Az evangélikus oktatásról a Luther Szövetség ülésén
Az evangélikus oktatásról a Luther Szövetség ülésén
Tölli Balázs, a Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium
(Líceum) igazgatója Evangélikus oktatási rendszer Magyarországon az ezredforduló
után címmel tartott előadást a soproni Luther Szövetség tegnapi rendezvényén.
(A fotón: Tölli Balázs iskolaigazgató)
- A határozott felekezeti karakter kell hogy az
egyházi iskolai nevelésnek a középpontjában álljon - mondta Tölli Balázs,
aki az evangélikus egyházi oktatás helyzetét a nyolcvanas évek végéig való
visszatekintéssel vezette be, amelyet követően elsősorban a Berzsenyi Líceum
gyakorlatából és mindennapjaiból leszűrt – immár egy évtizednél is hosszabb
időszak – gyakorlati tapasztalatairól számolt be.
A több mint harminc közül jelenleg tizenkét intézmény
működik az evangélikus egyház fenntartásában, az általános iskolákat részben
a gyülekezetek, részben az országos egyház tartja fenn, az óvodákat pedig
kizárólag a gyülekezetek.
Az oktatási feladat ellátására az egyház, mint iskolái
révén közfeladatot ellátó intézmény fenntartója, törvény által szabályozottan
állami forrásokhoz is jut. Az állami finanszírozás 80-90 százalékban biztosítja
az iskolarendszer fenntartását, amely tényt, – amint azt előadó hangsúlyozta
– nem a biztos bizonyosság tudatában kell elfogadni, hanem egy lendületet
adó lehetőségként kell kezelni.
Az evangélikus egyháznak és iskolarendszernek mindenképpen
reményre ad okot a tény, hogy iskoláiban folyamatos a túljelentkezés.
Természetesen, nem minden jelentkezőt a hitbeli
meggyőződése, és a hitélet iránti igénye vezet az egyházi iskolákba, mint
ahogyan az egyházi iskoláknak, gyakran a több évtizedes egyházellenes közhangulatot
követően kell(ett) hagyományaikat, az államtól átvett iskoláikban – jobb
esetben "folytatniuk", esetleg újrateremteniük – amely feladathoz
hozzáadódik a társadalom és a gyülekezet részéről egyaránt tapasztalható,
az iskolával szembeni elvárás, abban a valós helyzetben, amelyben az evangélikus
iskolák többségében éppen az evangélikus diákok vannak kisebbségben.
A piacorientált, devalválódott értékek társadalmának
ellenszelei, különböző okokból gerjesztett ellenharcok közepette is több
mint ötezer diák jár evangélikus iskolákba, amelyekben több mint ezer tanár,
valamint óvodapedagógus tanít.
Tölli Balázs igazgató számos gyakorlati példáját
is felsorolta azoknak az – egyébként családban megoldandó-megoldható –
problémáknak, amelyek megoldását az iskolától várják el a szülők.
A hitélet, az egyházi iskolák "egyházi jellegének"
lényegét tekintve is létezik egy össztársadalmi tudatlanság, amely az iskolán
belüli és a kifelé folytatott misszió lehetőségét, sőt kötelességét teremti
meg.
Az előadó hangsúlyozta:
Az egyházi iskolák képviselte, határozott felekezeti
karakter érvényesítése kötelezi arra tanárait, hogy egyrészt életükkel
hitelesítetten tekintsék a tanítást és a keresztény szellemben történő
nevelést szolgálatnak, másrészt segítsék és tiszteljék azt a szeretet és
szándékot, amely a más felekezetű diákokat az iskoláikba irányítja.
A szolgálaton túl, a tanítás olyan közösségépítő
munkát jelent, amelynek a középpontjában a szeretet áll, amely által nem
titkolt célja az iskolának olyan fiatal felnőtt egyháztagok nevelése, akik
a szolgálat lényegét megértve tudják és vállalják azt, ami az egyházban
és a világban az ő dolguk.
Az evangélikus iskolák között a soproni Berzsenyi
Líceumot olyan felekezeti nyitottság is jellemzi, amely a világnézeti gondolkodás
kialakításán túl, a különböző felekezetű, de keresztény nevelést kapó fiatalok
egymás megismerését, egymás hitének tiszteletét segíti.
Az egyházi iskolák a teológiák küldő gyülekezeteiként
is működnek – a felekezet-közöttiség és nyitottság mindennél többet mondó
példája az, hogy a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus három diákja végzett
katolikus teológiát.
Az előadó szólt arról is, hogy évszázados tradíciói
által az iskolának a város köz- és művelődési életében betöltött szerepe
is jelentős.
A tapasztalatok, az elméletek és szándékok gyakorlatba
ültetésének nehézségeinek, körülményeinek bemutatása mellett a rendezvényen
résztvevő diákok fuvola-, valamint harmónuim-játéka, szavalata "illusztrálta"
az iskolán belüli zenei szakköri foglalkozás – a több szempontból
is – értékteremtő jellegét.
Az evangélikus egyházi iskolák életképesek, ellátják
a rájuk bízott feladatot a külső és belső missziójuk elvégzésére pedig,
az egyetemes papság felelősségének és feladatának tudatosítása kell hogy
vezérelje, a diákok, és az összmagyar társadalom jelene és jövője épülésére.
T.É.
|