|
Kapolcs, vagy amit akartok...
Kapolcs, vagy amit akartok... Megszokott forgalmi dugók, hatalmas tömeg, iszonyú mennyiségű program. Így kezdődött – nem túl bíztató előjelek után – a tizenötödik Művészetek Völgye Fesztivál.  A számok önmagukban is elkábítanak. Az érdekes programok, koncertek, kiállítások, gyermekműsorok szimpla felsorolása is órákat venne igénybe. Nagyon idekívánkozik egy rekord megemlítése is. A tavalyi 185 ezer látogatóval szemben idén több mint 200 ezer látogató szívhatta magába a kultúrát. Márta István első augusztusi, még zsenge de életet sugárzó, Kapolcsot megmozgató négynapos minifesztiválja mára már egy multi rendezvénnyé nőtte ki magát, ami már nem vonhatja ki magát a pénz hatalma alól. Egy olyan non-profit vállalkozás, aminek 137 millió forintba kerül a megrendezése, és amely összegnek a 40 százalékát hat minisztérium biztosította, nem nélkülözheti az aktuális politikusok feltünését.  Még szerencse hogy a Gástya árokban ott lehettem, amikor az Iliumi nők első fejezetével megkezdődött a Pensylvanai színház vendégjátéka; Vígántpetenden hatalmas kézművestalálkozó volt, a tehetségkutató színpadon pedig, egymást követték a szárnypróbálgató előadók. Taliándörögdön Szőke András és csapata tágra tárta az Ősök Háza kapuját, Öcsön felsorakoztak a Keleti Szél Fesztivál filmesei, muzsikusai, Pulára beúszott a Bárka Színház, és megnyílt a Pajta Mozgó. Monostorapátiban mindennapos vendég volt a Guzsalyas. Nagyon sok jó programra pedig azért nem jutottam el, mert lehetetlen volt egyszerre hat helyszínen ott lenni, vagy csak egyszerűen nem fértem be.    Ezekből talán, mindenki levonja a saját következtetéseit, mert ugyan, igaz az a közmondás hogy ,,sok jó ember...", de nem biztos hogy minden lát is. Ami viszont biztos, Völgyfesztivál volt és ha a mindenkori hatalom is úgy akarja, akkor jövőre is lesz. Kár, hogy a közönség igénye és Márta Isván lelkes csapata nem biztos hogy elég ahhoz, hogy életben tartsa az ország egyik legnagyobb kulturális fesztiválját akár rekordok nélkül is. |