CyberPress.Sopron

Régiók nélkül nincs EU-pénz
www.magyarhirlap.hu

Több százmilliárd forint értékû uniós támogatástól eshet el az ország, ha nem sikerül minél hamarabb és zökkenõmentesen felállítani a megyék helyett létrehozandó régiókat. Lapunk úgy tudja, augusztus 6-án a kormány elé kerülhet a közigazgatási reform.

A magyar közigazgatás átalakítása szerepelt az MSZP–SZDSZ-kormány programjában, igaz, ígéretként olvasható volt 1998-ban a Fidesz–FKGP–MDF-kabinetében is. A tervezet elõkészítéséért és az elõzetes egyeztetésekért felelõs Ágh Attila politológus szerint a törvényjavaslatot 2004 tavaszán a parlament elé kell terjeszteni, és egyúttal több kétharmados törvényt (alkotmány, önkormányzati törvény) átalakítani.
Az egyik legnagyobb fejtörést a megyerendszer régiókká átalakítása okozza, pedig az EU-val kötött szerzõdés 24. fejezete elõírja az ország belsõ közigazgatási határainak felülírását.
2007. január 1-jétõl a hét magyarországi régiónak nemcsak névleg, hanem szervezetileg is fel kell állnia. Mivel az EU ezen a téren igen szigorú – mint azt a július 16-án Brüsszelben elfogadott dokumentum is jelzi –, a magyar képviselõknek nemigen van más választásuk, mint hogy az õszi ülésszakon úgynevezett "elõdöntést” hozzanak.
Ágh szerint ez azért szükséges, mert az EU három évet szán egy döntés megfelelõ hátterének kidolgozására, és így a határidõ éppen 2007. január 1-jén járna le.
Rengeteg politikai és presztízsérdek ütközik a régiók felosztásakor, mondta Ágh. Az egyik legfontosabb, hogy felállhat-e önállóan Nagy-Budapest régiója, amelyben a fõváros mellett az agglomeráció is helyet kapna. Ágh támogatja az elképzelést.
Pál Tibor, a Belügyminisztérium politikai államtitkára viszont tegnap azt mondta: a tárca elõterjesztésében Budapest és Pest megye együtt alkotja a központi régiót. Pál szerint az elképzelés még változhat.
Nem tudok olyan kormányzati törekvésrõl, amely szerint Pest megye úgymond eltûnne a térképrõl – mondta a Pest Megyei Közgyûlés alelnöke, hangsúlyozva: a kormány augusztus 6-án tárgyal a reform alapkérdéséirõl. Gulyás József szerint a Nagy-Budapest koncepció elhibázott, mivel így elesne az ország az agglomerációban élõ mintegy 300 ezer ember után járó uniós támogatástól. A lakosonkénti évi 200 eurós támogatást azon régiók kapják, ahol az egy fõre esõ GDP nem éri el az uniós átlag 75 százalékát: Budapesten pedig eléri.
Boross Péter korábban azt mondta, hogy az a kormány, amelyik hozzányúl az évszázados megyerendszerhez, bukásra van ítélve. Most úgy tûnik, inkább az a kormány szedheti a sátorfáját, amelyik ezt nem teszi meg: EU-s források nélkül ugyanis a gazdaság aligha fejlõdhet, régiók nélkül pedig nem kapunk egy vasat sem.
Ágh Attila a volt miniszterelnök hagyománytisztelõ aggodalmait megérti, de túlzónak tartja. Tapasztalatai szerint a megyék igen fogékonyak az új rendszerre. A
felbukkanó konfliktusok lényege nem abban rejlik, mi lesz megyéink tradicionális magyar neveivel, hanem hogy melyik település milyen központokat, jogosítványokat vehet át az eddigi megyeszékhelytõl, illetve az államtól.
Az ugyanis nem csak megoldható, de kívánatos is, hogy a kormánnyal közvetlen kapcsolatban levõ régióközpontok mellett úgynevezett társszékhelyek is m?ködhessenek. Így aztán jutna feladat Kaposvárnak, Szekszárdnak, Nyíregyházának, Kecskemétnek, Szolnoknak, Békéscsabának, Sopronnak is. Ilyen pozíció lehet például a régiófejlesztési ügynökségek fenntartása.
A reform nem szünteti meg a megyéket, azok továbbra is intézményfenntartók maradnak, ám döntéshozó szerepüket elveszítik – mondta Pál Tibor.
Bizonyos szempontból a régió önálló életet élhet, és komoly összegeket hasíthat ki a költségvetésbõl: a régiók szerepe az unióban igen sokrétû, számos feladatot átvesznek az államtól. Regionális kezelésbe kerülhet kórház, egyetem, közlekedésfejlesztés vagy környezetvédelmi beruházás is. Persze az országos szabályozórendszer kialakítása változatlanul a minisztériumok hatásköre lesz, s a kifizetések is csak a Pénzügyminisztériumon keresztül történhetnek, de a nagyobb önállóság komoly manõverezési lehetõséget biztosít a régióknak.
Nincs félnivalója Nyíregyházának, ha a régióközpont nem funkciókat vesz el a megyétõl és a városoktól, hanem minisztériumi feladatokat vesz át – mondta Csabai Lászlóné polgármester. Úgy véli: ha a régiók kialakítása azt jelenti, hogy mindent a központba kell vinni, akkor azt a reformot nem szabad támogatni. Debrecen vitathatatlanul az adminisztratív és a tudományos élet központja. De miért lenne például vízügyi vagy munkaügyi központ is, mikor "árvizek és 20 százalék körüli munkanélküliség Szabolcs megyében van”?
"Joguk lesz különbözni” – mondja Ágh Attila. Másra van szükség Gyõrben és a nyírségi tanyavilágban. Az adott régió maga döntheti el, mit és hogyan fejleszt, kapcsolatait hogyan alakítja. A megyékhez képest a régiók funkciója és feladatköre sokszorosára nõ a minisztériumi hatáskörök átvételével, a fejlesztésekhez adandó nagyobb önrész biztosításával.
Ágh szerint az irányításával készítendõ tervezet nem szeretné az átalakításba belekeverni a választási törvény reformját. Úgy véli, ez már túl sok lenne, és végül az egész folyamat megrekedne.
Viszont szerepel majd benne a e-kormányzás és a finanszírozási reform.
Az is bizonyos, hogy a megyei közgy?lések megsz?nnek, helyüket regionális közgyûlések veszik át. Megyei szintû választás sem lesz, ezek helyét talán regionális pártlisták veszik át.
A regionális önkormányzatok képviselõit a lakosság választja. Hosszú ideje folyik a vita arról, mikor legyen az elsõ regionális önkormányzati választás. A BM politikai államtitkára szerint a mostani kormánynak 2006-ig elõ kell készítenie a választásokat, a döntés azonban már az újonnan felálló kabinet kezében lesz.
December 1-jéig az Európai Uniónak akkreditálnia kell a régiók felosztását. Az idõ tehát rövid, a parlamenti vita viszont nagy lesz. És akkor még nem beszéltünk a költségvetésrõl és az adótábla átalakításáról.

