Rápóti - Romvári
Náthaellenes tavaszi sürgölődés minden fronton
Rápóti - Romvári
A május 17-18-i hétvége a zümmögőknek csodálatosan alakult itt Szombathelyen. A legpompásabb virágjában lévő akácfákról roskadásig hordták haza a hungaricum-értékű /reméljük, előbb-utóbb - és inkább előbb, mint utóbb - meg is szerzi e nemes minősítést/ akácméz alapanyagát, az akácvirág nektárját.
Szorgoskodtak a polgárok a kertekben és kiskertekben is. Mások testedzésként rövidebb-hosszabb távú futásra, vagy kirándulásra használták a pompás hétvégét, míg nem kevesen hosszabb kutyasétáltatást iktattak be programjukba.
A gyűjtögetőkre is szép idők jártak. Ahogyan a méhecskék a nektárt és a virágport, a gyógynövénygyűjtők a gyógynövényt keresték, szedték, gyűjtötték. A gyógynövénygyűjtők körébe beleértettem mindenkit, aki herbáriumokat szed, nem kizárólag a kereseti forrásért dolgozókat - hanem azokat az egyre többeket és többeket is, akik maguknak, családjuknak szerzik be az értékes természetes gyógyító-szereket, vagy kedves meglepetésként ajándékba adják ismerőseiknek, barátaiknak.
Ismerősöm panaszolta, hogy miután elmesélte a külföldinek, akivel beszédbe elegyedett, hogy alig várja már a hétvégét, hadd mehessen végre akácvirágot gyűjteni, s az illető nem igazán értette, mi a csodáért is kell az a virág ismerősömnek, azután ő elmondta, milyen egészséges a szárított akácvirágból készült tea, s a külföldi tanácsot kért, hol vehetne ilyet, természetesen herbária-szaküzleteket javasolt neki, ám igen lehangolt lett, amikor csak úgy ellenőrzésként egyikbe is, másikba is betért akácvirág-teát kérni, nem kapott... szomorúan gondol az idegenre, vajon milyen véleménnyel lehet róla, hogy bebolondította, biztosan nem is létezik ilyen tea, biztosan nem is igaz ez az egész, csak ugratta, a bolondját járatta a tájékozatlan külföldivel...
Nem nagy ördöngösség a most virágzó akác, illetve a tájainkon majd igazán öt-hat nap múlva teljes virágzásba lépő fekete bodza virágának gyűjtése, szárítása - s télen kiváló és nagyon finom tea készül belőlük megfázás esetére, de egyszerűen csak kellemes meleg italnak is iható (nem kell megvárnunk, míg ránk tör a betegség - bármikor elkészíthetjük és kortyolgathatjuk a természetnek ezen ajándékát gőzébe bele-beleszagolva, aromáját élvezve), miután közepesen lehűlt, akár vegyes virágmézzel, akár akácmézzel ízesítve.
Bodzavirágtea szokott lenni a gyógynövényszaküzletekben, egyszer én is kaptam ajándékba, holott magam is már huszonéve évről évre gyűjtöm. Családunkban, ismeretségi körünkben nem volt hagyománya a bodzavirág-szedésnek, -szárításnak, ám azóta, hogy én elkezdtem, már tudom, hogy szörpöt is készítenek bodzavirágból, sőt, sűrűbb palacsintatésztába mártva egy-egy nagy bodzavirág-"tányért" még bodzapalacsintát is szoktak vele sütni.
Fekete bodza, Sambucus nigra L. A bodzának üdén nyíló virágzatát és az érett termést kell gyűjteni - írja a könyv, Rápóti Jenő - Romvári Vilmos Gyógyító növények című szakmunkája. Mi most maradjunk a virágnál, s olvassuk tovább a szakmai tanácsokat. (Nem szó szerint idézem.) A bodzavirág gyűjtését és megszárítását nagyon gondosan kell végezni, hogy eredeti szép világossárga színét megőrizze. A virágzatokat rövid kocsányrésszel kell gyűjteni, majd minél hamarabb megkezdeni a szárítást. A friss virágot nem szabad a gyűjtőzsákba erősen begyömöszölni, mert akkor megbarnul száradáskor. A szárításra tágas és jól bemelegedő padlásokat kell kiválasztani. (Nekem e célra az előszoba szolgál...) A padlásteret jól ki lehet használni, ha egymás mellé és alá sűrűn kifeszített dróttal vagy zsineggel behálózzuk, majd a virágokat azokra aggatjuk fel. Így szárítható meg a bodzavirág a legrövidebb idő alatt, a legjobb minőségben. A virág akkor kellően száraz, ha a próbánál a vastagabb kocsányok is pattanva eltördelhetők. Teája hűléses betegségekben használt izzasztó, vizelethajtó, köhögéscsillapító, vértisztító és enyhe hashajtó hatású.
Tehát a bodza ideje még nem járt le, aki azonban akácvirágot akar gyűjteni, igyekezzen, mert ha elkezd hullani, már elkésett. Sajnos, az esős idő beállta nehezíti mind a gyűjtést, mind a szárítást... Fehér akác, Robinia pseudoacacia L. Az akácvirágot üde nyílásban, a fürtökről lefosztva kell gyűjteni. Csakis a fáról szedett, és gondosan megszárított, eredeti fehér színű virágok alkalmazhatók gyógyteának. Én úgy szoktam szárítani, mivel padlás nincsen, hogy a szobában, ahol nincs gőz, száraz a levegő, a szekrény tetejét rámolom le, leterítem tiszta ruhával, és egy-két centi magasságban finoman beborítom a virágokkal. Az ideális szintén padlás lenne, ahol bekeretezett szúnyoghálóra téve száradhatna, így alul-felül átjárhatná a levegő... de hát én csak így tudom megoldani. Soha nem barnult be, nem volt vele gond, épen, szépszínűre száradt így is. Az akácvirág teája köhögéscsillapító, enyhe hashajtó, a túlzott gyomorsavképzést megakadályozó hatású.
Úgyhogy, Kedves Olvasóim, mint minden évben ilyenkor, nálunk az előszoba most bodzaillatban, a szoba akácillatban úszik. Kívánom Önöknek is, ha csak most támadna kedvük, járjanak sikerrel a gyűjtésben, szárításban. Az akácvirág akkor száraz kellőképpen, ha a kis kocsányka könnyen pattanva törik, illetve a szirom szétporlasztható. Én kekszes zacskóban szoktam eltenni, egybe, legumizva, aztán azt még egybe beletéve és legumizva, amikor nagyon sokat gyűjtök. Egyébként jól záródó üvegben is tökéletes, lehetőleg alufóliát is tegyünk rá, netán folpackot, celofánt, mielőtt rácsavarjuk a tetőt, nehogy mégis nedvesség tudja átjárni. Erre itt a párásabb alpokalji mikroklíma mellett különösen ügyelni kell.
Mint az eddigiekből egyértelműen kiderült: jómagam gyűjtögetőként jártam a vidéket a szép napos hétvégén, s fogom ezt a hétvégét is erre kihasználni majd, most már a bodzavirág szedésére - abból egyelőre még csak keveset gyűjtöttem. Az előszoba illatossá varázslásához azonban már ez is elegendő...
A kép forrása: www.lingeveld.nl
Sebők Lili
|