Rovat: Nyugati Kapu
2000. április 27., csütörtök 00:00
Megyei felmérés a kábítószerhasználatról A diákok hatoda már kipróbálta
A diákok hatoda már kipróbálta Az iskolába járók 16-17 százaléka alkalomadtán, vagy rendszeresen, de használ kábítószert - derült ki egy Gyõr-Moson- Sopron megyében tartott vizsgálat során. A Med-Educatio Prevenciós és Kutató Központ által végzett felmérés alatt több, mint kétezer diákot - 1590 általános- és középiskolást, valamint 590 egyetemistát - kérdeztek meg kábítószer-fogyasztási szokásairól, ismereteirõl. Varga Gábor, a központ vezetõje egy Gyõrben tartott szakmai tanácskozáson elmondta: az anonimitást biztosító kérdõívek keserû tényekrõl árulkodnak. A legnagyobb problémának azt tartja a szakember, hogy a fiatalok harmada-negyede nem is érzi túlzottan veszélyesnek a szerek használatát, nincs tisztában annak lehetõségével, hogy függõség alakulhat ki. Meggyõzõdésük szerint akkor hagyják abba a drogozást, amikor csak akarják, az mindössze apró velejárója a hétvégi szórakozásnak. Ennek megfelelõen a válaszadók harminc százaléka adott esetben nem is zárkózik el a felajánlott kábítószer kipróbálásától. A legelterjedtebbek egyébként az úgynevezett diszkódrogok, amelyek hihetetlenül könnyen beszerezhetõk. Azok a megkérdezettek, akik nem tartják egyszerûnek a vásárlást, csupán azért mondják ezt, mert még nem próbálkoztak vele - állapítható meg a felmérés alapján. Az amfetamin-származékok 85 százalékát szórakozóhelyeken szerzik be a fiatalok, és többnyire ott is fogyasztják el. Egyre könnyebben elérhetõk azonban a kemény drogok is. Az akár egyszeri használat után is függõséget okozó heroin például a megkérdezettek 6 százaléka szerint pofonegyszerûen megvehetõ - õk valószínûleg már ismerik a módját. A motivációk között pedig elképesztõen erõs a barátok befolyása. Bizonyos drogok használata kifejezetten társasághoz kötött és valóságos drogozó kultúra kialakulásának vagyunk - szinte magatehetetlen - szemlélõi. Gyakori a párhuzamos használat is, így a fõiskolások egyötöde vallotta be, hogy az alkohol kiegészítõjeként használt már marihuánát. A baj nem csupán a szakrendeléseken, de a rendõrségi statisztikákban is tetten érhetõ. Míg 1996-ban 440 kábítószerrel valamiképpen összefüggõ esettel találkoztak a rend õrei, addig tavaly már több, mint kétezerrel. A drogbefolyás alatt elkövetett bûncselekmények száma ez idõ alatt tizenháromról 261-re emelkedett. Az említett drogellenes megbeszélésen részt vett az ISM kábítószerügyekért felelõs tanácsnoka is. Márta Istvánné elmondta: A nemzeti drogstratégia elsõ olvasatát a kormány és a kábítószerügyi koordinációs bizottság is kedvezõen fogadta. Pillanatnyilag a program társadalmi egyeztetése folyik, amelynek keretében több ezer véleményt - orvosokat, szakértõket, önkormányzati és civil szervezetek képviselõit - hallgatnak meg a koncepcióról. A tapasztalatok beépítése várhatóan 2-3 héten belül megkezdõdhet, és még a nyár elején a parlament elé kerülhet a nemzeti drogstratégia. Ivanics Ferenc, a megyei önkormányzat elnöke ehhez kapcsolódva bejelentette: megalakul egy megyei drogmunkacsoport is, amelynek feladata az lesz, hogy az országos adatok és elvek ismeretében, a speciális adottságoknak megfelelõ helyi stratégiát alakítsa ki. |