Várhatóan 170 kistérség lesz

Település, kistérség, régió – a közigazgatás reformja ezt a három szintet különbözteti meg. A kistérségek kialakításáról év végéig kell megegyezniük az önkormányzatoknak. A BM információi szerint várhatóan 165-170 ilyen jön létre. A fôszabály: a kistérség megyehatárokat átléphet, ám régióhatárokat nem. A kistérségek egyebek mellett területfejlesztési és államigazgatási (pl. okmányirodák felállítása) feladatokat kapnak.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Megyeszékhelyek csatája

A régiók közül Észak-Magyarország központja Miskolc, Észak-Alföld központja Debrecen, Nyugat-Dunántúlé Gyõr, Dél-Alföldé Szeged lesz.
Közép-Dunántúl esetében Veszprém és Székesfehérvár áll versenyben. Meglehetõsen kiegyenlítettek az erõviszonyok – mondta a székesfehérvári önkormányzat gazdaságfejlesztési irodájának vezetõje, Szász András. Fehérvár gazdasági erõcentrum, ám Veszprémmel szemben nincs egyeteme, s utóbbi talán az egészségügy szempontjából is jobban áll.
Dióssy László veszprémi polgármester szerint a központban lakók a bõrükön érezhetik majd az elõnyöket: oda települnek majd az állami intézmények, hivatalok, és vélhetõen sok cég is.
Nem tartom eldöntött ténynek azt, hogy melyik város lesz a dél-dunántúli régió központja – mondta Kaposvár jegyzõje, Kéki Zoltán. Kaposvár elsõsorban a regionális társközponti címben gondolkodik. Ugyanakkor a város vezetése korábban jelezte, hogy alkalmasnak tartja a várost a centrumszerepre. Ha földrajzilag nézzük: Kaposvár éppen a régió középpontjában található – jegyezte meg. Ugyanakkor hangsúlyozta: nem lehet minden regionális hatáskört a központokba tömöríteni, célszerûségi alapokon kell ezeket megosztani.

