogy folyamatosan „vonalban” legyünk. Egy fillérbe sem fog kerülni ez a folyamatos kapcsolat. Fizetni majd csak akkor kell, ha üzenetküldésre, információszerzésre veszi igénybe a felhasználó a hálózati erőforrást.
A mindennapi élet részévé válik majd a mobil internet.

Tehát három fontos alapszó: mobil szórakoztatás, informatika és mobilkereskedelem (m-commerce).

A 3G fejlődését a mobil- és internetes szolgáltatások párhuzamos, gyors fejlődése, továbbá a mobil intenetes szolgáltatások várható elszaporodása ösztönzi. Csak egy kis jelzés a fejlődés ütemére: a mobiltelefon minden idők leggyorsabban terjedő távközlési eszköze. A mobil-előfizetők száma 2002 végéig közel egymilliárdra nőtt. Az Ericsson előrejelzései szerint 2003-ban több lesz a mobil előfizető, mint a vezetékes. A távközlési gerinchálózatokon folyó forgalomnak már több, mint a fele internet szerinti adatcsomagokban zajlik (IP).

A mai hálózatot eredetileg keskenysávú beszéd- és adatátvitelre tervezték. Ez most átalakul, mindenütt beépül az új technika, ami már tudja a mobil internetes szolgáltatás megkövetelte sebességet. E folyamattal párhuzamosan jelennek majd meg a piacon az új, nagy adatátviteli sebességet igénylő szolgáltatások. Előrejelzések szerint kb. 2003 első félévében éri el a mobil internet-előfizetők száma a vezetékes internet-előfizetőkét. (Ez a metszéspont hozzávetőleg 450-450 millió előfizetőt jelent világ-szinten.) Ezt követően a mobil internet átveszi a vezető pozíciót, s a vezetékes internet fokozatosan háttérbe szorul – a kettő közti „felhasználási-olló” egyre jobban szétnyílik. 2005-re a szakemberek 1000 millió mobil internet-előfizetőt valószínűsítenek.

Szolgáltatási szempontból milyen újdonságot hoz a 3G technológia? Íp>Először is javítja a mobiltelefónia teljesítményét és gazdaságosságát. Másodszor, tartalmi szempontból egyre átfogóbb szolgáltatások megjelenését segíti elő. A hagyományos szöveges e-mail helyét például fokozatosan elfoglalja majd a képet és hangot magában foglaló mobil multimédia üzenet (MMS).

2 Mbit/s-ra növekszik a hozzáférés sebessége az előfizetői szakaszon: legalább negyvenszerese lesz a GSM-szabvány szerint ma elérhetőnek. Ekkora sávszélességben már nagyon jó minőségben lehet álló- vagy mozgóképet továbbítani. A 3G egyidejűleg sok kapcsolatot tesz majd lehetővé a készülékről: információt lehet majd kérni egy adatbázisból anélkül, hogy meg kellene szakítani a képtelefonálást.

Mikor indul a 3G?
A 3g üzembe helyezése korántsem technológiai, mint inkább szabályozási és gazdasági kérdés. Döntő szerepe van az előfizetői igények megjelenésének: nagy a mobilszolgáltatásokkal kapcsolatos várakozás, nem mindegy, hogy egy telefontársaság a kiadott frekvenciahasználati engedély birtokában mikor indítja a szolgáltatást. A világ számos országában jól halad a frekvenciahasználati engedélyek kiadása a 3G működéséhez szükséges új tartományban. Sok helyen már le is zajlott ez a folyamat. Az egyes piacokon az ott tevékenykedő telefontársaságok üzletpolitikája, valamint a hatóságok engedélyezési stratégiája határozza meg, hogy milyen ütemben indul a 3G.
A hálózatüzemeltetők jelentős összegekért jutottak hozzá a frekvenciahasználati engedélyekhez, így a minél gyorsabb megtérülés reményében arra törekednek, hogy minél gyorsabban üzembe helyezzék a 3G hálózatot és a mobil internet-szolgáltatást. Japán volt az első ország, ahol pontos ütemtervet tettek közzé a WCDMA-technológiájó 3G hálózat kiépítésére.