Dobozi Pálma, Gréczy Zsolt

Egyre nagyobb az érdeklõdés a székelyek õsi írása, a rovásírás iránt. Miközben néhány romániai magyar politikus a helységnevek rovásírással való kiírását javasolja a települések bejáratánál, Gyergószentmiklósón a városközpontban nem mindennapi módon népszerûsítik az õsi írást.

Gyergyószentmiklóson rovásírás-versenyt hirdettek meg, de nem mindennapi módon. A feladványokat a városközpont frissen festett szemeteskukáin tették közzé. A megfejtéseket egy Magyarországon élõ, volt gyergyószentmiklósi lakos e-mail-címére kellett beküldeni. Bár a vetélkedõnek mindenki örült, a feladványok elhelyezését illetõen megoszlott a város közvéleménye. A gyerekek körében nagy sikere volt a versnynek, hiszen a gyergyószentmiklósi cserkészek az idei szamosújvári rovásírás-versenyen is elõkelõ helyezéseket értek el.

Udvardy Zoltán
Valószínûleg megelõzhetõek lettek volna a szeptember 11-i terrortámadások, ha a hírszerzõ és biztonsági szolgálatok, CIA és az FBI jobban együttmûködnek – ez áll többek közt abban a vaskos kongresszusi jelentésben, mely ma került az amerikai törvényhozás két háza elé.
Amerikai csapatok Afganisztánban. Szeptember 11-e volt az indok
A 900 oldalas jelentés élesen támadja a Központi Hírszerzõ Ügynökséget (CIA) és a Szövetségi Nyomozó Hivatalt (FBI), ám nem látja egyértelmûnek, hogy a hírszerzõk kezében olyan vitathatatlan bizonyítékok jutottak volna a közelgõ támadásokról, mit azt az amerikai média szuggerálja – véli a BBC, mely már a dokumentum bemutatása elõtt értesült annak egyes részleteirõl.

A dokumentum már a múlt decemberben elkészült, ám kongresszusi ismertetésével csak most kerül a széles nyilvánosság elé. A legfontosabb kérdés, melyet fölvet, hogy miképpen lehetett volna megakadályozni a gépeltérítõket tettük végrehajtásában. Épp ez a kérdés, melyet végül jelentés nyitva hagy, többek közt a szaúd-arábiai szálak feltárásának hiányosságai miatt.

Az amerikai hadsereg egyik kiégett jármûve Bagdad utcáin. Egyre kevésbé világos a cél és az indíték
Míg a feltételezések szerint az al-Kaida terrorszervezethez tartozó elkövetõk közül 15 szaúd-arábiai állampolgár, a jelentés 28 oldalának nyilvánosságra hozatalát a Bush-adminisztráció nem engedélyezte. Ezek a részletek Szaúd-Arábiával és más külföldi kormányokkal kapcsolatos kitételeket tartalmaznak.

A jelentés készítõje, a demokrata párti Bob Graham, a két ház egyesített vizsgáló bizottságának egyik vezetõje George Bush kihívója akar lenni a jövõ évi elnökválasztásokon. Graham most azzal vádolta Busht és az amerikai kormányzatot, hogy ’’védi’’ a külföldi kormányokat.

Szerzõi jogilag védett lett a "Teréz anya" megnevezés. A kifejezés, illetõleg a betûsor kereskedelmi célú felhasználásához ezentúl a kalkuttai nõvérek rendjének engedélye szükséges. Ugyancsak védett a felebaráti szeretetrõl elnevezett katolikus apácarend jelképe, a rózsakoszorúval körbefogott Földgolyó, melynek kereszt látható a közepén. A Nobel-békedíjjal kitüntetett Teréz anya élete során tiltakozott nevének engedély nélküli használata ellen. II. János-Pál katolikus egyházfõ október 19-én avatja szentté az 1997-ben, 87 éves korában elhunyt apácát. (Népszava)

Magyar szó fogad. A ház egyik alkalmazottja a rézmetszeteket készítõ Zsófia (itt Sophia) Aradon született. Meséli, mindennap jönnek magyar látogatók. Ül Dürer egykori dolgozószobájában és megvásárolható rézmetszeteket készít. A szomszéd szobában fametszõ mutatja be mesterséget, itt ajándékba adják az elkészült mûvet. Ágnes Dürer a mester felesége "kalauzol" végig a házon. Németül, angolul, olaszul és franciául hallhatjuk a ház történetét, Dürer munkásságát. Albrecht Dürer apja a Békés megyei Ajtósról származó aranymûves vásárolta a házat 1509-ben. Nem messze a Játékmúzeum, amelyet egy 17. századi polgárházban rendeztek be. Rövid sétával hamarosan a folyópartra érünk, az útikönyvek szerint ez a város leghangulatosabb része. A folyó fölé épült házak képeslapra kívánkozó látványt nyújtanak. Észak-Velencéjének tartják a várost, (az egyiknek) nem véletlenül, a kávét ennek megfelelõ áron mérik, a folyóparti kávézóban. A St. Johannis-Friedhof temetõben Hans Sachs és Albrecht Dürer is nyugszik. A Borraktár középkori tömbje a nyugati szigetcsúcs hídjára épült. Itt van az egykori Hóhérlak is. Apró ablakai a hídra épült házon sejtetik egykori funkcióját. Ehhez csatlakozik a Víztorony. A Germán Nemzeti Múzeum a német kultúrtörténet legnagyabb gyûjteménye. Van itt paraszti háztartási eszköz, szobabelsõ, patikák, ókori régészeti kiállítás, és itt található a világ legelsõ földgömbje 1492-bõl.

Ha idõnk engedi, tegyünk egy kirándulást a közeli Rothba. A városka reneszánsz kastélyáról - Sloss Raitbor - nevezetes. Idõszaki kiállításokat tartanak a barokk termében, jelenleg - augusztus végéig - Hundertwasser mûveivel találkozhat a betévedõ turista. Egyébként a városban folyamatosan fesztiválokat tartanak, egyik templomában képzõmûvészeti kiállítás látható, esténként hangversenyek hallhatók, szombatonként a fõterén képzõmûvészeti kirakodóvásár van. A közeli pihenõhely Rothsee, homokos partjával sok-sok turistát csalogat ide. A kristálytiszta tó, az erdõk, a patakok, a tiszta, komfortos kempingek igazi kikapcsolódást, pihenést ígérnek.

A zene kedvelõinek igazi csemege a közeli Bayreuth. Liszt Ferenc lakóházának kertjében, a zeneszerzõ szobra õrködik. A Hofgartenben, virágok, szökõkutak, szobrok, kis hidak, pavilonok sejtetik a város egykori hangulatát. Itt a kertben nyugszik Liszt leánya Cosima, és férje Richard Wagner. A róla elnevezett parkban áll a Festspielhaus az 1900 férõhelyes Wagner-színház, amely júliusban és augusztusban a Wagner-fesztivál színhelye.

Szabó Kinga

Oprah, Superman, és Pongó a legek ura - Az amerikaiak közzé tették ikonjaikat, mi meg a mieinket
www.axel.hu

    Ikon: ha egy farsangon ikonnak öltözöl, akkor sokan ráismernek a jelmezre. Elvis és Superman ilyen szempontból abszolút ikon. Az amerikaiak azonban még ikonabb ikont is tudnak. A tengerentúlon összeállították az amerikai populáris kultúra 200 legnevesebb figurájának listáját, amelyen még Lady Di is rajta van. Mivel magyar nevek nem szerepelnek rajta, mi is megpróbáltunk összeírni párat. Nem ment.
    Ikonnak lenni felelõsség. Az amerikai populáris kultúra ikonjának lenni ennél sokkal több.
    Az ikon nemcsak példakép, hanem a szó eredeti jelentéséhez idomulva egy könnyen beazonosítható, külsõ jegyei, öltözködése, vagy viselkedése alapján felismerhetõ, karakteres figura, aki lehetõleg egy külvárosi lakóközösségnél több ember számára jelent valamit.
    Az ismérveket sorolva azon egyedek köre, akik ikonként szóba jöhetnek, egyre szûkül. A magyar viszonylatban  még inkább igaz ez. Az amerikaiak szavazással össze tudtak állítani egy 200 fogalomfõs listát, amelyen az újvilág meghatározó, korszakalkotó figurái kaptak helyet.