A mobil internetes szolgáltatásról a gyakorlatban juthat üzleti és piaci tapasztalatokhoz minden mobiltelefon-társaság, ha a csomagkapcsolt adatátvitelt és hozzá a mainál gyorsabb rádiós átviteli technikát – például a globális fejlődést szolgáló megnövelt adatátviteli sebességet, EDGE-t bevezeti. Az EDGE (Enhaced Data rates for Global Evolution) nagy sebességű, harmadik generációs modulációs technológia, ami újabb frekvencia igénybevétele nélkül bevezethető. Már kaphatók a szélessávú rádiós átviteli eszközök és a piac is ráhangolódott a 3G kínálta szolgáltatási lehetőségekre.

Átlagosan az összes mobiltelefon használó 42%-a érdeklődik a 3G megoldások iránt. Érdekes módon a kelet-európai mobilosok nagyobb érdeklődést mutattak a 3G alkalmazások használata iránt, mint nyugat-európai társaik. A török mobil használók 59 illetve a lengyel felhasználók 51%-a mondta, hogy érdekli az ilyen szolgáltatás, szemben pl. az angolok vagy a németek 34%-os arányával. A férfiak 48%-át érdeklik a 3G alkalmazások, míg a nőknek csak 36%-át.

A 3G alkalmazások iránt érdeklődő felhasználók leginkább a mobiltelefonon keresztüli e-mail küldés és fogadás (77%) illetve a videofonos készülékek használata iránt mutattak érdeklődést (77%). Legkevésbé a zenei fájlok letöltését és videoklippek nézegetését tartották érdekesnek (a válaszadók 47 illetve 40%-át érdekelte).

Az Egyesült Királyságban március 3-án kezdte meg a Hutchinson Whampoa nemes egyszerűséggel "3" névre keresztelt, harmadik generációs mobilhálózata. Várakozások szerint kezdetben 50-60 ezer felhasználót vonzanak majd magukhoz a különböző 3G szolgáltatások, ám az ezeket kihasználó, beépített kamerával felszerelt mobiltelefonokat különböző technikai és szállítási problémák miatt csak március közepén kezdik majd árusítani, bár már hetek óta felvesznek előrendeléseket rájuk. Az Egyesült Királyságban négy mobil operátor működik, s ezek összesen körülbelül 50 millió ügyfelet szolgálnak ki. A Hutchinson mellett mindegyikük saját 3G szolgáltatásokkal kíván megjelenni a piacon még az idei év során.

Üröm az „örömben”?
A mobilszolgáltatók régebben még úgy beszéltek a 3G-s hálózatokról, mint a legkorszerűbb technológiáról, ami mellesleg rengeteg pénzhez juttatja őket. Napjainkban viszont ez úgy néz ki, hogy a hálózatkiépítés csak úgy nyeli a pénzt, és reális haszon csak 2014 körül várható.

Az kétségtelen, hogy a 3G a mobilkommunikációban mérföldkőnek számít, de az is, hogy sok szolgáltatónak nyakát szegheti a jelentős ezirányú befektetés. A pénzügyi nehézségek miatt sokan nem képesek finanszírozni a 3G-t, és az is gondot okozhat, hogy a kezdeti haszon csak a kiépítés költségeit fogja fedezni. Ahhoz hogy a befektetett pénz megtérüljön, és valódi hasznot hozzon a rendszer, még jó pár évig kell várni. Egy nemrég megrendezett UMTS Mobil Internet Konferencián végre szóban is kimondták azt, amit eddig elképzelhetetlennek tartottak: jelenleg nincs olyan kényszerítő illetve motiváló ok, ami miatt az ügyfeleknek érdekükben állna áttérni a 3G-re.

A 3G lassú terjedésének az anyagiakon kívül számtalan más oka is lehet: pl. a 3G-s mobiltelefonok energiafogyasztása, ami igen magas, így egyelőre kétséges, hogy vajon jó minőségben fogják e biztosítani az operátorok által beharangozott szolgáltatásokat.
------------------------------------------------------------------