    Elsõ helyen az Onassis-vagyonnál is vastagabbnak mondott intézmény, Oprah Winfrey végzett a közönség szavazatai alapján. A hölgy nagy hatású talk-show vezetõként és az amerikai nemzet jelképes pszichoanalitikusaként látható minden nap a televízióban, és még Superman-t is lenyomta a legek viadalában.
    A lasztexdresszes hõs csak a második legnagyobb embléma Amerikában, de Elvis Presley-nél népszerûbb.
    Tom Cruise megelõzi Marylin Monroe-t
 
    Madonna-Marilyn: 2 in 1
     Az ikonlista negyedik helyezettje Lucile Ball komika, amíg Tom Cruise és alatta Marilyn Monroe küszködik a dobogós helyekért. Hiába.
    Madonna ellenben bebizonyította, nem fölösleges állandó szófordulatként az "emerikent" hangoztatnia a páj, a lájf vagy más szó jelzõs összetételeként.
    Az énekesnõ a 7. pop ikon, megelõzve Michael Jacksont, aki legfeljebb gyerekeit képes kilógatni  a luxuslodzsáról.
    Kettejük között azonban Michael Jordan és Diana hercegnõ is helyet foglal, noha ez utóbbiról életrajzírói azt állítják, valójában nem amerikai születésû. John Lennonról hasonló plyetykák keringtek, bár ismerjük a Dakota ház történetét is. A Beatles mindenesetre a 12. helyen áll a populáris kultúra ikonjai között.
    Spielberg a húszas lista egyetlen filmrendezõje

    Alul, de rajta
       A top húszban olyan egyéniségek váltják egymást, mint Steven Spielberg, aki évekre elõre meghatározta a játéktrendeket (az elemmel világítós ujjú E.T. babára ki ne emlékezne?), Jennifer Lopes, aki az anorexia-kultuszt törölte el valamint Muhamad Ali, Bill Clinton és az isteni Britney.
    A popkult listán száz alatt szerepel - némileg méltatlan helyen - Jimi Hendrix és némileg méltón Queen Latifah. Bill Crosby viszont a 30. helyet bekkelte ki, és ezzel 31. helyre taszította Eminemet. Monika Lewinskyt az amerikai nép, Clintontól jól elválasztva a 161. helyre tette.
    Nagy gondban vagyunk viszont mi magyarok, ha arra teszünk erõfeszítéseket, hogy meghatározzuk a hazai ikonokat. Akiket tisztelünk, azok nem ikonok a szónak abban az értelmében, ahogyan az amerikaiak használták.
Akik viszont felismerhetõek és ikonok, azok önmaguk paródiái.
 
Nálunk leginkább irónia-ikonok vannak
    Az axel.hu szerkesztõségének gyûjtése alapján ilyen értelemben jellegzetes figurák nevei sajnos meg sem közelítik a kétszázat, és sorrendet is képtelenség felállítani köztük.

    Mit választanánk?
     Ha lenne ilyen lista, Fásy Ádám elõkelõ helyet érdemelne, mert valami egészen újfajta, meglepõ szórakoztatást hozott be a köztudatba. Anettka pedig saját magát, mint olyat.
    Dévényi Tibor, az internetes fórumozók újra-definiálása miatt, Gyurcsok József a rekord-ideje mûködõ és nyilvánosan le nem buktatható kuruzslás adottsága miatt, Pongó és Fekete Pákó a könnyûzene fogalmának liberalizálásáért tett erõfeszítése miatt lehetne ikon.
    A nem önmaguk paródiái kategóriában Kolláth György alkotmányjogász is díjazott lehetne, amiért a gumicsont szót visszaemelte a verbális kultúrába és Antal Imre azért, mert kitalálta Nyomasek Bobót.
    Fodor Zsóka, mint a legnépszerûbb szappanopera-dizõz szerepelhetne a jegyzéken, ahol Villám Géza az önbizalom ikonjaként kapna helyet. Nálunk azonban ez ennyire kicsiben megy.

Amerikai ikonjai
1. Oprah Winfrey 2. Superman 3. Elvis Presley 4. Lucille Ball 5. Tom Cruise 6. Marilyn Monroe 7. Madonna 8. Michael Jordan 9. Princess Diana 10. Michael Jackson 11. Friends Cast 12. The Beatles 13. Jerry Seinfeld 14. Steven Spielberg 15. Jennifer Lopez 16. Muhammad Ali 17. Mickey Mouse 18. Bill Clinton 19. The Brady Bunch 20. Britney Spears